A gondnokoltak nyilvántartása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma kezdődik az Országgyűlésben a T/12096 számú törvényjavaslat általános vitája, ami az új Ptk.-hoz kapcsolódva a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról rendelkezik.

A Törvényjavaslat szerint mindkét nyilvántartást elektronikusan vezetik, a nyilvántartások adatkezelője az OBH elnöke, a nyilvántartásokból való adattovábbítás térítésmentes.

A gondnokoltak nyilvántartása esetén az adatkezelés célja az, hogy elősegítse az érintettek jogainak gyakorlását és egyben harmadik személyek jogainak védelmét is biztosítsa. A nyilvántartás a gondnokolt természetes személyazonosító adatain és lakcímén kívül a gondnokság alá helyezéssel összefüggő egyéb adatokat (pl. a gondnokság alá helyezés, illetve a kötelező felülvizsgálat időpontja, a választójogból való kizárás ténye, stb.) tartalmazza. A nyilvántartásba az adatokat fő szabályként a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi be. A nyilvántartásból a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából a törvényben meghatározott szervek vehetnek át adatokat, de a számára szükséges adatokról felvilágosítást kérhet olyan személy is, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja, vagy törvényi rendelkezés alapján jogosult az adatok megismerésére és kezelésére.

A gondnokoltak nyilvántartása deklaratív hatályú, a gondnokság alá helyezés a bíróság határozatának jogerőre emelkedésével következik be.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása (új Ptk. 2:39. §) tekintetében az új Ptk. kötelező nyilvántartásba vételt rendel el. A nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen tehet előzetes jognyilatkozatot. Ebben megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol, kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből, és meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

Az előzetes jognyilatkozat akkor válik hatályossá, ha a bíróság nyilatkozatot tevőt gondnokság alá helyezi (határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását) kivéve, ha az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes; vagy a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn.
Ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

A törvényjavaslat szerint a nyilatkozattevő személyes adatain kívül nyilvántartott adatok tekintetében az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása közhiteles. Az adatokat a lakóhely szerinti járásbíróság, a hatályossá válással összefüggő adatokat pedig a gondnokság alá helyezés ügyében első fokon eljárt bíróság jegyzi be. A bejegyzési eljárás kérelemre indul, amelyről a bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. A bejegyzés illetékének mértéke 15 000 Ft, erre vonatkozóan a törvényjavaslat módosítja illetéktörvényt. Az adatok nyilvántartási ideje 100 év.

Az előzetes jognyilatkozat tekintetében a nyilvántartásba vétel nem érvényességi kellék, az előzetes jognyilatkozat hatálybalépése azonban már bírósági döntés függvénye, ily módon az is az ítélet jogerőre emelkedéséhez kötött.

---