A fényképek, mint személyes adatok kezelése az iskolában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH tájékoztatást tett közzé az iskolai rendezvényeken készített és az évkönyvekben felhasznált fényképek, mint személyes adatok kezeléséről és azoknak az internetes és nyomtatott sajtóban történő közzétételéről.

A NAIH rögzítette, hogy az osztálykép egyértelműen személyes adatnak minősül, mivel az alapján az érintett egyértelműen azonosítható, illetve ezek elkészítése és internetes vagy nyomtatott sajtótermékben való közzététele adatkezelésnek minősül.

A NAIH szerint az adatkezelésnek több lehetséges jogalapja is elképzelhető. A hozzájárulás esetén annak önkéntesnek, kifejezettnek és megfelelő tájékoztatáson kell alapulni. Tehát elképzelhető, hogy a tanároktól és diákoktól hozzájáruló nyilatkozatot kérünk, azonban ebben az esetben tájékoztatni kell őket az adatkezelő személyéről és az adatkezelés céljáról, illetve arról, hogy a képek a nyomtatott sajtóban is megjelenhetnek.

Fontos, hogy azokat, akik nem járulnak hozzá a személyes adatok ilyen célú kezeléséhez, semmilyen hátrány nem érheti.

Amennyiben a képeket több célból is felhasználják (évkönyv, tabló, sajtóban való közzététel), úgy lehetőséget kell biztosítani az érintetteknek, hogy az egyes adatkezelésekhez külön-külön is megadhassák hozzájárulásukat.

A NAIH kiemelte, hogy a hozzájárulást sosem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz, ha valaki a képek elkészítéséhez hozzájárult, az nem jelenti egyben azok közzétételéhez való hozzájárulást is.

Kiskorúak esetében a hozzájárulás érvényességéhez a szülők, törvényes képviselők hozzájárulása is szükséges.

Az iskolai rendezvényekkel kapcsolatban a NAIH jó gyakorlatnak tartja, ha az iskola év elején tájékoztatja a diákokat és szüleiket, hogy a rendezvényeken képfelvételek készülnek és abból évkönyv kerül összeállításra. A Ptk. képmáshoz való jogra vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a felvétel nem tömegfelvétel, úgy hozzájárulást kell kérni a képen szereplő személyektől, amelyet az iskolának utólag tudni kell bizonyítania.

A Hatóság az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekét is megfelelő jogalapnak tartja a fényképfelvételek kezelésére, abban az esetben, ha a jogos érdek elsőbbséget élvez a természetes személy alapvető jogaival és szabadságaival szemben.

Ebben az esetben az iskolának érdekmérlegelési tesztben kell bemutatnia, hogy milyen jogos érdeke fűződik a képek elkészítéséhez és közzétételéhez, amely az egyes közzétételek esetén akár eltérő érdek is lehet, ezért az érdekeket adatkezelési műveletenként külön-külön kell bemutatni, majd azt kell kifejteni, hogy a jogos érdek miért élvez elsőbbséget az érintettek alapvető jogaihoz és szabadságaihoz képest.

A jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén is tájékoztatni kell az érintetteket a személyes adataik kezeléséről és kifejezetten fel kell hívni figyelmüket a tiltakozáshoz való jogukra, amellyel tiltakozhatnak az adatkezelés ellen. Ebben az esetben a személyes adatok főszabály szerint nem kezelhetők tovább, kivéve, ha olyan kényszerítő erejű jogos érdek áll fenn, amely elsőbbséget élvez az érintett jogaival és szabadságaival szemben.

A NAIH szerint szinte kizárt, hogy ilyen kényszerítő erejű érdek áll fenn, ha az érintett nem kapott megfelelő tájékoztatást személyes adatainak kezeléséről.

(naih.hu)

---