Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az őstermelőkhöz kapcsolódó fogalmak tisztázása mellett a törvényjavaslat teljes körűen kitér az őstermelő családi gazdaságok szabályaira, valamint bevezeti a családi mezőgazdasági társaság jogintézményét.
Már a Parlament előtt van a családi gazdaságokról szóló T/13261. számú törvényjavaslat, melynek fő célja, hogy meghatározza a családi gazdálkodás üzemi formáit és működését. A törvény hatálya az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív jellegű feladatokra, a családi gazdaságok alapítására, kötelezettségeire, nyilvántartási jellegű feladataira, ellenőrzésére, és új jogintézményként az ún. családi mezőgazdasági társasággal kapcsolatos jogok, kötelezettségek meghatározására terjed ki.
A törvény 2021. január 1-jén fog hatályba lépni, és az átmeneti rendelkezések között a javaslat kitér arra is, hogy akik idén december 31-én mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek a jelenlegi szabályok alapján, azok jövő január 1-től automatikusan a törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek fognak minősülni.
A törvény indokolása szerint azért is kerül sor a családi gazdaságoknak az átfogó, törvényi szinten történő szabályozására, hogy könnyen átlátható legyen a struktúrája. A másik fő ok, hogy a joghézagot kihasználva egyesek olyan jogi, adózási kategóriákba sorolták magukat, mely nem fedi a valós ökonómiai viszonyokat. Emellett segíteni kívánják a törvénnyel a generációváltást, a gazdaságok működőképességének növelését, valamint a gazdaság kifehérítését és az adminisztrációs terhek csökkentését. Végső soron azt várják az új szabályozástól, hogy erősíteni fogja a termelők piaci alkupozícióját, és javítani tudja a versenyképességüket.
A saját gazdaság fogalma
A törvény definiálja a saját gazdaság fogalmát, amely azt a természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon körét jelenti, amelyre nézve az érintett személyt megilleti a termelés szervezésének, és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága. Nem szükséges, hogy az őstermelő ilyen hasznosítású föld használatának jogával rendelkezzen, mert vannak olyan tevékenységek (például méhészet), amelyek esetében ez nem kritérium.
A mezőgazdasági őstermelő feltételei
A törvényjavaslat tisztázza a mezőgazdasági őstermelő kategóriáját: az a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki betöltötte a 16. életévét, és a saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek választania kell, hogy önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként folytatja a tevékenységét, és a működését ebben a státuszban csak a nyilvántartásba vétele után kezdheti meg.
További szabály, hogy az őstermelői tevékenységére nézve nem lehet egyszerre egyéni vállalkozó is. Ha a kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele meghaladja az őstermelői tevékenységéből származó éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő tevékenysége kikerül az őstermelői tevékenysége köréből, és nem végezhet ilyet.
Az, aki eddig ezen tevékenységét egyéni vállalkozóként végezte, január 1-től mezőgazdasági őstermelőnek minősül, azaz a tevékenységét nem végezheti tovább ebben a formában. Ha mégis egyéni vállalkozóként kíván működni, akkor törlik az őstermelői nyilvántartásból.
Nyilvántartásba vétel és ellenőrzés
Azok, akik újonnan kívánnak őstermelői státuszt szerezni, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaránál, azaz az Agrárkamaránál kell, hogy bejegyeztessék magukat. A már korábban nyilvántartottak is kötelesek az Agrárkamara felé bejelenteni az adataikban bekövetkezett változásokat 15 napon belül.
Természetesen lehetőség van a nyilvántartásból történő törlésre is, vagy kérelemre, vagy pedig hivatalból, a törvényjavaslatban meghatározott okokból (például a változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti határidőben az erre irányuló felszólítás ellenére sem, vagy szabálytalanságot állapítanak meg). A súlyosabb, kötelezettségszegő indokok miatti törlés után öt évig nem vehető nyilvántartásba az adott személy. Az ellenőrzést a kijelölt mezőgazdasági igazgatási szerv végzi.
Az őstermelők családi gazdaságának szerkezete, alapítása és képviselete
Legalább két hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő személy létesíthet „őstermelők családi gazdaságát”, azaz tevékenységüket ebben a formában is végezhetik. A családi gazdaság nem önálló jogalany, és a tagok vagyonától elkülönült önálló vagyonnal nem rendelkezik. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg nem lehet tagja több őstermelői családi gazdaságnak. Azokban a kérdésekben, amelyet a törvényjavaslat nem szabályoz, a családi gazdaságra a Ptk. polgári jogi társasági szerződésre (XXIV. cím) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A nyilvántartásba vételt ugyanúgy az Agrárkamaránál kell kérvényezni, és a tagok megjelölése mellett fel kell tüntetni a hozzátartozói minőséget, valamint csatolni kell a családi gazdaság alapításáról szóló szerződést.
A hozzátartozó fogalmát a Ptk. alapján kell érteni, azaz ennek minősül: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. A törvény bevezeti emellett a hozzátartozói láncolat fogalmát, amely a Ptk. közeli hozzátartozó fogalmából (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) jön létre úgy, hogy a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport.
