A gyermekjogi egyezmény legfőbb vívmányai és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása

Szerző: Faix Nikoletta
Dátum: 2016. június 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekjogok természete kettős. Megilletik őket azok az emberi jogok, melyek a felnőtteket is, azonban kiszolgáltatott helyzetük miatt egy speciális garanciarendszer kiépítése indokolt. A Gyermekjogi Egyezmény a gyermekeket a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanyoknak tekinti, ám speciális helyzetükből fakadó eltéréseik miatt bizonyos jogok speciális formában illetik meg őket, és ugyanezen helyzetük miatt többletjogosultságokkal is felruházza őket.


A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezményében (ENSZ Gyermekjogi Egyezménye) részes államok az elidegeníthetetlen emberi jogok mellett fő irányként a speciális gyermeki jogok védelmét jelölik meg, hiszen a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz biztosít jogokat. A társadalmi élet alapvető egysége a család, mely tagjainak megadja a védelmet, támogatást ahhoz, hogy a szerepét a közösségben maradéktalanul betölthesse. Ahhoz hogy a gyermek személyisége harmonikusan fejlődjön szeretetteljes családi környezetben és megértő légkörben kell felnőnie. A családban nyújtott támogatás készíti fel a gyermeket arra, hogy a társadalomban önállóan tudjon élni. A gyermekeknek – tekintettel arra, hogy szellemi és fizikai érettségük hiányos – különös védelemre és gondozásra van szükségük, ezen megfelelő védelem megilleti őket születésük előtt és után is. Biztosítani kell a részükre, hogy családban nevelkedhessenek, így az örökbefogadás intézményét kiemelten támogatja az egyezmény, továbbá különös figyelmet kell szentelni a hátrányos helyzetben élő gyermekek felzárkóztatására. A nevelés során figyelembe kell venni a gyermek nemzeti, etnikai, vallási hovatartozását, és annak szellemében kell gondoskodni róla. Az egyezmény a részes államoknak előírja az együttműködési kötelezettséget arra, hogy minden országban, de különösen a fejlődő országokban meg kell célozni a gyermekek életkörülményeinek a javítását. Minimumszabályokat kell felállítani az igazságszolgáltatásban, mellyel minden részes államnak azonosítania kell magát.

A nemzetközi szabályozás szerint gyermeknek kell tekinteni azt a személyt, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok értelmében a nagykorúságot már korábban elérte.

Az egyezményben biztosított jogok minden megkülönböztetés nélkül megilletik a gyermekeket. A mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni a hivatali eljárásokban, a szociális védelem köz- és magánintézményeiben, a közigazgatási hatóságok, a bíróságok és a törvényhozó szervek előtt. Az egyezményben részes államoknak meg kell tenniük minden lépést annak érdekében, hogy az abban foglalt jogok érvényesüljenek. Minden gyermeknek joga van az élethez, így a részes államoknak biztosítaniuk kell az életben maradáshoz és az egészséges fejlődéshez való körülményeket. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot viseljen, valamint, hogy ismerje szüleit és családban nevelkedjen. Biztosítja az egyezmény azt a jogot, hogy a gyermeket a személyazonosságától megfosztani ne lehessen.

A részes államoknak tiszteletben kell tartaniuk a gyermekért felelős személyek felelősségét, jogát és kötelezettségét. A gyermeket családjából csak akkor lehet kiemelni, ha azt a gyermek mindenek felett álló érdeke indokolja.

Biztosítani kell a családegyesítés nevében, hogy a gyermek másik államba utazhasson, ennek megfelelően részes államba történő beutazása vagy onnan történő kiutazása iránti kérelmet pozitív szellemben, emberséggel és kellő gondoskodással kell elbírálni. Azonban gyermeket törvényellenesen nem lehet külföldre utaztatni, vagy ott tartani.

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek részére biztosítani kell, hogy az őt érintő kérdésekben nyilatkozhasson, figyelemmel korára és érettségi fokára. Minden gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Biztosítani kell minden gyermek részére a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot. A részes államok elismerik a gyermek egyesüléshez és békés gyülekezéshez való jogát. A gyermeket a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban nem szabad alávetni semmilyen önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak.

