A Civilisztikai Kollégiumvezetők a Vht-t értelmezték

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete, 2019. április 16-án tartott ülésén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt értelmezték és állásfoglalást fogadtak el.

1. Mi a helyes eljárás akkor, ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében a terheltnek kiadandó dolgot (a Magyar Államkincstárnál letétként kezelt pénzösszeget) két magánfél javára megítélt polgári jogi igény biztosítására a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 157. § (1) bekezdése alapján visszatartotta, és a megadott 60 napos határidőben az egyik fél – felhívás ellenére – nem kéri a végrehajtás elrendelését?
A végrehajtó akkor jár el helyesen, ha a régi Be. 157. § (2) bekezdése alapján arra az álláspontra helyezkedik, hogy kizárólag a büntető bíróságnak van hatásköre a polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartás megszüntetése kérdésében jogerős döntést hozni, ami irányadó, így sem az önálló bírósági végrehajtó, sem a végrehajtást foganatosító bíróság ebben a kérdésben döntést nem hozhat. A büntető bíróság jogerős döntéséig pedig a maradványösszeget visszautalja a Magyar Államkincstárnak, mint letétkezelőnek.

2. A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást a megkeresett végrehajtó vagy az ügygazda végrehajtó szerinti bíróság bírálja el?
A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást az ügygazda végrehajtó szerinti bíróságnak kell elbírálnia. Ha a végrehajtást a Vht. 33. § (1) bekezdése alapján megkeresett végrehajtó foganatosítja, nem kerül sor új végrehajtási eljárás elrendelésére, nincs új végrehajtási ügy, amit a megkeresett végrehajtó foganatosít, hanem a megkeresett végrehajtó az ügygazda végrehajtó által foganatosított végrehajtási eljárás keretében tevékenykedik. Mivel egy végrehajtási ügyben egy végrehajtást foganatosító bíróság lehet, az ügygazda végrehajtó szerinti végrehajtást foganatosító bíróság jogosult elbírálni a végrehajtási ügyben keletkezett végrehajtási kifogásokat, függetlenül attól, hogy a végrehajtási kifogások az ügygazda végrehajtó által foganatosított, vagy a megkeresett végrehajtó által foganatosított intézkedésre vagy mulasztásra vonatkoznak. Ezt támasztja alá a Vht. 33. § (4) bekezdése, mely szerint az ügygazda végrehajtó részére kell teljesíteni és az ügygazda végrehajtó gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről is. Emellett szól a Vht. eljárási háttérszabályaként értelmezendő Pp. 238. § (5) bekezdése is, amely szerint a megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.

3. Mik a végrehajtási kifogás benyújtásának alaki követelményei, figyelemmel a Vht. 217. § (3) bekezdésének 2018. január 1-től módosult szabályaira?

A kérdésben említett módosítás következtében a keresetlevél kellékeinek való megfelelés és a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre utalás kikerült a törvényszövegből.
A módosítás indoka a miniszteri indokolás szerint az volt, hogy „az új Pp. a keresetlevéllel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, mint a hatályos kódex. A kifogás tekintetében nem indokolt fenntartani ilyen szigorú elvárásokat, ezért a keresetlevél benyújtására és kellékeire történő utalás kikerült a Vht. 217. § (3) bekezdéséből.”
Ebből az is következik: azt sem lehet megkívánni a féltől, hogy a végrehajtási kifogást nyomtatványon nyújtsa be. A végrehajtási kifogás benyújtására nincsen nyomtatvány, a keresetlevél nyomtatvány pedig fentiek szerint nem alkalmazható.
Az új Pp. szigorú előírásai tehát nem vonatkoznak a végrehajtási kifogásra, a beadványokkal szemben támasztott általános előírásoknak, azonban a végrehajtási kifogásnak is meg kell felelnie.

4. Melyik nyomtatványon kell elrendelni a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése elrendelő bírósági ítélet végrehajtására irányuló kérelmet?
A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését elrendelő bírósági ítélet végrehajtása egy speciális, meghatározott cselekmény végrehajtása, hiszen az eljárás lefolytatásához nem szükséges az adós(ok) egyéb vagyonára vezetett végrehajtás, továbbá az ilyen ingatlanárverés egyéb szabályai is jelentősen eltérnek a pénzkövetelés behajtásától, amikor az adós teljes vagyonára, közötte ingatlan(ok)ra folyik az eljárás. Ebből következően a „Végrehajtási lap meghatározott cselekmény végrehajtására” nyomtatvány állítható ki.

5. Engedélyezhető-e olyan jelzálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga?
Figyelemmel arra, hogy a Vht. 140/A. §-a szerint irányadó Vht. 114/A. §-a (2) bekezdésének értelmében a jelzálogjogosult kielégítési joga a foglalással nyílik meg, és ez ad alapot a bekapcsolódásra, az olyan jogosult, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga az ingatlanon, a végrehajtási eljárásba nem kapcsolódhat bele. Ha viszont a kielégítési joga egyébként is megnyílik és annak érvényesítése végett végrehajtást indít, annak ügyiratait VÜSZ 24. § (1) bekezdése alapján azt a korábbi végrehajtás ügyirataihoz kell csatolni.

6. A Vht. 217. § (2) bekezdése szerinti 15 napos határidő anyagi vagy eljárásjogi határidő?
A végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során előterjeszthető jogorvoslat. Mivel előterjesztésére a már megindult végrehajtási eljárásban kerülhet sor, a Beisz 84. §-a értelmében a végrehajtási kifogás nem tekinthető kezdőiratnak. E jogorvoslat benyújtására biztosított határidő – hasonlóan a további jogorvoslatok benyújtására előírt határidőkhöz –nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi jellegű.

7. Ha a végrehajtást kérő az ingatlan birtokba adása iránt kezdeményezett végrehajtást a kötelezettel szemben, és a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárás megindítását követően a kötelezettel (mint adóssal) szemben más végrehajtást kérők kérelmére pénzkövetelés végrehajtása iránti eljárás is indult, akadályát képezi-e ez utóbbi eljárásban a végrehajtási jog bejegyzésének, hogy a sikeres árverés a korábban megindult végrehajtást meghiúsítja? Ha a birtokba adást megelőzően csak a végrehajtási jog bejegyzésére kerül sor, és az árverés még nem történik meg, a végrehajtó a végrehajtást kérőnek végrehajtási joggal terhelten adhatja-e át az ingatlant?
A Vht. 7. § (1) bekezdése értelmében nincs akadálya annak, hogy a végrehajtó a pénzkövetelés iránti végrehajtási ügyekben lefoglalja a korábban indult ingatlan birtokbaadása iránti végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlant. A végrehajtások egymással párhuzamosan, az irányadó szabályok szerint folynak. Azt a kérdést, hogy a birtokba adás vagy az árverés történik-e korábban, kizárólag az dönti el, hogy melyik végrehajtási ügyben vezet előbb eredményre a végrehajtó intézkedése. Ha a korábban megindított végrehajtás során az ingatlan birtokba adása megtörténik, az ingatlan továbbra is az adós tulajdona marad, így fennmarad az ingatlanon az egyébként jogszerűen bejegyzett végrehajtási jog. A foglalás feloldása iránti igényét a korábbi végrehajtást kérő perben érvényesítheti.

