A fizetés nélküli szabadság bejelentése

Szerző: dr. Menyhárt Anna
Dátum: 2013. július 10.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogesetünkben rámutatunk arra a lehetőségre, hogy az Mt. szerint a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló egyoldalú nyilatkozattal bejelentheti, valamint közös megegyezéssel is kötheti munkáltatójával. Tudni kell, hogy ez a jogintézmény egyoldalú jogosultságként jelenik meg tehát a törvényben, mely alanyi jogon jár a munkavállalónak.


Mindez nem újdonság

Érdemes azonban számba venni egy, a fentiektől eltérő eshetőséget is, mely első ránézésre elméleti probléma ugyan, de a gyakorlatban mégsem kizárt annak előfordulása. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy Mit tehet a munkáltató (különösen, ha kisvállalkozóról van szó), abban az esetben, ha a munkavállaló az általa kilátásba helyezett időpontnál korábban jelzi munkába állásási szándékát? Utóbbi a gyakorlatban könnyen előfordulhat, és igen nagy problémát jelenthet, figyelemmel arra, hogy a kisvállalkozó munkáltató számára megnehezíti a költségek előre tervezését. Ugyanakkor a törvényben biztosított munkavállalói jog egyoldalúsága folytán mindenképpen számolni kell ezen probléma felmerülésével.

Az alábbi, konkrét jogeset igazi érdekesség, és éppen fentieket példázza: a konszenzuson alapuló fizetés nélküli szabadság igénybe vételének lehetőségét kisgyermekes munkavállalónál.

A konkrét esetben a kisgyermekes munkavállaló írásban, meghatározott időpontig, fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelemmel fordult a munkáltatóhoz, mely kérelemre a munkáltató válaszul rávezette az „engedélyezem” szót. Így tehát – tisztán jogi-formális szempontból – a munkavállaló nem az Mt. által egyoldalúan biztosított jogával élt, hanem fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkaszerződés-módosítást kötött a munkáltatóval, figyelemmel arra, hogy az egyoldalú jogosultság igénybe vétele helyett a felek megállapodást kötöttek egymással.

A munkavállaló azonban úgy döntött, hogy a megállapodásban eredetileg megjelölt időpont helyett korábban kíván munkába állni – a kisvállalkozó munkáltató azonban ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni.

A munkavállaló álláspontja szerint a felek megállapodása a törvényben szabályozott, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak minősült, azonban a munkáltató szerint a fentiek alapján megkötött, fizetés nélküli szabadságra irányuló megállapodásra természetéből adódóan nem vonatkoznak a törvény hivatkozott szabályai.

Nem árulunk zsákbamacskát: a Kúria ítéletében a munkavállalónak adott végül igazat, ugyanakkor álláspontunk szerint az alábbiakban ismertetésre kerülő, a munkáltató által felsorakoztatott jogi érvek szintén nehezen kérdőjelezhetők meg, és ekként elgondolkodtatók lehetnek.

Szerződésmódosítás vagy bejelentés

A fizetés nélküli szabadságra irányuló szerződésmódosítást egyrészt az a körülmény is alátámasztja, hogy a munkavállaló – meghatározott időpontig szóló – írásbeli kérelmét a munkáltató írásban elfogadta, tehát konszenzus jött létre a felek között.

Másrészt a munkavállaló a „kérelem” szót használta, ahelyett, hogy egyoldalúan bejelentette volna a fizetés nélküli szabadság iránti igényét, mely körülmény ugyancsak az ajánlat-jelleget erősíti.

Harmadsorban, amennyiben a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából kérte volna a fizetés nélküli szabadságot, akkor nem kellett volna határozott időt megjelölnie.

Fentiekre figyelemmel – tekintve, hogy a felek között szerződésmódosítás jött létre – nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló egyebekben – a törvény más rendelkezése alapján – egyoldalúan is igénybe vehette volna a fizetés nélküli szabadságot. Tény ugyanis, hogy a törvény a munkavállaló egyoldalú jogosultságát rögzíti a fizetés nélküli szabadság tekintetében, ugyanakkor amennyiben a felek ezt megállapodásban szabályozzák, akkor ez a megállapodás már mindkét felet, így a munkavállalót is kötni fogja.

Mi történt tehát ebben az esetben?

A válasz egyszerű: a munkavállaló szerződéses ajánlatot tett munkáltatójának, melyet a munkáltató elfogadott.

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.