A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

  1. A perindítás feltételei és a feltételek perjogi értelmezése
[27] A fogyasztóvédelemről szóló törvény közérdekű keresetindításról szóló rendelkezéseinek megteremtése során az egyes törvényi fogalmak tartalommal való megtöltése tekintetében jelentős feladatot kaptak a jogalkalmazók. A törvény ugyanis alapvető fogalmakat – mint a tevékenység, a fogyasztók széles köre, az érintettség, a jelentős nagyságú hátrány – nem definiált. A közérdekű perindítások során több olyan jogértelmezési kérdés is felmerült, amelyek megválaszolása nem csak az egy-egy ügyben megjelenő jogkérdések eldöntése, hanem a szabályozási keretek határvonalainak lefektetése szempontjából is lényegesek voltak. Ezeknek a fogalmaknak a tartalmát a bírói gyakorlat kimunkálta. Újabb kérdések 2018-ban keletkeztek, amikor is a Pp. a közérdekből történő perindításra külön eljárási szabályokat vezetett be. A következőkben ezekre a sarokpontokra fókuszálva szeretnénk általános megközelítésből a perindítás törvényi feltételeit áttekinteni. A feltételek részelemeinek való megfelelés összetett szempontrendszert takar, ezért ezeket külön-külön érdemes tárgyalni. [28] A keresetindítás feltételeként az Fgytv. hármas alapkövetelményt ír elő. Ezek a következők:
  1. a) jogszabályba ütköző tevékenység,
  2. b) fogyasztók széles körének érintettsége, illetve jelentős nagyságú hátrány okozása,
  3. c) polgári bíróság hatásköre az ügyre.
[29] A törvény megfogalmazásából következően a feltételek közül a középső kettő vagylagosan és párhuzamosan is fennállhat. A jogellenesség és a bíróság hatásköre értelemszerűen minden esetben elengedhetetlen feltétel. [30] A joggyakorlatban kérdés volt az is, hogy a fogyasztók széles körének érintettsége, illetve a jelentős nagyságú hátrány okozása perbeli legitimációs feltétele-e (anyagi jogi legitimáció, vagyis a keresetbéli anyagi jog érvényesíthetőségének jogosultsága; kereshetőségi jog), vagy az eljárás későbbi szakában bizonyítandó feltétel. A kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy a bíróságnak érdemben vizsgálnia kell-e a peresített tevékenység jogellenességét, ha a fogyasztók széles körének érintettsége, illetve a jelentős nagyságú hátrány megvalósulása a kereset tartalma alapján nem eleve bizonyított. [31] A kérdés kapcsán kialakult álláspont szerint az Fgytv. cs…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

  1. A perindítás feltételei és a feltételek perjogi értelmezése
[27] A fogyasztóvédelemről szóló törvény közérdekű keresetindításról szóló rendelkezéseinek megteremtése során az egyes törvényi fogalmak tartalommal való megtöltése…