8. Mi a teendő abban az esetben, ha a természetes személy adós Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában előírt azonosításhoz szükséges – végrehajtást kérő által a végrehajtási lapon megjelölt – adatai (például születési helye és ideje, anyja keresztneve) helytelenül szerepelnek, majd a végrehajtást kérő a végrehajtás foganatosítása során a helyes adatokat bejelenti?
Ha az adós személyazonossága nem állapítható meg, a végrehajtási eljárás a Vht. 52. § a) pontja szerint a helyes adatok bejelentéséig szünetel és a helyes adatok bejelentését követően a Vht. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtási eljárás folytatható. A helyes adatok alapján – a Vht. 9. §-a szerint irányadó régi Pp. 224. §-(1) bekezdése, illetve a Pp. 352. § (1) bekezdése értelmében – a végrehajtási lap kijavításának van helye. A végrehajtó ennek érdekében megkeresi a végrehajtást elrendelő bíróságot.

9. Bejegyezhető-e az ingatlan egészére a végrehajtási jog, ha a kölcsönszerződés biztosítékául az adós 1/1 tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog bejegyzésére kerül sor, majd az adós 1/2-ed tulajdoni illetőségét elajándékozza, és az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is sor kerül, mielőtt az adóssal szemben a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása folytán végrehajtási eljárás indul?
A végrehajtó a zálogjoggal terhelt ingatlan egészére kérheti a földhivatalnál a végrehajtási jog bejegyzését, mert a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 21. § (3) bekezdése folytán a végrehajtási záradék hatálya az új tulajdonosra is kiterjed, tekintettel arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzése – miután a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozik – a rangsor elve alapján az új tulajdonos tulajdonszerzését megelőzi, ezért külön tűrésre kötelezés iránti per indítása nem szükséges.

10. Ha a mezőgazdasági hasznosítású földre az árverést a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet alapján mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le úgy, hogy időközben a végrehajtás felfüggesztésre került, melyről a végrehajtó mulasztása miatt az igazgatási szerv a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti határidőben nem szerez tudomást, a sikeres árverésről szóló jegyzőkönyv közigazgatási eljárásban, jogorvoslat keretében semmisíthető meg a 2016. évi CL. törvény szerint, vagy a végrehajtást foganatosító bíróság semmisítheti meg a Vht. 217. §-a szerint előterjesztett végrehajtási kifogás alapján?
Az árverésen hozott döntés a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdése alapján közigazgatási eljárásban, fellebbezéssel támadható, a fellebbezési eljárásban a 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai szerint kell eljárni, ennek keretében kerülhet sor az igazgatási szerv által megtartott árverés megsemmisítésére. A Vht. szerinti végrehajtási kifogás kizárólag a végrehajtó (és nem más szerv) intézkedése ellen terjeszthető elő.

11. Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, és a vételár a végrehajtást kérő követelését részben fedezi, aki további követelése behajtását nem kéri, csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a költségek kielégítése a végrehajtást kérőt terheli vagy az adóst?
Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg és a végrehajtást kérő csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a végrehajtást kérő a Vht. 40. § (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Vht. 34. § (5) bekezdése szerint köteles a végrehajtó felhívására a végrehajtási költségek kielégítéséről gondoskodni.

12. A Vht. 23/C. § (1) bekezdése szerinti eljárásban eljáró közjegyzőnek vizsgálnia kell-e a záradékolni kért kölcsönszerződés esetleges érvénytelenségét, ennek elmulasztása alapot ad-e a végrehajtási záradék törlésére?
A közjegyző a záradékolás kapcsán kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a közokirat megfelel-e a Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak, míg a záradékolás alapjául szolgáló hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását az adós csak peres eljárás keretében kérheti, ahol bizonyítás lefolytatására is mód nyílik.

13. Ha a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként a 41. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmény kerül alkalmazásra és a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdése szerinti összegek – végrehajtási költségek – megfizetésére, a végrehajtási ügyben az önálló bírósági végrehajtó a végzés alapján az alapügyben foganatosíthat-e visszvégrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett összegek erejéig?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés alapján a végrehajtó az alapügyben foganatosíthatja a végrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett költségekre.

14. Az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét. Van-e lehetőség a Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalára abban az esetben is, ha a végrehajtást kérő nem a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként jelenti be a követelése megtérülését, de nem gondoskodik a végrehajtási költségek beszedéséről, illetve megfizetéséről?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalának kizárólag a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatását követően van helye.

15. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a végrehajtó a végrehajtást kérő jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről szerzett tudomást?
A Vht. 39. § (6) bekezdése jogutód nélkül megszűnt jogi személy végrehajtást kérő esetében is megfelelően alkalmazandó, analógia útján.

16. A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján az adós munkáltatója kötelezhető-e az adós általa nyilvántartott, de a lakcímnyilvántartásba be nem jelentett tartózkodási helyének közlésére?
A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján munkáltatónak közvetlen adatszolgáltatási kötelezettsége nincsen, azonban a Vht. 60. § (2) bekezdése alapján köteles biztosítani a végrehajtó részére, hogy betekinthessen az adósra vonatkozó nyilvántartásaiba.

17. Az adós bejelentett lakcímén – lakóhelyén vagy tartózkodási helyén – tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás (ingófoglalás érdekében folytatott helyszíni eljárás) során közreműködésre kötelezett személynek minősül-e?
Az adós lakcímén tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás során nem minősül közreműködésre kötelezett személynek.

18. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az adós halála a végrehajtás foganatosításakor derül ki és adósnak van lefoglalt vagyontárgya?
A Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek kizárólag a Vht. 39. § (3) bekezdése szerinti esetben van helye, a Vht. 39. § (4) bekezdése szerint esetben nem. Mivel a Vht. 39. § (4) bekezdése szerinti esetben az iratok bíróság részére történő beterjesztése nem függ a végrehajtást kérő kívánságától – szemben a (3) bekezdéssel – és az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnok kirendelésére kerül sor, nincs szükség a végrehajtást kérő kérelmére, az eljárás folytatható, és a Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek nincs helye.

19. A végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyára kéri a végrehajtás foganatosítását, de a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás során a követelés nem elégíthető ki. A Vht. 52. § d) pontja szerint emiatt szünetelő végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő az eljárás folytatására irányuló kérelmében kérheti-e immár az adós bárhol fellelhető vagyonára a végrehajtás foganatosítását?
Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyaira kéri a végrehajtás foganatosítását, a végrehajtó köteles a nyilatkozatot figyelembe venni, de a végrehajtást kérő e vonatkozásban nincs kötve a saját nyilatkozatához: kérheti a szünetelő végrehajtás folytatását az adós bármely további vagyontárgyára vagy az adós bárhol fellelhető vagyonára. Ilyen esetben nincs szükség végzés meghozatalára, új végrehajtási lap kiállítására vagy a végrehajtási lap módosítására; elég, ha végrehajtást kérő nyilatkozatát a végrehajtó jegyzőkönyvbe foglalja.

20. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az eljárás során további készkiadás előlegezése válik szükségessé, de azt a végrehajtást kérő nem előlegezi meg?
A végrehajtási eljárás 52. § e) pontja szerinti szünetelésnek, és az 54. § (3) bekezdés szerinti megszűnésnek kizárólag az eljárás elején előlegezendő költségek megfizetésének elmulasztása esetén van helye. Ha a végrehajtást kérő az eljárás során nem előlegez további költséget (például készkiadást), úgy az adott végrehajtási cselekmény, amelynek érdekében az előlegfelhívás történt, nem foganatosítható (pl. gépjármű beszállítása), más végrehajtási cselekmények azonban igen.

21. Van-e lehetőség arra, hogy a végrehajtó – kérelemre – a jogi személy adós részére állapítson meg részletfizetést?
A Vht. 52/A. § kizárólag a természetes személy adós esetében teszi ezt lehetővé, hogy a végrehajtó – kérelemre – részletfizetést állapítson meg. A rendelkezés azt nem zárja ki, hogy az adós és a végrehajtást kérő egymással részletfizetési megállapodást kössenek.

24. A Vht. 82/A. § (7) bekezdése kivételével mikor van helye az adós pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett számlájára hatósági átutalási megbízás kiadásának?
Mivel a Vht. – a letiltással szemben – nem köti a hatósági átutalási megbízás kiadását ahhoz a feltételhez, hogy az adós a végrehajtható okiratot átvegye, továbbá, figyelemmel arra is, hogy a Vht. 82/A. § (7) bekezdése szerinti esetben sem feltétel a végrehajtható okirat kézbesítése, a hatósági átutalási megbízás az eljárás megindulását követően azonnal kiadható, csak az abból behajtott összeg kifizetésére a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül nem kerülhet sor.

25. Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli és az adós tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, engedélyezhető-e a zálogjogosult bekapcsolódása a teljes követelésre?
Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és az adós ingatlanban fennálló tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, a bekapcsolódás a zálogjogosult teljes követelésére, vagyis a teljes tartozásra engedélyezhető, de az adós elleni végrehajtás az ingatlan adós tulajdonában levő hányadára korlátozott.

26. Ha az adósok tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½-½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és a két adóssal szemben folyamatban van két egymástól független végrehajtási eljárás, amelyekben lefoglalásra kerül mindkét adós tulajdoni hányada, és a zálogjogosult a Vht. 140. § (6) bekezdése, illetve 140/A. §-a alapján mindkét végrehajtási eljárásba bekapcsolódik zálogjogosultként, szükséges-e rendelkezni az egyetemlegességről a bekapcsolódást engedélyező végzésben?
A bekapcsolódást engedélyező végzésben nem szükséges rögzíteni az egyetemlegesség tényét, az a fennálló jelzálogjog alapján megállapítható.

27. Mi a helyes eljárás, ha az adós ingatlanán fennálló jelzálogjog jogosultja bekapcsolódott a végrehajtási eljárásba, az alapügy befejeződött, de a zálogjogosult bekapcsolódással felmerült költségei nem térültek meg, és a zálogjogosult kéri az ingatlan árverésen történő értékesítését?
A Vht. 114/A. § (12) bekezdése szerint a bekapcsolódással indult ügy kizárólag abban az esetben szűnik meg, amennyiben a bekapcsolódással érintett költségek megtérültek, mert a zálogjogosultat a Vht. 114/A. § (10) bekezdése szerint a végrehajtást kérő jogai illetik meg. Mivel az adós a zálogjogosulttal szemben a követelésért – így a bekapcsolódással felmerült költségekért is – kizárólag az ingatlannal felel, ezért az ingatlan árverésének van helye, amely eredményeként a zálogjogosult tőke-követelése is, legalább részben kielégítendő.

28. Terhelheti-e az árverésen értékesített ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett Ptk. 5:145. §-a szerinti, a föld és az épület elváló tulajdonjoga esetén az épület tulajdonosát megillető földhasználati jog (nem a Vht. 137/A. §-ában szabályozott földhasználati jogosultság)?
A Ptk. 5:145. §-a szerint a földhasználati jogosultság törvény erejénél fogva illeti meg az épület tulajdonosát, így – függetlenül attól, hogy azt a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti taxatív felsorolás nem tartalmazza – ez a földhasználati jog az árverést követően is fennmarad.

29. Figyelembe vehető-e az árverési vevő önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett Vht. 154/A. § (10) bekezdése szerint kérelme, miszerint már most kéri az ingatlan kiürítését, ha az adós önként nem költözik ki az ingatlanból?
Az árverési vevőnek az önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett kérelme a Vht. 154/A. § (10) bekezdése alapján, mint időelőtti kérelem elutasítandó.

30. A végrehajtási kifogással megtámadható jegyzőkönyv (pl. árverési jegyzőkönyv, díjjegyzék) Vht. 224. § (2) bekezdése szerinti, saját hatáskörben történő kijavítására vagy kiegészítésére van-e lehetősége a végrehajtónak a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő elteltét követően?
A végrehajtó a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is kijavíthatja vagy kiegészítheti a jegyzőkönyvet, hiszen a kijavító-, kiegészítő jegyzőkönyv vonatkozásában önálló kifogásnak van helye.

31. A Vht. 224. § (2) bekezdése lehetőséget ad-e arra, hogy a végrehajtó az általa készített jegyzőkönyvet saját hatáskörben visszavonja (pl. nyilvánvaló jogszabálysértés okán), vagy a jegyzőkönyvet kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult megsemmisíteni?
A Vht. 224. § (2) bekezdése alapján a végrehajtó kizárólag a jegyzőkönyv kijavítására és kiegészítésére jogosult, annak visszavonására nem.

32. Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóság feltétele-e, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel?
Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a közjegyzői okiratba foglalt szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóságnak nem feltétele, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel. A törvény azt követeli meg, hogy ha a kötelezettség feltétel bekövetkezésétől függ, azt közokirat tanúsítsa. Ezen feltétel a felmondás és annak adóssal történő közlése, ezt azonban nem csak a felmondás közokiratba foglalásával lehet tanúsítani, hanem egyéb módokon is [vö. EBH 2008.1786].

33. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a közjegyzői okiratba foglalt szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására, és ez alapján a végrehajtás elrendelhető-e, ha a nyilatkozatot a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdésének megfelelően az adós részére továbbította, és erről tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata, vagy korábbi felmondó nyilatkozatának a megerősítése, ha azt a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján az adós részére továbbítja, és erről tanúsítványt állít ki, alkalmas a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására. A közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja. Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, s ha igen, a végrehajtást kérő melyik nyilatkozata szüntette azt meg. A közjegyző feladatát képező vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll.

34. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd a felmondást az adós részére kézbesítette, alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására és a végrehajtás elrendelhető-e, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdésének megfelelően tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd azt az adós részére kézbesítette, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására alkalmas, és annak alapján a végrehajtás rendelhető el, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző tanúsítványt állított ki. A felmondás a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, a közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelt-e. Ahogyan a felmondás tekintetében elegendő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, úgy elegendő az egyoldalú nyilatkozata és a kézbesítést igazoló postai igazolás a felmondás közlésének megtörténtéről is ahhoz, hogy a végrehajtás elrendelhető legyen, az okiratok felmutatásának tényét pedig a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdése alapján tanúsíthatja. Ha az adós vitatja a felmondás hatályosulását, arra perben hivatkozhat.

35. A Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői okiratok közül ügyleti okiratnak vagy ténytanúsító okiratnak minősül a közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza?
A közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza, a Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerint ténytanúsítványnak minősül. A felmondás és annak közlése közokirati tanúsítására a Kjtv. a 142. §-ban külön eljárási rendet ír elő. Eszerint a közjegyzőnek a nyilatkozatot szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalnia, majd azt a címzett részére továbbítania kell, mindezek megtörténtéről pedig a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt kell adnia. A Kjtv. a közjegyző által ezen eljárás során készített okiratok alakisága vonatkozásában külön alaki szabályokat ír elő. A nyilatkozat közlésére irányuló eljárásban a közjegyző nem ügyleti okiratot készít, így az ügyleti okiratra vonatkozó törvényi rendelkezések betartása sem szükséges.

36. Ha a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozata valamely okból a Kjtv. 131. § (1) bekezdése alapján nem minősül közokiratnak, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése feltétele megvalósul-e, ha a jegyzőkönyvet a közjegyző a másik félnek kézbesítette, és a felmondás tényéről és közléséről a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján tanúsítványt állított ki?
Ha a nyilatkozó a nyilatkozatát megtette, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta, ezen okirat nem hagyható figyelmen kívül. A Kjtv. 136. § g) pontja alapján a közjegyző jogosult az okiratot a másik félhez továbbítani, erről tanúsítványt kiállítani, ezzel pedig megvalósul az a feltétel, hogy felmondást és annak kézbesítését közokirat tanúsítsa.

37. Van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben?
A végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Ennek indoka, hogy ugyan a Vht. 212. § (1) és (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján úgy tűnhet, hogy a fellebbezési jog csak a végrehajtási lapot visszavonó vagy a záradékot törlő végzéssel szemben biztosított, de az Alaptörvény 28. cikk második mondata alapján a jogszabály megalkotására irányuló javaslat indokolását vizsgálva egyértelműen megállapítható a jogalkotó szándéka, mely szerint nem kívánta a jogorvoslatot arra az esetre korlátozni, amikor a bíróság (közjegyző) a végrehajtási lapot visszavonja vagy a végrehajtási záradékot törli. A jogalkotó szándéka szerint a rendes jogorvoslat lehetősége a visszavonás vagy törlés tárgyában hozott – bármilyen tartalmú, helyt adó vagy elutasító – végzés esetén fennáll.

38. Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, lehetséges-e a végrehajtási lap részbeni visszavonása vagy a végrehajtási záradék részbeni törlése?
Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, a végrehajtási lapot részben kell visszavonni, illetve a végrehajtási záradékot részben kell törölni. Ennek alapja a Vht. 19. §-a, amely szerint a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan, míg a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, ha a kérelem részben alaptalan. Ebből következően csak abban az esetben van helye visszavonásnak vagy törlésnek, ha az adós erre irányuló kérelme olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a végrehajtási kérelem teljesen alaptalannak minősül, és ezért a végrehajtás elrendelését meg kellett volna tagadni. Ha azonban ha az adós hivatkozása olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a kérelemtől eltérően kellett volna elrendelni a végrehajtást, nincs helye teljes visszavonásnak vagy törlésnek, ilyen esetben a bíróságnak (vagy ha a végrehajtást a közjegyző rendelte el, a közjegyzőnek) olyan döntést kell hoznia, hogy a felek olyan helyzetbe kerüljenek, mint amilyenben akkor lettek volna, ha a végrehajtást a kérelemtől eltérően rendelték volna el. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a bíróság (közjegyző) csak abban a részében vonja vissza a végrehajtási lapot vagy törli a záradékot, amely részében az eredetileg sem lett volna kiállítható.

39. A Vht. 137. § (2) bekezdésének első fordulata alapján lakottan vagy beköltözhetően kell árverezni az ingatlant abban az esetben, ha a kölcsönszerződés alapján a haszonélvező kezes is egyben, az általa lakott ingatlan a kölcsön biztosítéka, a szerződésben vállalta a kiköltözést, ha az adós nem fizet, de vele szemben nem indult végrehajtás, viszont a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant (amely az adós tulajdona) árverezik? Mi a teendő akkor, ha a végrehajtást kérő zálogjogosultként kapcsolódott be a végrehajtási eljárásba?
A Vht. 137. § (1) bekezdés c) pontja szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát továbbra is terheli az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében viszont nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Ebből következően a kérdés szerinti esetben az ingatlant beköltözhetően kell árverezni. Emiatt nem jelent gondot az sem, ha a végrehajtást kérő csupán zálogjogosultként kapcsolódott be egy folyamatban lévő végrehajtási eljárásba, mert az ingatlan beköltözhető árverezése iránt nem kell kezdeményeznie külön végrehajtást a kezessel (haszonélvezővel) szemben.

40. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtás 2018. január 1. napját megelőzően indult, de a fél valamely beadványt mégis elektronikus úton nyújt be?
Ez esetben az elektronikusan benyújtott beadvány hatálytalanságát nem lehet megállapítani, és a felet hiánypótlás keretében kell felhívni arra, hogy a beadványát papír alapon nyújtsa be.

41. Ha a végrehajtó a rendbírság/pénzbírság kiszabása iránti indítványát visszavonta, szükséges-e alakszerű határozatot hozni? Ha igen, kinek kell kézbesíteni, és a végzés fellebbezhető végzésnek minősül-e?
A Vht. 173. § (2) bekezdéséből következően, amennyiben a teljesítés elmaradt, a végrehajtást kérő ezzel kapcsolatos közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a végrehajtónak kötelessége haladéktalanul beterjesztenie a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely dönt a végrehajtás módjáról. Ennek következtében a kérdés szerinti eset akkor állhat fenn, ha a végrehajtást kérő bejelenti, hogy időközben a teljesítés megtörtént. Ilyenkor a végrehajtás módjának meghatározására értelemszerűen nincs szükség, tehát ez esetben a végrehajtást kérő közlését a végrehajtónak szintén be kell terjesztenie (a végrehajtás módjának meghatározása végett történt korábbi végrehajtási irat beterjesztése után) a végrehajtást foganatosító bíróságnak, amely az iratokat köteles visszaküldeni a végrehajtónak, alakszerű határozatot ezzel összefüggésben pedig nem kell hoznia. Ugyanez irányadó megfelelően a Vht. 45/A. §-a szerinti esetben is.