Fontos, hogy a gyermekek tájékoztatást kapjanak nemzetközi és hazai forrásból származó jogaikról, mely tájékoztatásban a tömegtájékoztatási eszközök fontos szerepet játszhatnak.

A szülőknek közös felelősségük a gyermek nevelésének és fejlődésének biztosítása, mely során mindig szem előtt kell tartani a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az egyezményben részes államoknak a törvényhozási, a közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést meg kell tenniük, mely alkalmas arra, hogy megvédje a gyermekeket az erőszak, a támadás, az elhanyagolás, a rossz bánásmód, a fizikai és a lelki durvaság, az elhagyás és a kizsákmányolás minden formájától. Minden olyan gyermek jogosult az állam különleges védelmére, akit ideiglenesen vagy véglegesen meg kell fosztani családi környezetétől, hiszen az alapvető védelmet sajnos a család nem minden esetben biztosítja a gyerek részére. A részes államok engedélyezik az örökbefogadást, így biztosítva, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek.

Ha egy gyermek – akár valamely szülőjével vagy más személlyel együtt – a menekült helyzetének elismerését kéri, biztosítani kell részére a részes államok által elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és a humanitárius támogatást.

Biztosítani kell a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekeknek, hogy az emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító közösségi életben tevékenyen részt vehessen, teljes és tisztes életet tudjon élni. A lehető legjobb egészségi állapothoz való jog alapján minden részes államnak biztosítania kell a megfelelő orvosi és gyógyító-nevelő ellátást a gyermekeknek. Egyetlen gyermeket sem szabad megfosztani ezen szolgáltatások igénybevételének lehetőségétől. Ha a gyermek az illetékes hatóságok által nyújtott gondozására, védelemére, illetőleg fizikai vagy elmeápolás céljából történő elhelyezésére intézményben kerül sor, biztosítani kell részére azt a jogot, hogy kezelésével és elhelyezésével kapcsolatos minden körülményt időszakonként felülvizsgáljanak. Társadalombiztosítási ellátásuk a részes államok feladata.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon éljen, amely részére biztosítja a kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ugyanígy joga van a gyermeknek az oktatáshoz, különösen eme jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való gyakorlásához. Biztosítani kell számára a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez való jogát.

Fokozott figyelmet kell szentelni a gyermekek védelmére annak érdekében, hogy megakadályozzák a nemzetközi egyezményekben meghatározott kábító- és pszichotrop-szerek fogyasztását, a gyermek tiltott szerek előállításában és kereskedelmében való felhasználását. Továbbá biztosítani kell a védelmet a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától. Hatékonyan fel kell lépni annak érdekében, hogy a részes államok megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő eladását, elrablását vagy a velük való kereskedelmet, valamint a gyermek jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolást.

Fegyveres konfliktusok esetén a gyermekekre is kiterjedő nemzetközi humanitárius jogokat tiszteletben kell tartani. Gyermekek tizenöt éves kor alatt nem vehetnek részt semmilyen fegyveres ellenségeskedésben.

Az igazságszolgáltatásban speciális jogokat kell biztosítani a részükre, hiszen speciális helyzetüknél fogva különleges bánásmód illeti meg őket bármely perbeli pozícióban.

Ha egy gyermek – akár valamely szülőjével vagy más személlyel együtt – a menekült helyzetének elismerését kéri, biztosítani kell részére az egyezményhez csatlakozott államok által elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és a humanitárius támogatást

A gyermekjogi egyezmény vívmányai az igazságszolgáltatásban

A gyermeki jogok megjelenése a nemzetközi jogban magával hozta a változást az alapvető jogok, a munkajog és az igazságszolgáltatás területén is. Az alapvető jogok specializálódása mellett megjelent az igény a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek iránti érzékenyítésre. A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény már részletesen beszél az igazságszolgáltatás látókörébe került gyermek specializált jogairól, legyen az elkövető vagy áldozat.

Az egyezmény alapvetései lényegre törően és egyszerűen fogalmazzák meg, milyen speciális jogok illetik meg a gyermekeket az igazságszolgáltatásban. Így a gyermeket nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyekkel szemben sem halálbüntetést, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet alkalmazni. A gyermeket szabadságától megfosztani, őrizetbe venni, letartóztatni, vagy vele szemben szabadságvesztés büntetést kiszabni csak végső eszközként, a lehető legrövidebb időtartamban lehet. Ha a gyermeket szabadságától meg kell fosztani, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy felnőttektől elkülönítve legyen elhelyezve, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdeke ezt kívánja. Biztosítani kell a szabadságától megfosztott gyermek részére, hogy családjával levelezés és látogatás formájában kapcsolatot tartson.

