A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. augusztus 3.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes édesapjának a testvére írásbeli végrendeletében vagyonát (többek közt egy ingatlant) a felperes édesapjára hagyta az alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes édesapja pert indított az alperessel szemben, amelyben azt kérte, hogy a bíróság az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függessze fel.…

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes édesapjának a testvére írásbeli végrendeletében vagyonát (többek közt egy ingatlant) a felperes édesapjára hagyta az alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes édesapja pert indított az alperessel szemben, amelyben azt kérte, hogy a bíróság az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függessze fel. A per megindítását követően a perbeli ingatlant a felperesnek ajándékozta, aki a jogelődje által indított perbe, mint jogutód felperesként belépett.

Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes az élettársával együtt tudatosan rongálta a perbeli ingatlant, amely rossz állapotban van, azonnali felújítást igényel, mert a haszonélvező az elmúlt tizenöt év alatt semmiféle karbantartási, állagmegóvási munkát nem végzett el.

Az alperes szerint az ingatlannal kapcsolatban a szükséges karbantartási és állagmegóvási munkákat elvégezte, az épület tetőterében bekövetkezett meghibásodások kijavítását megtette.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint csak súlyos esetben van lehetőség a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére, és mindig csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben. Így azt kellett vizsgálni, történt-e az alperes részéről olyan súlyos, neki felróható magatartás, ami alapot adhat a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére. A bíróság a bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, nem volt olyan károsodás, ami az ingatlan tulajdonjogának a felperes részére történő visszaadását veszélyeztetné, az alperes az ingatlant rendeltetésszerűen használta. Az épületen a korának megfelelő elhasználódás nyomai valóban voltak, de a felperes által hivatkozott szándékos, az épület állagát csökkentő károsító magatartás nyoma nem volt észlelhető se az épület belső helyiségeiben, sem az épület külső részén. Ráadásul az alperes számlákkal igazolta, hogy az ingatlan fenntartásához és rendeltetésszerű használatához szükséges minimális beruházásokat elvégezte, a jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tett.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlásával összefüggésben a tulajdonos több lépcsőben érvényesítheti az igényeit. Első lépésben ellenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását, és amennyiben az indokolt, fel kell hívnia a haszonélvezőt az ingatlan állagát veszélyeztető tevékenység megszüntetésére. Amennyiben a felhívás eredménytelen, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, és csak ennek eredménytelensége esetén kérheti a bíróságtól a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztését a biztosíték adásáig. A bíróság hangsúlyozta, hogy a felek között más perekben tett nyilatkozatok nem pótolják a jogszabály által megkívánt felszólítást.

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes szerint a másodfokú bíróság téves jogértelmezése, mely szerint a más perekben tett nyilatkozatai a felszólítást nem pótolhatják, eredményezte, hogy a fellebbezését érdemben nem bírálta el. 

A Kúria megállapításai

A Kúria is kiemelte, hogy a Ptk. alapján a tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

A tulajdonos igénye csak a törvényben meghatározott sorrendben érvényesíthető. A tulajdonos tiltakozása nem feltétlenül különül el a biztosítékadási kötelezettségtől, azonban a biztosíték iránti igény minden esetben meg kell, hogy előzze a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése iránti igényt. A biztosíték célja, hogy a tulajdonos a haszonélvezet megszűnésekor a jogellenes magatartással okozott kár megtérítéséhez szükséges mértékben abból kielégítést nyerjen. A követelés nem irányulhat általában biztosíték adására, annak meghatározottnak kell lennie. Meg kell jelölni a biztosítéknak azt az összegét, amely alkalmas a haszonélvező jogellenes magatartása folytán keletkezett károk megtérítésére. A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező biztosítékot nem ad. A haszonélvezeti jog gyakorlásának határozatlan idejű vagy végleges jelleggel való felfüggesztésére a törvény nem ad lehetőséget.

A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a felperes sem tartotta be a törvényben meghatározott igényérvényesítési sorrendet: a pert megelőzően nem követelt az alperestől konkrét összegű biztosítékot.

A felperes korábbi perben tett nyilatkozatai ebben a perben nem vehetők figyelembe, mivel az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét akkor érdemben bírálta el, és azt, mint alaptalant elutasította. 

A másodfokú bíróságnak abban nem kellett állást foglalnia, hogy az alperes valóban tanúsított-e olyan magatartást, amely alapot adott arra, hogy a felperes tőle biztosíték adását követelje, vagy a bíróságtól kérhesse a haszonélvezeti joga gyakorlásának a felfüggesztését. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.076/2017.) a Kúriai Döntések 2018/7. számában 190. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés
2018. október 15.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a kölcsönös és egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát minden szerződő fél aláírta. Ha nincs olyan egy vagy több okirat, amely a vétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozóan a felek egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza, a vevő érvényes szerződés hiányában tulajdonjogot a vitás tulajdoni hányadon nem szerezhet – a Kúria eseti döntése.

Konferencia a kis-és középvállalatok globális kihívásairól
2018. október 11.

Konferencia a kis-és középvállalatok globális kihívásairól

Nagyszabású konferencia lesz 2018. október 16-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda és a New Jersey City University szervezésében az alternatív vitarendezésről és a kis- és középvállalatok globális kihívásairól.

A társasház, a Házirend és a kutyák
2018. szeptember 28.

A társasház, a Házirend és a kutyák

A társasházközösség a SzMSz-ben a külön tulajdonú lakások használatát is szabályozhatja, ennek során a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb feltételeket is előírhat. A külön tulajdonú lakás használata ugyanakkor a tulajdonosi autonómiából fakad, ezért nincs lehetőség arra, hogy az SzMSz valamely tevékenység gyakorlásához a tulajdonostársak előzetes engedélyét írja elő – a Kúria eseti döntése.