42. Ha valamely kérelmet a fél visszavon (pl. az engedményes a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet), szükséges-e alakszerű határozat hozatala? Ha igen, kinek kell kézbesíteni?
A végrehajtási eljárásban a fél által benyújtott kérelem visszavonása általában nem igényli alakszerű határozat meghozatalát (azokra az esetekre, amikor szükséges alakszerű határozat hozatala, a Vht. külön rendelkezést tartalmaz).

43. Ha a végrehajtás szünetel, vagy fel van függesztetve, ennek ideje alatt a végrehajtást foganatosító bíróság milyen kérdésekben dönthet (pl. megállapítható-e a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás)?

A szünetelés jogkövetkezményei lényegében azonosak a felfüggesztés következményeivel: az addig elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, további eljárási cselekményre azonban még kivételesen sem kerülhet sor, eltérően a végrehajtás felfüggesztésétől, amelynek esetén az eljárás a felfüggesztéssel nem érintett vagyontárgy vonatkozásában folytatódhat.
A végrehajtási eljárás szünetelése kizárólag a végrehajtási cselekmények foganatosítása iránti kötelezettség hatályát zárja ki, de intézkedések (pl. díjjegyzék készítése) szünetelő ügyben is tehetők. A végrehajtási eljárás szünetelése alatt nincs helye a becsérték újbóli megállapításának, hiszen az végrehajtási cselekmény (BH1997. 33.).
Hasonlóképpen foglalt állást a Kúria Polgári Kollégiuma a DH törvények végrehajtást érintő alkalmazása során, kimondva, hogy azokban a kérdésekben, amelyek nem érintik közvetlenül magát a végrehajtást (pl. a jogutódlás megállapítása, szakértői díj megállapítása) a szünetelő végrehajtási eljárásban is lehet határozni (2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztető 4. pontja).

44. Ha az adós halála miatt szünetel a végrehajtás, mi a követendő eljárás az időközben benyújtott zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálása során?
A szünetelés tartama alatt a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezéséről nem lehet dönteni, mert az a végrehajtás érdemét érinti. Ilyenkor a felet arról kell tájékoztatni, hogy a bekapcsolódás engedélyezéséről a bíróság a szünetelés megszűnését követően fog dönteni.

45. Felfüggeszthető-e a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás határozott időre, ha azt a végrehajtást kérő vagy az adós valamely konkrét időpontig kéri? Ha a felfüggeszthető határozott időre a végrehajtás, akkor a folytatást hivatalból kell-e elrendelni a határozott idő lejártát követően, vagy csak kérelemre és a felfüggesztést megszüntető végzés fellebbezhető-e?
Kizáró szabály hiányában – ha egyébként a felfüggesztés feltételei fennállnak – a végrehajtás határozott időre is felfüggeszthető mind a végrehajtást kérő, mind az adós kérelmére, nem csak a jogszabályban meghatározott esetben, hanem akkor is, ha a felfüggesztéshez vezető körülmény megszűnésének időpontja meghatározható.
Ha a felfüggesztés határozott időre szólt, akkor a határozott idő lejártát követően pervezető végzésben rendelkezni kell a végrehajtás folytatásáról, megállapítva a végzésben, hogy a felfüggesztés oka megszűnt.

46. Mi a helyes eljárás, ha a végrehajtás fel van függesztve a végrehajtási kifogás elbírálásáig vagy csak a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásáig (amely esetben a felfüggesztés csak a zálogtárgyra terjed ki), és az adós méltányolható körülményeire hivatkozással kéri a végrehajtás határozatlan idejű felfüggesztését? Mi a teendő hasonló esetben, ha a végrehajtás szünetel, de a végrehajtást kérő vagy az adós a végrehajtás felfüggesztését kéri?
Ha a végrehajtás felfüggesztése korábban megtörtént, az annak hatálya alatt előterjesztett újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani.
Ellenben a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemre tekintettel felfüggesztett végrehajtás esetén a Vht. 48. § (3) bekezdésére alapított újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről dönteni kell, mert a Vht. 48. § (2) bekezdés szerinti felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki a Vht. 50. § (4) bekezdése alapján.
A Kúria a DH törvények kapcsán kiadott 2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztetője III/4. pontjában úgy foglalt állást, hogy a szünetelő végrehajtás során a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálható, ám mivel a szünetelés és a felfüggesztés fogalmilag kizárja egymást, mert joghatásuk azonos, ezért a szünetelés tartama alatt előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani

47. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtást kérő jelezte a végrehajtónak, hogy a követelését engedményezte, amellyel kapcsolatban az engedményes fog eljárni, azonban az engedményes felhívás ellenére sem kéri a jogutódlás megállapítását?
A Vht. 9. §-a által alkalmazásra kerülő régi Pp. 3. § (1) bekezdése, illetve az új Pp. 48. § (1) bekezdése alapján a jogutódlás megállapításához mindenképp szükséges az erre irányuló kérelem a jogelődtől vagy a jogutódtól. Ezért a kérdés szerinti esetben a végrehajtást kérőt is fel lehet hívni a jogutódlás megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, viszont ha a kérelem előterjesztésére nem kerül sor, a végrehajtás a Vht. 52. § c) pontja értelmében szünetel.

48. Mi a teendő akkor, ha többszöri jogutódlás áll fenn, de csak a jogutódok egyike kéri a jogutódlás megállapítását (pl. a „közbenső” jogutód kéri, nem az, aki az utolsó a sorban, aki végül a jogutód lenne), vagy a jogutódlást a hiányos nyilatkozatok alapján nem lehet a legutolsó (a tényleges) jogutód vonatkozásában megállapítani?
Többszörös jogutódlás (jogutódlások láncolata) esetében a jogutódlás megállapítását csak az kérheti alappal, aki az aktuális jogutódnak tekintendő, de ehhez vizsgálni kell a jogutódlás egész folyamatát (láncolatát).

49. Ha a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, de a végrehajtó a bíróság végzését nem kézbesíti, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, mi a követendő eljárás, hiszen az adós részére a kézbesítés nem történt meg, a bírósági határozat jogerejét nem lehet megállapítani és a költségjegyzéket sem lehet lezárni?
A Vht. 213. § (1) bekezdése szerint a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről hozott végzés ellen a felek fellebbezhetnek, amely azonban e § (2) bekezdése értelmében a végrehajtás foganatosítása szempontjából nem halasztó hatályú. Amennyiben a végrehajtó a végzést azért nem kézbesítette, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, a végzés jogerőre emelkedése nélkül kerül az irat nyilvántartásba, mivel a Vht. 52. § e) pontja szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget – bár köteles rá – nem előlegezte. A Vht. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint a végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte; ha a végrehajtást kérő a szünetelés megállapításától számított egy éven belül a költségeket nem előlegezte, a végrehajtás megszűnik.