A gyermekkorú áldozatok rehabilitációja – Gyermekjogi Egyezmény 39. cikke

Az egyezmény 39. cikke az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a visszaélés minden formája elleni fellépést támogatja. Helyesen kell megválasztani a környezetet a segítséghez, a felépülésre és a társadalmi reintegrációra mindig csak olyan környezetben kerülhet sor, amely megerősíti a gyermek egészségi állapotát, önbecsülését és méltóságát. Ezek a jogok valamennyi gyermekkorú áldozatot megilletik. Hogy mikor van szükség rehabilitációra? Ha a gyermek kínzás vagy kegyetlen, megalázó vagy embertelen bánásmód vagy büntetés áldozatává válik, függetlenül annak színhelyétől, hosszától vagy minőségétől. Így megilleti ez a jog abban az esetben is, ha a bántalmazást a családban, intézményben vagy más közösségben szenvedi el. Figyelembe kell venni annak a szükségességét, hogy a gyermek társdalomba való beilleszkedését, abban konstruktív részvételét segítsék elő. Hiszen a jogellenes bánásmód olyan negatív hatásokat fejthet ki, mely már visszafordíthatatlan is lehet.

A rehabilitációs intézkedések főbb területei:
– fegyveres konfliktusok következményeként részesülnek pszichológiai és/vagy orvosi kezelésben
– speciális rehabilitációs programban vesznek részt a fiatalkorúakat megillető igazságszolgáltatásban
– a gyermekmunka legrosszabb formáit végzik, rehabilitációs és visszailleszkedési segítségnyújtásban részesülnek (beleértve az alapfokú oktatást/szakképzést)
– kezelésben vagy gyógyításban részesülnek a kábítószer-használat miatt
– rehabilitációs programban vesznek részt a szexuális kizsákmányolás miatt (prostitúció, pornográfia, emberkereskedelem)

Az egyezmény kihangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni a gyermekekre és védeni kell őket, s nem szabad büntetni olyan cselekmények miatt, amiről általában nem is tehetnek (elhagyás, csavargás, migráns jogállás, prostitúció, iskolakerülés). Ilyenkor elsősorban a gyermekvédelmi rendszer intézkedéseit kell alkalmazni. Kifejezetten aggályosnak tartja az egyezmény, hogy a nemzeti szabályok az előbbiekben felsorolt esetekben inkább büntetni rendelik a gyermeket, például szabadságelvonással, így igyekezve a rehabilitációt célzó képzést és a társadalom védelmét együtt biztosítani.

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2005-ben a gyermekkorú áldozatokra és a bűncselekmények tanúira vonatkozó iránymutatásokat fogadott el. Rámutatott arra, hogy az áldozatokat méltósággal és együttérzéssel kell kezelni. Érzékeny helyzetben vannak a fogyatékossággal élő gyermekek, mert ők helyzetüknél fogva jobban ki vannak szolgáltatva a társadalomnak, így az ő speciális védelmüket fokozottan kell biztosítania a részes államoknak. Ennek keretében szükséges a fogyatékkal élő gyermekek fizikai, kognitív és pszichológiai felépülésének, rehabilitációjának és társadalmi visszailleszkedésének előmozdítása, valamint részükre a védelmi intézkedések hozzáférhetővé tétele.

A gazdasági kizsákmányolás gyermekkorú áldozatai

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

A gyermekek gazdasági kizsákmányolása vonatkozásában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmazta meg először az Egy tűrhetetlen helyzet felszámolása című kézikönyvében, hogy a gyermekek részére támogató intézkedéseket kell biztosítani arra az esetre, ha munkájukat elvesztenék. Azok a gyermekek, aki életük nagy részét – attól kezdve, hogy járni kezdtek – munkával töltötték, megakadtak a fejlősében, mert „rabságban” tartották őket. Az intézkedés még itt sem arra irányult, hogy a gyermekmunkát felszámolják, hanem a munka elvesztése esetére akart biztosítani egy védelmi funkciót.

