A gyorshajtás és az ellopott autó – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétféle módon is mentesülhetünk a gyorshajtás miatt kiszabandó közigazgatási bírság megfizetése alól. Érdemes tudni, hogy melyek ezek, hiszen akár a háromszázezer forintot is elérheti ez az összeg. Azt sem árt tudni, az eljárások kezdeti szakaszában milyen jogi lehetőségeink vannak. A hatóság nem árulhat zsákbamacskát: nemcsak a felvételeket, de az eljárás során keletkezett összes iratot jogunkban áll megtekinteni


Az előző cikkben a sebességtúllépésekkel és az objektív felelősség elvén kiszabott közigazgatási bírsággal kapcsolatos hatósági eljárás jogi feltételeiről ejtettünk szót, most azt szeretnénk ismertetni, milyen módon indulnak meg ezek az eljárások és azok kezdeti szakaszában milyen jogi lehetőségeink vannak. Az értesítésben közlik még az ügyirat számát, az ügy előadójának nevét, telefonos elérhetőségét, az ügyintézési határidőt (többek között azt, hogy abba mely eljárási cselekmények elintézési ideje nem számít bele), illetve a legfontosabbat: azokat a lehetőségeket, illetve feltételeket, melyek alapján mentesülhetünk a közigazgatási bírság megfizetése alól.

Az előző cikkben a sebességtúllépésekkel és az objektív felelősség elvén kiszabott közigazgatási bírsággal kapcsolatos hatósági eljárás jogi feltételeiről ejtettünk szót, most azt szeretnénk ismertetni, milyen módon indulnak meg ezek az eljárások és azok kezdeti szakaszában milyen jogi lehetőségeink vannak.

Eme ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény alapján történik az ügyintézés. (Mint az előző cikk már leírtuk, a közigazgatási bírságot a szabályszegés elkövetése utáni 90 napos jogvesztő határidőn belül kell kiszabni, s az első fokú eljárást az előírás megszegése utáni hat hónapon belül be kell fejezni – a szerk.)

Ha már túlléptük a sebességhatárt, két esetben még megúszhatjuk a büntetést

Általánosságban elmondható, hogy határozat – az ügyek nagy száma miatt – nem születik az elkövetéstől számított 8 napon belül. Ebben az esetben a hatóság értesítést küld az eljárás megindításáról, melyben szerepel, hogy hol, mikor, milyen forgalmi rendszámú gépjárművel, milyen szabályszegést követtek el. Az értesítés azt is tartalmazza, hogy milyen internetes címen lehet a közigazgatási eljárás adatairól és az ügyintézés állásáról tájékozódni, illetve hol és milyen módon lehet megtekinteni az eljárás alapját képező képi bizonyítékokat. A ránk vonatkozó adatokat az ügyirat azonosítójának és a gépjármű forgalmi rendszámának megadásával tekinthetjük meg. Az oldalról az eljárás során leggyakrabban használt iratminták (például részletfizetési kérelem) is letölthetők.

Az értesítésben közlik még az ügyirat számát, az ügy előadójának nevét, telefonos elérhetőségét, az ügyintézési határidőt (többek között azt, hogy abba mely eljárási cselekmények elintézési ideje nem számít bele), illetve a legfontosabbat: azokat a lehetőségeket, illetve feltételeket, melyek alapján mentesülhetünk a közigazgatási bírság megfizetése alól.

Erre akkor van lehetőségünk, ha bizonyítani tudjuk, hogy a szabályszegés idején a gépjárművet nem mi használtuk. Ennek a törvény alapján több nevesített esete van. Az egyik, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen (például lopás miatt) került ki a birtokunkból és igazoljuk (feljelentéssel, felfüggesztő határozattal), hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményeztük a megfelelő hatósági eljárást.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

A másik eset, ha a gépjárművet a szabályszegés előtt másnak – netán valamilyen jogi személynek (például cégnek) – a használatába adtuk a használatba vevő személy teljesen bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával. Vagy: ama gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel vagy fuvarlevéllel vehetnek részt. E két igazoló dokumentumnak pedig tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését, a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelye (telephelye) címét, valamint ama időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatba vétele megtörtént.

A mentesülési körülmények hatósággal történő közlésére az értesítés vagy a közigazgatási bírságot kiszabó határozat átvétele utáni nyolc naptári napon belül (ebbe a szombat, a vasárnap és az ünnepnap is beleszámít) van lehetőségünk.

Az eljárás során egyébként jogunk van az betekinteni az ügy irataiba, ezt megtehetjük a dokumentumot küldő közigazgatási hatóságnál, illetve a lakcím vagy a székhely szerint illetékes rendőrkapitányságnál is. Az iratbetekintésre úgy kerülhet sor, hogy időpont-egyeztetésre a közigazgatási hatóság telefonos ügyfélszolgálatával (call centerével) kell felvenni a kapcsolatot, ekkor az iratmegtekintés helyét is rögzíteni lehet. Az előzetes egyeztetés oka, hogy a közigazgatási hatóság eredetiben küldi meg a dokumentumokat. Az ügyfél, valamint törvényes, illetve meghatalmazott képviselője az eljárás bármely szakaszában – előzetes egyeztetés után – betekinthet a keletkező összes iratba. Az iratbetekintés során az arra jogosult – költségtérítés ellenében – másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ezeket – kérelemre – a hatóság hitelesíti, a másolat illetékköteles, melynek mértéke 100 forint oldalanként.

(A következő cikkben az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírságokkal kapcsolatos eljárás jogorvoslati rendszeréről és az ügy során benyújtható kérelmekről lesz szó.)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.