50. Szükséges-e a lakcímnyilvántartó megkeresése, ha a bírósági határozat “nem kereste” jelzés alapján jogerőre emelkedett, de a jogerőről szóló értesítés “elköltözött” vagy “a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza? Ha a lakcímnyilvántartó adatai alapján megállapítható, hogy a címzett már korábban elköltözött, így a posta vélhetően tévesen küldte vissza “nem kereste” jelzéssel az iratot, ez utólag változtat-e a határozatok jogerején, ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
A bíróság a postai jelzést főszabály szerint nem vizsgálja felül, „nem kereste” jelzés esetén a polgári eljárás szabályai alapján állapítja meg a küldemény kézbesítésének megtörténtét és időpontját. Ha ezt követően a jogerőről szóló értesítő végzés (sima küldemény) érkezik vissza más jelzéssel, az már a végzés jogerőre emelkedésének tényén nem változtat.

51. A Vht. 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállításának megtagadása érdemi vizsgálatnak minősül-e, amelynek folytán az eljárási illetéket nem kell 10%-ra mérsékelni?
A végrehajtási lap kiállításának megtagadását érdemi vizsgálatnak kell tekinteni, mert a végrehajtási lap kiállításáról vagy annak megtagadásáról szólhat a döntés, ennélfogva az eljárási illeték mérséklésének sincs helye.

52. A végrehajtási lap Vht. 19. §-a (2) bekezdésének megfelelő, kérelemtől való eltérő kiállítása esetén mikor kellett végzést hozni abban az értelemben, hogy mi tekintendő végrehajtási kérelemnek, a teljes formanyomtatvány vagy csak annak egy bizonyos része, jellemzően annak 3., 4. és 6. pontjai?
A végrehajtási kérelem szűken értelmezendő, tehát a formanyomtatványnak csak azon részei minősülnek végrehajtási kérelemnek, amelyek a végrehajtandó, bármilyen jogcímű követelésre vonatkoznak, a követelés körébe tartozónak értve a járulékos költségeket is [BDT2016. 3439.]. Ennélfogva a végrehajtási lap 3., 4., 6. és 7. pontját érintő eltérés esetén kell a kérelemtől eltérő kiállításról végzéssel határozni.

53. A természetes személy végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás esetén indokolt lehet-e ügygondnok kirendelése?
A kérdést már megválaszolta a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. május 8-10-ei 4. c) számú állásfoglalása.

54. A bíróságnak a rendbírság kiszabása előtt, ha ezt korábban a végrehajtó megtette, fel kell-e újból szólítania a mulasztót (adóst, munkáltatót, a munkáltató ügyvezetőjét, stb.)?
Nem kell ismételten felszólítania.

55. Meg kell-e követelni a végrehajtótól, hogy jegyzőkönyvben szólítsa fel a mulasztót vagy ez elfogadható-e más formában (pl. egyszerű levél, átirat stb.)?
A Vht. 45/A. § (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a végrehajtónak a címzettnek szóló felhívást nem feltétlenül kell jegyzőkönyvi formában teljesítenie, de annak megtörténtét jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.

56. Ha a végrehajtó a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben kéri a rendbírság kiszabását, érvényesül-e kérelemhez kötöttség elve, avagy bírságolható-e a gazdálkodó szervezet és annak vezetője is?
A Vht. 45/A. § (3) bekezdése szerint a jogi személy szervezettel és egyidejűleg a vezetőjével szemben is ki lehet szabni a pénzbírságot. A kérelemhez kötöttség úgy értelmezendő, hogy az indítványt arra a személyre lehet előterjeszteni, akinek vagy akiknek a felhívást a végrehajtó kiadta. Ezáltal a rendbírság csak a felhívottal (felhívottakkal) szemben szabható ki.

57. Ha a rendbírság kiszabását követően a megbírságolt írásban jelzi a bíróságnak vagy a végrehajtónak, hogy teljesítette a kötelezettségét, amelynek elmulasztása miatt bírságolták, azonban fellebbezést nem terjesztett elő, a beadvány alapján „saját hatáskörben” hatályon kívül helyezhető-e a rendbírságot kiszabó végzés vagy hiánypótlás keretében fel kell-e hívni a megbírságoltat a fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására?
Ha a bejelentést a fellebbezési határidőben érkezett, azt a Vht. 9. §-a által alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdése alapján, valamint a Vht. 45/A. § (4) bekezdése értelmében tartalmánál fogva fellebbezésként kell kezelni. Ám ha a fellebbezésben a bírságolt arra hivatkozik, hogy a kötelezettségének – függetlenül attól, hogy mikor – eleget tett, akkor a Vht. 45/A. § (4) bekezdése alapján a rendbírságról szóló végzést a bíróság saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti.

58. Ha az adóssal szemben több végrehajtás is indult, zálogjogosulti bekapcsolódás esetén fel kell-e függeszteni valamennyi végrehajtást vagy csak azt, amelyben a végrehajtó az iratokat felterjesztette?
Mivel a Vht. 50. § (4) bekezdése szerint a felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki, ennél fogva a felfüggesztés arra a végrehajtási eljárásra vonatkozik, amelyben a zálogtárgyat lefoglalták. Ez következik a Vht. 114/A. § (1) bekezdéséből is.

59. Elbírálható-e a becsértékkel szembeni kifogás a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezését megelőzően akkor, ha a zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmével egyidejűleg az ingatlan becsértékével szemben végrehajtási kifogást is előterjesztett? Ha az eljárás a Vht. 52. § f) pontja alapján időközben szünetel, kirendelhető-e a szakértő, megállapítható-e díja és a becsérték?
A bekapcsolódás jogerős engedélyezését megelőzően is elbírálható a becsértékkel szembeni kifogás, mert azt a zálogjogosult a Vht. 217. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekeltként is előterjesztheti, amely független a bekapcsolódás engedélyezésétől. A szünetelő végrehajtásban a szakértő nem rendelhető ki, ám a korábban kirendelt szakértő díja megállapítható. Szünetelő végrehajtásban új becsérték nem állapítható meg.

60. A Vht. 183. §-a szerinti önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet Vh vagy Pk lajstromba kell iktatni?
A Vht. szabályozza az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti eljárást, amelynek 183. §(1) bekezdése szerint végrehajtható okirat kiállítása nélküli speciális végrehajtásról van szó. Ezen felül a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) 7. § (1) bekezdése alapján bírósági végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány és ezek intézése tárgyában hozott határozat, foganatosított intézkedés. E § (2) bekezdése értelmében a bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat a végrehajtás elrendelése iránti kérelem. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése is ilyen kérelemnek minősül, ezért azt a Vh lajstromba kell iktatni.

