A felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés elleni fellebbezés


A Pp. hatálya alá tartozó felszámolási ügyekben a felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés ellen nincs helye fellebbezésnek – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 365. § (2) bekezdés b) pont; 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (7) és (10) bekezdés.


Ami a tényállást illeti, a hitelező a felszámoló felmentése iránt nyújtott be kérelmet, melyet az elsőfokú bíróság a csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény, Cstv.) 27/A. §-ának (7) bekezdése alapján elutasított.  Eszerint a bíróság akkor menti fel a felszámolót, ha az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat, ideértve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését a csődtörvény a bíróság számára kötelezővé teszi; illetve akkor is, ha a felszámoló a székhelyén vagy fióktelepén nem található, vagy ha a csődtörvényben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki, illetve a később felmerülő ilyen körülmény esetén a felszámolóbiztos kinevezését nem vonja vissza. A bíróság szerint ezek a körülmények nem álltak fenn.

A hitelező fellebbezését annak kizártsága miatt az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) alapján visszautasította. Kiemelte, hogy a Cstv. 27/A. § (10) bekezdése a felszámoló felmentéséről rendelkező végzés tekintetében a felmentéssel érintett felszámoló, valamint – a végzésnek a felszámolót megillető díj és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen – a hitelező fellebbezési jogát ismeri el. A Cstv. ezen szabálya az amúgy alkalmazandó Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest (fellebbezésnek van helye az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi) specializálja a fellebbezésre jogosultak körét: e rendelkezés értelmében a hitelezőt kizárólag az ott írt körben illeti meg fellebbezési jog. Ezalapján az ítélőtábla megítélése szerint hitelező a felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító rendelkezést nem támadhatja fellebbezéssel.

Fellebbezés az ítélőtábla döntése ellen

A hitelező álláspontja szerint a hitelezőnek van fellebbezési joga a felszámoló felmentésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen. A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése sem értelmezhető a fellebbezési jogot a vizsgált körben szűkítő tartalommal.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint a Cstv. 27/A. § (10) bekezdését tekintve világosan kitűnik, hogy a törvény a felszámoló felmentéséről rendelkező végzések elleni fellebbezésre tartalmaz, mégpedig egységes és az ott írtak szerint differenciált rendelkezést: amennyiben a bíróság a felszámolót felmenti, végzése ellen a felmentéssel érintett felszámoló, a hitelező pedig csupán a végzésnek a felmentett felszámolót megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel. A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése anélkül biztosítja a hitelező számára a felszámoló felmentésére irányuló kérelem előterjesztését, hogy a szabályozás – a felszámoló felmentésére épített logikája miatt – érintené a kérelem megalapozatlanságának és ez okból való (vagy egyéb, alaki hiba miatti) elutasításának kérdését. A bíróságnak a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésében nem szabályozott döntése, ha a felszámoló felmentésére irányuló kérelmet elutasítja.

A régi Pp. főszabály szerint az elsőfokú bíróság valamennyi határozatával, tehát ítéletével és végzésével szemben egyaránt megengedte a fellebbezést. Emellett a régi Pp. az általánosan engedett fellebbezés alól az eljárás folyamán hozott (pervezető) végzéseket zárta ki (a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzések, valamint azon végzések kivételével, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedte). A Pp. 365. § (2) bekezdése – a régi Pp. szabályozási megoldásával mindkét pontban szakítva – a fellebbezhető határozatok szabályozásánál az ügy érdemében és a nem érdemében hozott határozatok elhatárolását veszi alapul, amikor kimondja, hogy fellebbezéssel támadható az elsőfokú bíróság határozatai közül az ítélet, amellyel a bíróság az ügy érdeméről dönt; a per során minden más kérdésben hozott végzések pedig akkor, ha ellenük a fellebbezést a törvény külön megengedi. Így nem merül fel a végzések további differenciálása és joghatásuk mérlegelése.

A Cstv. nem ad lehetőséget a hitelezői kérelmet elutasító végzéssel szemben külön fellebbezés benyújtására, vagyis a jogalkotó a Pp. hatálya alatt tudatos megfontolással hagyta „szabályozatlanul” a felszámoló felmentésére irányuló hitelezői kérelem elutasítását és zárta ki a bíróság ilyen tartalmú döntésével szemben a fellebbezést. Hangsúlyozta a Kúria azt is, hogy nem tekinthetők irányadónak a Pp. hatálya alá tartozó felszámolási eljárásokban a régi Pp. eltérő szabályainak alkalmazásával hozott kúriai határozatok a felszámoló felmentésére irányuló hitelezői kérelmet elutasító végzés ellen megengedett fellebbezésről. Így a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.

 Az ismertetett döntés (m Kúria Fpkf.III.30.558/2022/2.) a Kúriai Döntések 2023/11. számában 275. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. november 24.

Kísérlet az összes bíróság kizárására

A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását – a Kúria eseti döntése.
2023. november 17.

A felülvizsgálati kérelem nem fogadható be a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat

A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni – a Kúria eseti döntése.