Szolgáltató közigazgatás – 2. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
A hatóságnak saját mulasztását is figyelembe kell vennie
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az oktatási normatív támogatás felhasználásának elszámolásakor a hatóságnak értékelnie kell a felperes mulasztása mellett saját mulasztását is – a Kúria eseti döntése.
A felperes az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény működéséhez normatív költségvetési hozzájárulásra volt jogosult. Ennek – a 2011-es támogatási évre vonatkozó – elszámolását 2012. január 30-án nyújtotta be az alperes elsőfokú hatóságához, mely az ellenőrzés során 5 967 800 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás, valamint 721 209 forint igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapítása szerint ugyanis a felperes az egyik telephelyén az oktatási intézmény működési engedélyében foglaltaktól eltérően nem férfiszabó, hanem nőiszabó-szakképzést folytatott, másik telephelye vonatkozásában pedig megállapította, hogy ott a felperes a leírtakkal szemben nem is folytatott fodrászképzési tevékenységet, így jogszerűtlenül vett igénybe költségvetési támogatást. Az alperes az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása
A bíróság szerint a felperesnek telephelyenként kellett a felhasznált állami forrásokkal elszámolnia, és ennek nem tudott maradéktalanul eleget tenni, ezért a keresetét elutasította.
A Kúria a hatóságot is „visszaültette” az iskolapadba
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott: az alperes előtt ismert volt, hogy a fodrászképzést egy másik, az S.-i telephelyén tartotta meg, ráadásul, mivel a jogszabályok az ezzel kapcsolatos változás-bejelentés határideje és módja tekintetében nem tartalmaznak kritériumokat, törvénysértő a jogerős ítélet.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint az alperes megsértette eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004-es törvényben (Ket.) alapelvi szinten rögzített együttműködési kötelezettségét. A szabályok értelmében közoktatási célú normatív hozzájárulás a feladat-ellátási helyenként megállapított létszámhoz igazodik, ezért minden, a működési engedélyben szereplő létszámban és az egyéb körülményekben bekövetkező változás bejelentése elhanyagolhatatlan körülmény, hiszen befolyásolja a folyósítandó támogatás összegét. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperesnek bejelentési kötelezettsége állt fenn a támogatott tevékenység adataiban bekövetkező változások esetén. Ezzel párhuzamosan azonban az alperes részére is aktív kötelezettséget ír elő a jogszabály [20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés], hiszen ha olyan adatváltozás jut a tudomására, amely befolyásolja a felperes támogatás-felhasználását, adategyeztetési kötelezettség terheli, feltéve, hogy az igénylésben bekövetkezett változások előre láthatóan jogosulatlan igénybevételhez vezetnek. Így az oktatási normatíva felhasználása tekintetében mind az alperest, mind a felperest együttműködési kötelezettség terhelte.
|
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
Mivel az alperes nem a felperes elszámolásából értesült, hanem több összefüggésben, már előző év októberében, novemberében is tudomással bírt arról, hogy a felperes a fodrászképzést nem az M.-i, hanem az S.-i telephelyén tartotta meg, és nem hívta fel a felperest adategyeztetésre, illetve az igénylés módosítására, ezért megsértette együttműködési kötelezettségét.
Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alperesnek saját mulasztásával együttesen kellett volna értékelnie a felperes bejelentési kötelezettségének elmulasztását. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet és az alperes határozatát – az első fokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 35.034/2014.) a Kúriai Döntések 2015/4. számában 114. szám alatt jelent meg.