A GVH vizsgálatot indított a Wizz Air jegyértékesítési gyakorlata miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Wizz Air légitársasággal szemben, mivel a jegyvásárlás során vélhetően megtévesztéssel tereli a fogyasztókat feláras szolgáltatásai felé.

A nemzeti versenyhatóság eljárást indított a Wizz Air Hungary Zrt.-vel szemben, mivel valószínűsíthetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az online jegyvásárlás folyamata során. A légitársaság ugyanis vélhetően a fogyasztók döntésének szempontjából jelentős információkat hallgat el (vagy közöl későn) online felületein, hogy a drágább lehetőségek irányába befolyásolja a jegyvásárlókat.

A cég a gyanú szerint elhallgatja a fogyasztók elől, hogy a legolcsóbb csomagopciót is lehetőségük van kiegészíteni elsőbbségi szolgáltatás, illetve feladott poggyász megrendelésével. Egyes, magasabb költségű csomagopciók kapcsán a társaság megtévesztően állíthatja, hogy „akár drágább is lehet”, ha csak az utasfelvételkor foglalnak maguknak ülőhelyet – ez ugyanis vélhetően csupán más, olcsóbb csomagopcióra igaz. A vállalkozás emellett az online utasfelvétel során félrevezető megnevezéssel, illetve egyéb technikai megoldásokkal kapacitálhatta a fogyasztókat a feláras ülőhelyválasztásra.

A versenyhatóság tavaly ősszel – átfogó gyorselemzését követően – nyomatékosan figyelmeztette a Magyarországon elérhető légitársaságokat arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken. A hatóság októberben jelezte: ha az érintett piacon nem észlelhető előrelépés, versenyfelügyeleti eljárások keretében vizsgálhatja a tisztességes verseny szabályainak érvényesülését.

A hasonló, kifogásolható gyakorlatok egyre elterjedtebbek: az Európai Bizottság a múlt hét elején hozta nyilvánosságra annak az összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálatnak az eredményeit, amely az ún. „sötét mintázatok” jelenlétét mérte fel az online kereskedelemben. Az eredmények alapján a vállalkozások jelentős része torzítja tisztességtelen módszerekkel a fogyasztók döntéseit a saját érdekeit szolgáló lehetőségek felé, internetes felületeik kialakításával vagy nyelvezetével.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/1/2023.

GVH Közszolgálati és Külkapcsolati Iroda

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.