61. Ha a bíróság az ítéletbe foglalt marasztalási összeg megfizetésére részletfizetést engedélyez azzal, hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, milyen feltételekkel rendelhető el a végrehajtás, ha a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy az adós bizonyos hónapokban teljesített, de nem annyit, mint az egy havi részlet, néha többet, néha a kevesebbet?
Ha a kötelezett nem a bíróság által meghatározott módon fizette a részleteket, tehát volt elmaradása, az egész tartozásra elrendelhető a végrehajtás. Ellenkező esetben kiüresedetté válik a részletfizetés és a részletfizetés elmulasztásának jogkövetkezménye.

62. Az adóssal szemben sor kerülhet-e rendbírság kiszabására vagy meghatározott cselekmény végrehajtása esetén pénzbírság megfizetésére kötelezésre, ha a végrehajtás ügygondnok ellen folyik (mert például az adós külföldön él vagy ismeretlen helyen tartózkodik), és a végrehajtási lapot, továbbá minden más iratot (például a gépjármű lefoglalására összefüggésben kiállított szállítási értesítőt) csak az ügygondnoknak küldték meg?
A Vht. 45/A §-a szerinti rendbírság a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartás esetén szabható ki, míg a Vht. 174. § c) pontjában foglalt pénzbírság a meghatározott cselekmény kikényszerítését szolgálja. A Vht. 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjai értelmében az adós részére akkor rendelhető ügygondnok, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, továbbá ha meghalt és jogutóda ismeretlen. E rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy ügygondnok kirendelése esetén az adóssal szemben fogalmilag kizárt rendbírság vagy pénzbírság kiszabása.

63. Az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékét automatikusan kifogásolhatja-e mindenki, akinek a Vht. 140. § (2) bekezdése alapján a becsértékközlést meg kell küldeni, avagy külön vizsgálni kell az értékkel kapcsolatos érdekeltséget?
A Vht. 140. § (2) bekezdése előírja, hogy az ingatlan becsértékét a feleken kívül azokkal is közölni kell, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. A Vht. 140. § (7) bekezdése külön nevesíti a becsértékkel kapcsolatos kifogás lehetőségét. A Vht. 217. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási kifogást általában a fél vagy más érdekelt terjesztheti elő. Mindezekből következően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult olyan egyéb érdekeltnek tekintendő, aki egyéb szempontok nélkül is jogosult végrehajtási kifogást előterjeszteni az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékével szemben.

64. Lehetőség van-e az ingatlan árverési vétel hatályával történő megvásárlására úgy, hogy az árverési hirdetmény közzététele után licit még egyáltalán nem érkezett, de a végrehajtó a hirdetményben közölt időpont lejárta előtt lezárja a licitet (mivel közben árverésen kívül megvették)?
Főszabály szerint a Vht. 157. § (4) bekezdése alapján az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. Ezen túlmenően a Vht. 157. § (5) bekezdésének megfelelően, ha a vételi ajánlatot a licitnaplóban közzétették, ezután az árverési kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél. Ebből fakadóan, ha az árverési hirdetmény közzététele utáni licit még nem érkezett, az ingatlan árverési vétel hatályával értékesíthető.

65. Milyen beadványként kell kezelni, ha az adós megjelölve a konkrét végrehajtói intézkedés számát (pl. letiltás, kimutatás a tartozásról, felhívás a tartozás haladéktalan megfizetésére) a követelés mértékét vitatja, ugyanakkor felhívás ellenére sem pontosítja ennek okát, vagy azzal nem ért egyet, hogy a végrehajtó az intézkedésben miként tüntette fel a tartozást (pl. hogyan számolta el a már befizetett összegeket vagy hogyan számolta ki a kamatot/ behajtási jutalékot stb.)?
A Vht. 217. § (1) bekezdéséből következően a végrehajtási kifogás a jogszabálysértő eljárási cselekmények, eljárási késedelmek okozta jog- és érdeksérelmek orvoslásáról szolgáló bírósági jogorvoslati eljárás. Ennek megfelelően a kifogás tárgya a végrehajtó azon intézkedése (mulasztása) lehet, amely az eljárásra érdemi kihatással van, és amely a kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét ténylegesen is sérti. A kifogásban tételesen meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést és a kifogás okát.
Ha az adós a beadványában az ellene folyó végrehajtást általánosságban vitatja, mert az alapul szolgáló tartozást nem ismeri el, úgy ez nem tekinthető végrehajtási kifogásnak, mert nem a végrehajtó konkrét intézkedését vagy mulasztását sérelmezi. Ebben az esetben – meghatározott feltételekkel – a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti nemperes eljárásban, avagy per keretében.
Így a hiánypótlás keretében mindenképpen tisztázandó a “kifogás” oka, mert abból eldönthető, hogy az adós magát a tartozást vagy a végrehajtó intézkedését sérelmezi-e.

66. A Pp. 630. § (1) bekezdésével kapcsolatban a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása a 2017. november 20-21. napjain megtartott értekezletén a 64. számú állásfoglalásban azt a véleményt fogadta el, hogy a 2018. január 1. előtt megindított végrehajtási eljárásokban az ezt követően előterjesztett kérelmek esetén is a régi Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Felvetődhet-e ennek felülvizsgálata oly módon, hogy a végrehajtási ügyben előterjesztett kérelem (pl. kifogás, bekapcsolódás, felfüggesztés stb.) benyújtásának időpontja határozza meg az alkalmazandó eljárási jogszabályt?
A jogbiztonságot jobban szolgálja az, ha azonos eljárás különböző szakaszaiban azonos eljárásjogi szabályok alkalmazása történik. A végrehajtási nemperes eljárásokban kétségtelenül előfordulhat, hogy az annak során benyújtott kérelmek, végrehajtási kifogások kapcsán évekig a régi Pp.-t kell alkalmazni, amely azonban nem eredményez jogbizonytalanságot. Ezt a praktikum nem írhatja felül. Nem véletlen, hogy az új Pp.-t is a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2018. január 1. után indult végrehajtási perekben az új Pp. alkalmazása nem jelent disszonanciát, mert ezek a perek – tartalmuk szerint – függetlenek a nemperes eljárásokban hozott végzésektől. Mindezek okán nem indokolt a CKOT véleményének felülvizsgálata.

67. A Vht. 11. § (2) bekezdésének rendelkezéseiből kell-e kiindulni annak megítélése során, hogy a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő végrehajtási kérelme hiányosnak minősül-e, amely alapján a Vht. 12. § (2) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye? Ezt meghaladó egyéb hiányosság esetén van-e helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagy bármely – a Vht. 9. §-a folytán alkalmazásra kerülő Pp.-nek megfelelő – hiány miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítható a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő végrehajtási kérelme a Vht. 12. § (2) bekezdése alapján?
A Vht. 12. §-a körében hiánypótlásnak csak a jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérő esetén van lehetőség. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A hiányosan kitöltött adatlap hivatalból történő korrekciója, a példányok pótlása csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára biztosított. A Vht.12.§ (2) bekezdése jogi képviselővel rendelkező fél esetén a végrehajtás iránti kérelem hiányos benyújtását hiánypótlás nélküli visszautasítással szankcionálja, ebből következően a jogi képviselővel eljáró fél esetén sem a példányok pótlására, sem a helyes nyomtatványok alkalmazására, sem az adatok iratok alapján történő pótlására nincs mód.