Előre nehéz megmondani, milyen súlyos rövid- és hosszú távú lelki, fizikai hatásokkal jár a gyermekmunka, így ezek a hatások hosszú távú és speciális támogatást és rehabilitációt igényelnek. Ki kell alakítaniuk a részes államoknak azt a védelmi rendszert, amely a család és biztos szociális háttér nélkül maradt gyermekek részére biztosítja a védelmet és esélyt ad nekik egy normális életre, a társadalomba való beilleszkedésre. A felnőttek által kizsákmányolt gyermekek mellett még napjainkban is szinte minden nagyvárosban találunk olyan gyermeket, aki maga tartja el magát.

A fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében érintett gyermekek

A részes államoknak biztosítaniuk kell, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek igazságszolgáltatása legyen átfogó, gyermekközpontú és elsődleges célja legyen a társadalomba való visszailleszkedés és a rehabilitáció [ENSZ – Világjelentés a gyermekekkel szembeni erőszakról]. Az átfogó fejlesztésekbe be kell építeni az áldozatok kártalanítását és támogatását célzó programokat, melyet a gyermekek teljes jogosultsággal vehetnek igénybe.

Természetesen áldozatként tekinthetünk azokra a gyermekekre is, akiket a család, a társadalom és a gyermekvédelmi rendszerek nem tudtak megvédeni attól, hogy az igazságszolgáltatás látókörébe kerüljenek. A javítóintézetből vagy a fiatalkorúak börtönéből szabaduló gyermeknek is meg kell adni a segítséget ahhoz, hogy a társadalom hasznos tagja legyen.

A fegyveres konfliktus gyermekkorú áldozatai

Az ENSZ Szakosított Szervezeteinek és a nem-kormányzati, civil szervezeteknek együtt kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk egy összefüggő rehabilitációs és visszailleszkedési tervet. Minden esetben alkalmazni kell a Genfi Egyezmények és a két kiegészítő jegyzőkönyv védelemmel kapcsolatos azon rendelkezéseit, amelyek a fegyveres konfliktusban érintett gyermekekre vonatkoznak. Azokat a gyermekeket, akiket az egyezményhez tartozó fakultatív jegyzőkönyv szabályival ellentétben besoroztak vagy ellenségeskedésben felhasználtak, le kell szerelni, vagy szolgálatból való eltávolításukról kell gondoskodni.

Az ellátás biztosításánál foglalkozni kell a gyermekek egyedi sorsával és érzékenységével. A háborús övezetből – gyakran kísérő nélkül – menekült gyermekek olyan stressznek voltak kitéve, melyek alááshatták a másokba vetett bizalmukat. A gyermekkatonákat elsősorban a fegyveres konfliktusok áldozatainak kell tekinteni. A Bírónők Egyesülete és a CEPOL (Közép-Európai Rendőrakadémia) közös rendezésében 2015. április 24-én megtartott Együttműködés a gyermekek és nők elleni erőszak megakadályozásában című konferencián dr. Renate Winter – az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a tagja (Genf); 2000-2002 között a Special Court for Sierra Leone bírája, 2002-ben a United Nations Mission in Kosovo nemzetközi bírája – elmondta, gyakorta nem is lehet a gyermekkatonákat meggyőzi arról, hogy ők maguk is áldozatok. Olyan mértékben ragaszkodnak és hisznek az őket vezető hadúr irántuk érzett lojalitásában, hogy a végsőkig kitartanak mellettük.

A fiatalkorúakat megillető igazságszolgáltatás alkalmazása – Gyermekjogi Egyezmény 40. cikke

Ha egy gyermeket bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, vádolnak vagy abban bűnösnek mondják ki, úgy kell vele bánni, hogy a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését az eljárás előmozdítsa. Erősíteni kell benne mások emberi joga és alapvető szabadsága iránti tiszteletet. Az eljárás során figyelemben kell venni a gyermek korát, valamint a társadalomban való beilleszkedés és az abban való, építő jellegű részvételének elősegítését.

