A bűncselekménnyel okozott kár és a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított per

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a Parlament a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslatot (T/10860.)

A kihirdetésre váró törvény eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el.
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perben főszabályként a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni, az ettől való eltérést maga a törvény szabályozza.

A gyorsított per általános jellemzői
Kiemelendő, hogy gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető (mivel ellentmondás esetén ez az eljárás meghosszabbodásához vezetne). A bíróság a gyorsított speciális szabályairól az alperest a kereset közlésével, a felperest az ellenkérelem közlésével egyidejűleg tájékoztatja. A gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik, a perre az a törvényszék kizárólagosan illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
A gyorsított perben a jogi képviselet nem kötelező, kizárólag az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára írja elő a törvény a kötelező jogi képviseletet. Az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a gyorsított perben a felet költségfeljegyzési jog illeti meg, így a sértettnek nemcsak az illetéket, hanem az esetleges szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegezni, és ez a kedvezmény kiterjed a végrehajtási eljárásra is. Nem illeti meg a felet költségfeljegyzési jog, ha tárgyi költségmentesség illeti meg.
A gyorsított per hatékonyságának növelése érdekében ezekben a perekben a bíróság soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc munkanap. Ezen túlmenően nincs helye a perben beavatkozásnak, viszontkereset előterjesztésének, beszámításnak és a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek. A gyorsított per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, és kereset összekapcsolásnak sincsen helye. Ezzel szemben a Pp.-ben foglalt feltételek fennállása esetén részleges félbeszakadásnak, részleges szünetelésnek és részleges felfüggesztésnek az elsőfokú eljárás teljes tartama alatt helye van.

A keresetlevél
A keresetlevélnek egyrészt tartalmaznia kell a polgári perrendtartásban általánosan meghatározottakat, de tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát is. Tekintettel arra, hogy a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani, a keresetlevélben, valamint az írásbeli ellenkérelemben is fel kell tüntetni, hogy az iratot előterjesztő fél és jogi képviselője milyen elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal, megjelölve a kapcsolatfelvételt biztosító elektronikus elérhetőséget.
A keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

Az ellenkérelem
Az írásbeli ellenkérelmet a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, a határidő nem hosszabbítható meg. A bíróság az ellenkérelem előterjesztését követően, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a felperest, amelyben nyilatkoztatja az alperesi állítások, tagadások, vitatások, illetve az alperes által csatolt okiratok vonatkozásában. A felperes ellenkérelemre adott nyilatkozatát a bíróság legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével észrevételezésre az alperesnek megküldi. A felperes legkésőbb az ellenkérelemre vonatkozó nyilatkozattételi határidőn belül, az alperes legkésőbb az ezekre adott észrevételezési határidőn belül egyidejűleg csatolhatja további okirati bizonyítékait, jelölheti meg bizonyítási indítványait. Fontos korlát, hogy a felek e határidők figyelembevételével változtathatják meg legkésőbb a keresetet vagy az ellenkérelmet. E határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

A bizonyítási indítvány
Ha a bizonyítási indítvány tanú meghallgatására irányul, az indítvány előterjesztőjének lehetőség szerint azt is fel kell tüntetnie, hogy a tanú milyen elektronikus úton képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon vallomást tenni, megjelölve a kapcsolatfelvétel érdekében az elektronikus elérhetőséget. Ugyanez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a bizonyítási indítvány magánszakértő bevonására irányul.

Biztosítási intézkedés, ideiglenes intézkedés
A törvény lehetőséget ad a gyorsított perben érvényesített követelés tekintetében, a későbbi végrehajthatóság elősegítése érdekében biztosítási intézkedés elrendelésére, anélkül is, hogy a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták volna.
Az általános perrendi szabályok alapján, amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedést elrendel, úgy a fél számára a bíróság legfeljebb negyvenöt napos határidőt ad a per megindítására. Ha azonban a gyorsított per megindítását megelőzően a bíróság a gyorsított perben érvényesített követelés tekintetében ideiglenes intézkedést rendel el, úgy a per megindítására a bíróság által megállapított, legfeljebb tizenöt napos határidő áll rendelkezésre, amely az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közlését követő napon kezdődik.
Mind a biztosítási intézkedés, mind az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság a feleket csak írásban nyilatkoztatja.

A per tárgyalása
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kell lefolytatni. Ha szükséges, a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha a bíróság tárgyaláson kívül bírálja ez az ügyet, a perbeli egyezséget a felek megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. A Pp.-ben foglalt feltételek fennállása esetén a bíróság elrendelheti a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítését is. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni, az ellene benyújtott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van. Tárgyaláson kívüli elbírálás esetén, ha a per határozathozatalra megérett, erre írásban figyelmezteti a feleket, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére, majd a bíróság az ítéletet is tárgyaláson kívül hozza meg. A jogalkotó szándéka mindezekkel a szabályokkal az volt, hogy a felperesnek (sértett) fizikailag nem kelljen találkoznia az alperessel (a terhelttel), így elkerülhetővé váljon vagy jelentősen csökkenjen a sértett másodlagos viktimizációja.

A perorvoslatok
A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt, és a feleknek sincs lehetősége tárgyalás tartását kérni. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést negyvenöt napon belül, a végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.

A börtönzsúfoltságból eredő károk érvényesítése
Azon sértett, aki a polgári jogi igényét a börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos eljárásban valamilyen okból nem tudta érvényesíteni, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezhetett, igényét gyorsított per útján érvényesítheti, mely lehetőségről őt a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatni köteles.

A szabályok a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben lesznek alkalmazhatók.