A házassági vagyonjogi szerződés és annak jóerkölcsbe ütközése a hazai bírói gyakorlatban – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk második részében a szerző a házassági vagyonjogi szerződés jóerkölcsbe ütközésének bírói gyakorlatát mutatja be.

Polgári Jog 2021/1‒2. ‒ Fórum

4. A házassági vagyonjogi szerződés jóerkölcsbe ütközése a bírósági gyakorlatban

[36] „Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik” – mondja ki a Ptk. 6:96. §-a az 1959-es Ptk.-val teljesen megegyező módon. A semmis szerződés megkötésének időpontjától semmis, a szerződés semmisségét pedig a bíróság hivatalból észleli (Ptk. 6:88. §), vagyis semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik, de ez nem jelenti azt, hogy a semmisség miatti érvénytelenség jogkövetkezményét is hivatalból alkalmazza.[1] A perbeli legitimációval kapcsolatban elmondható, hogy keresetindítási joga semmis szerződés vonatkozásában csak az érdekeltnek van [Ptk. 6:88. § (3) bek.]. [37] A jóerkölcsbe ütközés objektíven nehezen megfogható fogalom, tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki. A felsőbíróságok iránymutató döntéseiből az tűnik ki, hogy a jóerkölcs kritériumának alkalmazásánál a társadalom értékítéletére és az általánosan elfogadott erkölcsi normákra hivatkoznak.[2] A jóerkölcsbe ütköző szerződésről szóló rendelkezés nyitott törvényi tényállás, vagyis nem fejti ki, hogy mit kell jóerkölcs alatt érteni, tudatosan, azért mert azt a jogalkalmazó megítélésére bízza.[3] A „nyilvánvalóan” kitétel arra utal, hogy egy olyan általánosan elfogadott zsinórmértékről van szó, amely „a méltányosan és igazságosan gondolkodó ember tisztességérzetét teszi a magánjogi jogviszonyok részéve”.[4] [38] A szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közös cél miatt minősülhet nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek (BH2011. 473.). A jóerkölcsbe ütközés a magánautonómia határa a szerződési jogban. Kőrös András szerint legfőbb jellemzői, hogy szubszidiárius jellegű, vagyis csak akkor alkalmazható, ha nincs más konkrét jogszabály, amely a szerződés érvénytelenségét érintené, illetve a társadalmi közfelfogás a szerződést egyértelműen erkölcstelennek tartja. Továbbá megállapításánál nincs jelentősége a felek jó-vagy rosszhiszeműségének és a jóerkölcsbe ütközésnek a szerződéskötéskor kell fennállnia.[5] [39] A Legfelsőbb Bíróság BH1999. 409. számú publikált eseti döntésében hangsúlyozza, hogy a házassági vagyonjogi szerződés jóerkölcsbe ütközésének viz…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 28. hét

Polgári Jog 2021/1‒2. ‒ Fórum

4. A házassági vagyonjogi szerződés jóerkölcsbe ütközése a bírósági gyakorlatban

[36] „Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik” – mondja ki a Ptk. 6:96. §-a az 1959-es Ptk.-v