A fényképek, mint személyes adatok kezelése az iskolában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH tájékoztatást tett közzé az iskolai rendezvényeken készített és az évkönyvekben felhasznált fényképek, mint személyes adatok kezeléséről és azoknak az internetes és nyomtatott sajtóban történő közzétételéről.

A NAIH rögzítette, hogy az osztálykép egyértelműen személyes adatnak minősül, mivel az alapján az érintett egyértelműen azonosítható, illetve ezek elkészítése és internetes vagy nyomtatott sajtótermékben való közzététele adatkezelésnek minősül.

A NAIH szerint az adatkezelésnek több lehetséges jogalapja is elképzelhető. A hozzájárulás esetén annak önkéntesnek, kifejezettnek és megfelelő tájékoztatáson kell alapulni. Tehát elképzelhető, hogy a tanároktól és diákoktól hozzájáruló nyilatkozatot kérünk, azonban ebben az esetben tájékoztatni kell őket az adatkezelő személyéről és az adatkezelés céljáról, illetve arról, hogy a képek a nyomtatott sajtóban is megjelenhetnek.

Fontos, hogy azokat, akik nem járulnak hozzá a személyes adatok ilyen célú kezeléséhez, semmilyen hátrány nem érheti.

Amennyiben a képeket több célból is felhasználják (évkönyv, tabló, sajtóban való közzététel), úgy lehetőséget kell biztosítani az érintetteknek, hogy az egyes adatkezelésekhez külön-külön is megadhassák hozzájárulásukat.

A NAIH kiemelte, hogy a hozzájárulást sosem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz, ha valaki a képek elkészítéséhez hozzájárult, az nem jelenti egyben azok közzétételéhez való hozzájárulást is.

Kiskorúak esetében a hozzájárulás érvényességéhez a szülők, törvényes képviselők hozzájárulása is szükséges.

Az iskolai rendezvényekkel kapcsolatban a NAIH jó gyakorlatnak tartja, ha az iskola év elején tájékoztatja a diákokat és szüleiket, hogy a rendezvényeken képfelvételek készülnek és abból évkönyv kerül összeállításra. A Ptk. képmáshoz való jogra vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a felvétel nem tömegfelvétel, úgy hozzájárulást kell kérni a képen szereplő személyektől, amelyet az iskolának utólag tudni kell bizonyítania.

A Hatóság az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekét is megfelelő jogalapnak tartja a fényképfelvételek kezelésére, abban az esetben, ha a jogos érdek elsőbbséget élvez a természetes személy alapvető jogaival és szabadságaival szemben.

Ebben az esetben az iskolának érdekmérlegelési tesztben kell bemutatnia, hogy milyen jogos érdeke fűződik a képek elkészítéséhez és közzétételéhez, amely az egyes közzétételek esetén akár eltérő érdek is lehet, ezért az érdekeket adatkezelési műveletenként külön-külön kell bemutatni, majd azt kell kifejteni, hogy a jogos érdek miért élvez elsőbbséget az érintettek alapvető jogaihoz és szabadságaihoz képest.

A jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén is tájékoztatni kell az érintetteket a személyes adataik kezeléséről és kifejezetten fel kell hívni figyelmüket a tiltakozáshoz való jogukra, amellyel tiltakozhatnak az adatkezelés ellen. Ebben az esetben a személyes adatok főszabály szerint nem kezelhetők tovább, kivéve, ha olyan kényszerítő erejű jogos érdek áll fenn, amely elsőbbséget élvez az érintett jogaival és szabadságaival szemben.

A NAIH szerint szinte kizárt, hogy ilyen kényszerítő erejű érdek áll fenn, ha az érintett nem kapott megfelelő tájékoztatást személyes adatainak kezeléséről.

(naih.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 16.

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.