68. Határidőben érkezettnek tekinthető-e a végrehajtási kifogás, ha azt a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnál terjesztik elő, vagy a Vht. 217. § (2) bekezdése szigorúan értelmezendő, és amennyiben a kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül nem a végrehajtónál nyújtják be, vagy az tizenöt napon belül nem jut el a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehajtóhoz, úgy azt elkésettség miatt vissza kell-e utasítani?
A Vht. 217. § (2) bekezdése alapján a végrehajtási kifogást a végrehajtónál kell benyújtani. Ebből következően: ha a végrehajtási kifogást a Vht.-ban előírt 15 napos határidőn belül nem a végrehajtónál nyújtják be, az elkésettnek tekintendő, mindazonáltal igazolási kérelemnek lehet helye (a BH 2001.47. számú eseti döntésben kifejtettekhez hasonlóan).

69. A Vht. 217/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során mi tekinthető olyan lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek vagy mulasztásnak, amely esetén a bíróságnak köteleznie kell a végrehajtót a munkadíj meghatározott százalékának befizetésére?
Mindig az eset körülményei alapján, mérlegeléssel lehet meghatározni, hogy az adott helyzetben mi minősül lényegesen jogszabálysértő intézkedésnek. Általános, minden egyes esetre irányadó szempontok nem határozhatóak meg.

70. A végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panasz [3/2015. (II. 25) IM rendelet], vagy a végrehajtó mulasztásával kapcsolatos kifogás [Vht. 217. § (6) bekezdés] tárgya lehet az, hogy a végrehajtó a fél vagy képviselője ez irányú többszöri kérelme ellenére nem ad tájékoztatást a kért iratmásolatokkal kapcsolatos költségtérítés összegéről [Vht. 254. § (6) bekezdés), és így a kérelmező az iratok tartalmát sem ismerheti meg?
A végrehajtóval szembeni panaszra az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II. 15.) IM rendelet (panaszrendelet) szabályai az irányadók. E panaszrendelet 2. §-a rögzíti a panasz fogalmát: a panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárást lényegesen sértő intézkedést tett vagy mulasztása folytán keletkezett jogsérelem, hanem egyéni érdeksérelem keletkezik, amelynek vizsgálata – a kifogással szemben – nem a bíróság feladata. Ilyen egyéni jogsérelemként képzelhető el például, ha a végrehajtó akár az adós, akár a végrehajtást kérő vagy egyéb érdekelt ügyét nem etikusan intézi, nem megfelelő hangnemben beszél az adott személlyel.
Miután a Vht. 9. §-a értelmében alkalmazásra kerülő Pp. rendelkezései, továbbá a Vüsz. 40-40/B §-ai is előírják a végrehajtó számára a felvilágosítás adását, egyes végrehajtási iratok kézbesítését pedig a Vht. külön is elrendeli, ennek megsértése nem panasz, hanem végrehajtási kifogás keretében bírálandó el, mert nem egyéni érdeksérelemről, hanem a végrehajtási eljárást lényegesen sértő mulasztásról van szó.

71. A munkáltatói fizetési felszólítás a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése c) pontjának kiterjesztő értelmezésével tekinthető-e a követelés elévülését megszakító körülménynek? A követelés esedékessé válásától számított három éven túl benyújtott kérelem esetén is helye lehet-e munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátásának, amennyiben a követelés esedékessé válásától számított 3 éven belül került sor a fizetési felszólításra, és a felszólítástól számított 3 év még nem telt el, vagy az esedékességtől számított három éven túl benyújtott kérelmet az elévülésre tekintettel meg kell-e tagadni?
Az Mt. 285. § (2) bekezdése alapján a munkáltató bírósági út helyett meghatározott esetekben fizetési felszólítással is érvényesítheti az igényét. A követelés érvényesítésére a jog által felkínált állami eszközök igénybevétele általában, törvényi értelmező rendelkezés nélkül is az elévülést megszakító körülménynek minősülnek. A munkáltatói fizetési felszólítás is ennek tekintendő, ezért az elévülést megszakítja.

72. A Vht. 141. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a haszonélvező ténylegesen benne lakik-e az ingatlanban, avagy önmagában a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megalapozza a lakottságot és a tényleges ott tartózkodásra tekintet nélkül lakottan kell árverezni az ingatlant? E szempontból mi az eljárás akkor, ha a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggeszti a Ptk. 5:152. § (3) bekezdése alapján?
Ha a végrehajtási árverés során értékesített ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a vevő ezzel a teherrel szerzi meg a tulajdonjogot. A haszonélvezeti jog fennállása „lakottságot” jelent, akkor is, ha a haszonélvező nem lakik az ingatlanban [Legfelsőbb Bíróság/Kúria Pfv.III.20.765/2017/7.], így nincs jelentősége a haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének sem.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


EP választás: kampányhajrá és szavazás
2019. május 24.

EP választás: kampányhajrá és szavazás

Véghajrájához érkezett az Európai Parlamenti választás kampánya. Írásunkban ezeket az utolsó pillanatokat és a választás napját járjuk körbe részletesebben a szavazás befejezéséig.

Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek – I.
2019. május 22.

Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek – I.

A közbeszerzési jog központi fogalma a közbeszerzési szerződés, amelynek meghatározó eleme az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre és mibenléte. Kiemelt figyelmet érdemel e körben a közjogi szervezet alanyi kategóriája, mivel gyűjtőfogalomról van szó, továbbá koncepcióját és fogalmi kritériumait az európai uniós jog determinálja. A tanulmány célja egyfelől, hogy a közjogi szervezet fogalmának megfelelő hazai értelmezését segítve áttekintse és összegezze az uniós ítélkezési gyakorlatot, figyelemmel a legújabb fejleményekre is (tanulmány első része). Másfelől ennek tükrében a hazai joggyakorlat és egyes vitás kérdések is elemzésre kerülnek (tanulmány második része). A közjogi szervezet fogalma szerinti minősítés összetett vizsgálatot feltételez, melynek legnehezebb eleme a közérdekű és egyúttal nem ipari-kereskedelmi jellegű tevékenység végzésének értékelése. A közelmúltban született LitSpecMet ítélet a közérdekűség fogalmát fejlesztette tovább.

Jogszabályfigyelő 2019 – 20. hét
2019. május 20.

Jogszabályfigyelő 2019 – 20. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/80–86. számú Magyar Közlönyök újdonságai és hazai szakmai portálokon megjelent közlemények közül válogattunk.