A tagok a használatukban lévő földeket, és az ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tagok közös használatába adják. A családi gazdaságról szóló szerződésben meg kell határozni a közösen folytatni kívánt mezőgazdasági és más tevékenységeket, a közös használatban lévő földeket, eszközöket, és a személyes közreműködés formáját. Kiemelendő, hogy az őstermelők családi gazdaságának tagjai egymással nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A szerződésben továbbá fel kell tüntetni a családi gazdaságnak a központját, és a képviselőjét.
A képviselő a többi tag képviseletében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, de ez csak az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében tett jognyilatkozatokra érvényes. Annyi könnyítést engedélyez a törvényjavaslat, hogy a tagok és az alkalmazottak az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során eljárhatnak a többi tag nevében. Ha a képviselő tagsági viszonya bármilyen okból megszűnik, akkor 15 napon belül új képviselőt kell bejelenteniük az Agrárkamara felé.
Profit és veszteség viselése; tagsági jogviszony megszűnése
Főszabály szerint a tagok a családi gazdaság nyereségében és veszteségében egyenlően osztoznak, de az alapító szerződésben ettől eltérhetnek. Az alapító szerződés nem veszíti hatályát azzal, ha az egyik tag tagsága megszűnik, csupán akkor lesz hatálytalan, ha a családi gazdaság taglétszáma egy főre csökken.
A tagsági jogviszony megszűnik:
esetén, és akkor is, ha olyan tag tagsági jogviszonya szűnik meg, aki összekötötte az érintett tagot a hozzátartozói láncolattal.
A tag halálát követően az őstermelő jogutódja a többi tag hozzájárulásával a jogelőd helyébe léphet akkor, ha velük hozzátartozói láncolatban áll. A házastársakról explicite nem szól a törvény, ezért az általános szabályok alapján az alapító szerződés módosításával az őstermelő házastárs is taggá válhat, amennyiben a megkívánt hozzátartozói láncolat fennáll.
Elszámolási kötelezettség áll fenn vagy a taggal, vagy annak halála esetén a jogutódjával szemben a tagság megszűnésekor, és hatvan napon belül meg kell szüntetni a földek, eszközök közös használatát.
Ellenőrzés
A mezőgazdasági igazgatási szerv gyakorol ellenőrzést a családi gazdaságok felett is. Szabálytalanság esetén bírságot szabhat ki, melynek megfizetésére egyetemlegesen kötelezettek a tagok, súlyosabb esetben – tevékenységtől történő eltiltás esetén – is ez minden tagra vonatkozik. A különböző súlyosságú jogkövetkezmények mellett a szerv az őstermelő által forgalmazott terméket lefoglalhatja, és elrendelheti a forgalomból kivonását, megsemmisítését.
Az őstermelői nyilvántartások
Az Agrárkamara által vezetett nyilvántartások közhitelesnek minősülnek. Fontos, hogy a nyilvántartás bizonyos adatai bárki számára megismerhetőek, azért, hogy ezzel biztosítsák a széles körű fogyasztói tájékoztatást, az élelmiszer-biztonságot, és a forgalmazott termékek nyomon követhetőségét. Ugyanígy a mezőgazdasági őstermelők neve is nyilvános adatnak minősül.
A nyilvántartott adatok között vannak például az őstermelő személyes adatai, értesítési címe, FELIR azonosítója, az őstermelői tevékenység végzésének a helye, a mezőgazdasági őstermelő által adott gazdasági évben termesztett növénykultúrák, -fajok, az általa tartott állatfajok megnevezése stb.
Ezekből az információkból a szerv sok más hatóságnak, így például az adóhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a termelői piac fenntartójának, üzemeltetőjének stb. adatot szolgáltathat.
A családi mezőgazdasági társaság
Új intézményként vezeti be a törvényjavaslat a családi mezőgazdasági társaságot, mely egy speciális működési forma. A nyilvántartásba történő felvétel kritériuma az, hogy a legalább két taggal rendelkező társaságnak gazdasági társaságnak, szövetkezetnek vagy erdőbirtokossági társulatnak kell lennie, melynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Korlátozás, hogy egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. További kizáró ok, hogy jogi személy nem lehet tagja, kivéve, ha megszerzi saját üzletrészét, illetve részvényét.
Szintén az Agrárkamarának van hatásköre a nyilvántartásba vételről dönteni, ez független a cégbírósági eljárástól, viszont feltétel, hogy az adott társaság már be legyen jegyezve a cégbíróság által. Ez azt is jelenti, hogy ha meg is szűnik a családi mezőgazdasági társasági státusz, az eredeti formájában tovább működhet. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő létesítő okiratot, melyben rendelkezni kell arról, hogy a Földforgalmi törvényben meghatározott jogcímeken átadják a családi mezőgazdasági társaságoknak a tagok a tulajdonukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek használatát, a termelőeszközöket és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, és meghatározzák a személyes közreműködés módját és elszámolási rendjét.
Megszűnik a családi gazdasági társaság, ha az Agrárkamara törli a nyilvántartásból az alábbi okok miatt:
Az átmeneti rendelkezések között olvasható, hogy azok, akik 2020. december 31. napján hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, 2021. január 1-től kezdődően egyfelől a törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek, másfelől együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek úgy, hogy a családi gazdaság képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
Azok, akik ugyanígy december 31-én családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-től kezdődően szintén mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek még akkor is, ha nem töltötték be a 16. életévüket, és együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek úgy, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akit a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.