A fentiekben leírtakra tekintettel egy gyermeket gyanúsítani, megvádolni, vagy bűnösnek kimondani nem lehet olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején sem a hazai, sem a nemzetközi jog értelmében nem volt bűncselekmény. Biztosítani kell a bűncselekménnyel megvádolt gyermek részére az ártatlanság vélelmét, nem szabad bűnösséggel megbélyegezni őt addig, amíg egy független bíróság jogerősen ki nem mondja azt. A lehető legrövidebb időn belül közvetlenül, szülei vagy törvényes képviselője útján tájékoztatni kell az ellene emelt vádról, biztosítani kell részére, hogy jogsegélyt vehessen igénybe. Soron kívüli eljárásban egy független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárásban bírálja el. Biztosítani kell a gyermek részére az eljárásban a védelmet, az ügyét ügyvédje, vagy egyéb tanácsadója, szülei vagy törvényes képviselőjének jelenlétében kell elbírálni. Az egyezmény tiltja a kényszervallatás minden formáját, tehát semmilyen eszközzel nem lehet a gyermeket arra kényszeríteni, hogy maga ellen valljon vagy beismerje bűnösségét. Az eljárás során jogot kell biztosítani a gyermek részére, hogy a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, valamint azt, hogy a mellette valló tanúkat is ugyanolyan feltételek mellett hallgassák meg az eljárás során. Minden részes államnak biztosítania kell a jogorvoslati lehetőséget annak a gyermeknek, akinek bűnösségét megállapítják, az elsőfokú döntést egy független és pártatlan felsőbb hatóság vagy bíróság bírálja felül. Biztosítani kell a tárgyalás nyelvét nem beszélő gyermek részére a díjmentes tolmácsolást. A gyermek magánéletét minden körülmények között tiszteletben kell tartani az eljárás minden szakaszában.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

Az egyezményben részes államoknak különleges törvények és eljárások elfogadásával, hatóságok és intézmények létrehozásával kell törekedniük arra, hogy a gyanúsított, vádlott, vagy elítélt gyermekek számára a speciális védelmet biztosítsák. Meg kell állapítani azt a legalsó korhatárt, amely alatt a bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt. Tehát a részes államoknak belső szabályozásukban meg kell állapítaniuk azt a minimum életkort, amely alatt a gyermek, speciális körülményei miatt, képtelen cselekménye következményeinek felismerésére, vagy ha képes is felismerni, képtelen viszont – akár saját tapasztalatlansága, akár a környezete behatására – e helyes felismerésnek megfelelően cselekedni. A részes államok nem tudtak egyezségre jutni a tekintetben, hogy mi legyen az az alsó határ, amely alatt a gyermek már büntethető, tehát felismeri cselekedetei következményét és képes a helyes döntés meghozatalára, valamint arra, hogy ennek a helyes döntésnek megfelelően cselekedjen. Csak a legvégső megoldás legyen a bírósági eljárás, ha arra lehetőség van, az állam valamely más speciális eszközével kell a fiatalkorút a helyes irányba terelni.

Az egyezményben felsorakoztatott lehetőségekkel (gondozás, irányítás és felügyelet, tanácsadás, próbára bocsátás, családi elhelyezés, általános és szakmai oktatási programok, nem intézményes megoldások) lehet a gyermekeknek a jólétüknek megfelelő, valamint a helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást biztosítani.

Az államoknak átfogó rendszert kell létrehozniuk a fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozóan, mely magában foglalja a gyanúsítástól a nyomozásig, a vádemeléstől a jogerős ítéletig, és az ítélet végrehajtására vonatkozó különleges szabályokat.

Könyv:
Herczog Mária – Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, Innova Print Kft. – Unicef – Család, Gyermek, ifjúság Egyesület

Jogforrás:
A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény

Kapcsolódó cikkek:


Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel
2020. augusztus 6.

Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel

A pályaváltás nem feltétlen kudarchoz kapcsolódik: van, amikor az eredetileg kiválasztott karrier egyszerűen nem hozza el azt a belső örömöt, amit egy hivatás adhat. Interjúnkban Dr. Sliz-Veres Enikő mesélt őszintén arról, hogy miért és hogyan cserélte jogi pályáját a UX designeri útra.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei
2020. augusztus 5.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei

A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei
2020. augusztus 5.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei

Az Európai Bíróság a hetekben hozott ítéletével megsemmisítette az Adatvédelmi Pajzs megfelelőségét deklaráló Bizottsági határozatot, így az USA-ba, mint harmadik országba történő adattovábbítások elvesztették jogalapjukat.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen
2020. augusztus 4.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.