A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a peres felek területi önkormányzatok voltak, 1991-ben területrész átadására kötöttek szerződést. A felperesek szerint az alperes a szerződésben vállaltak ellenére a részére átadott területen felépített hotel működésével…
Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a peres felek területi önkormányzatok voltak, 1991-ben területrész átadására kötöttek szerződést. A felperesek szerint az alperes a szerződésben vállaltak ellenére a részére átadott területen felépített hotel működésével összefüggésben befolyó építményadó, idegenforgalmi és helyi iparűzési adó bevételének 20%-át, valamint a hotel által befizetett idegenforgalmi adó alapján megállapított állami támogatás 20%-ának megfelelő pénzösszeget 2016-tól nem fizette meg, és ennek megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ezért az eljárást hivatalból megszüntette [Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontja] és elrendelte az ügy iratainak áttételét a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság álláspontja szerint a szerződést megkötő felek a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) alapján közigazgatási szervnek minősülnek, és a szerződést a szerződéskötés időpontjára figyelemmel alkalmazandó helyi önkormányzati törvény szerint közfeladat ellátására kötötték. A közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita pedig közigazgatási perben bírálandó el [Kp. 5. § (1) bekezdés].
A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatva az eljárás hivatalbóli megszüntetését és a keresetlevél áttételét mellőzte. Meglátása szerint, bár a felek szerződésükben az önkormányzati törvény alapján valóban területrész átadásáról állapodtak meg, nem állapítható meg, hogy a szerződést közfeladat ellátása érdekében kötötték. Önmagában abból a tényből, hogy az érintett területen turisztikai célú beruházás valósult meg, nem következik, hogy az érintett önkormányzatok közfeladat ellátására szerződtek. Ennek hiányában a szerződés nem tekinthető közigazgatási szerződésnek, ezért a per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes álláspontja szerint a jogerős végzés a Pp. 406. § (2) bekezdésének analóg alkalmazásával felülvizsgálható, mert az a 240. § (1) bekezdés a) pontján alapuló megszüntetés esetén lehetővé teszi a felülvizsgálatot. A Pp. 406. § (2) bekezdés szerint helye van felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen. Az alperes szerint a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja pedig hasonló jellegű perakadályok fennállása, így különösen a hatáskör hiánya okán írja elő az eljárás megszüntetését.
A Kúria megállapításai
A Kúria hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontja alkalmazásával járt el, amely szerint a bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Az ezen alapuló eljárást megszüntető, illetve az azt mellőző végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye, az ilyen végzések – rendkívüli perorvoslat körében történő – felülbírálatára az alperes által hivatkozott Pp. 406. § (2) bekezdése alapján a Kúriának nincs hatásköre. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia (analogia legis) útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.656/2019.) a Kúriai Döntések 2019/10. számában 277. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 240. § (1) és (3) bekezdés, 406. § (2) bekezdés.
