A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. január 4.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet többek között számvitel rendje megsértésének vétségében, a másodfok azonban számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette a terhelt cselekményét.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kifejtette, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal…

Ami a tényállást illeti, a törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet többek között számvitel rendje megsértésének vétségében, a másodfok azonban számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette a terhelt cselekményét.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kifejtette, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és – a Kúria kivételével – harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró kell legyem. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia, akit a bíróság elnökének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöl ki.

Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően került sor, ezért az ügyészég álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára eljárási szabálysértéssel került sor, és a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatnak van helye.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárásra azzal, hogy a megismételt eljárásban a tanács megalakításakor figyelemmel kell lenni az eljárási szabályokra. A megtámadott határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a régi Be. hatálya alatt került sor.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria a tanácsülést 2018. július 3-ára tűzte ki. Közben 2018. július 1-jén a korábbi Be.-t felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be.), melyet főszabályként a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Mind a régi, mind az új Be. tartalmazza, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva [régi Be. 373. § (1) bekezdés II. a) pontja, új Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja].

Az új Be. azonban már nem tartalmaz a számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges – az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló – követelményt, ahogy egyébként nincs ilyen rendelkezés a korábbi Be.-ben felsorolt további bűncselekmények kapcsán sem. Így az adott ügyben a hatályos Be. szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg.

Miután a 2018. július 1. napját követően a felülvizsgálati eljárásokban is az új Be.-t kell alkalmazni, nincs helye a hatályon kívül helyezésnek, ezért az ügyészi indítvány a Kúria szerint a törvényi változásra tekintettel már nem megalapozott, ezért a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

A bíróság összetétele kapcsán kiemelte még a Kúria, hogy az új Be. is tartalmaz olyan rendelkezést, amelyre az eljáró bíróságnak figyelemmel kell lennie. Így a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt eljáró tanács három hivatásos bíróból áll, amelynek egyik tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában polgári ügyszakának bírája.

A számvitel rendjének megsértése azonban csak akkor minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek, ha az a Btk. 403. § (3) bekezdése szerint (minősített eset) minősül. A másodfok viszont a terhelt terhére megállapított számvitel rendje megsértésének bűntettét a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja (alapeset) szerint minősítette, így az nem minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 299/2018.) a Kúriai Döntések 2018/12. számában 328. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során
2018. december 28.

Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során

Joggal való visszaélés akkor állapítható meg, ha egy jog gyakorlása ugyan nem ütközik semmilyen más konkrét tilalomba, azonban a joggyakorlás jogellenessége azért mutatható ki, mert a jog gyakorlásának e módja nem felel meg rendeltetésének – a Kúria eseti döntése.

A családi jóhírnév védelme
2018. december 21.

A családi jóhírnév védelme

A családi jóhírnév védelmét oldalági rokonok fellépési lehetősége körében a hatályos jog nem ismeri el – a Kúria eseti döntése.