Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
A hibás teljesítés intézménye megtalálható a korábbi Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai között is, így az alábbi írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek változást jelentenek az új szabályozás alapján. Megjegyzendő, az elemzés nem teljes körű és nem terjed ki minden rendelkezésre. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van valakinek szüksége, utánanézhet a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
A hibás teljesítés általános szabályai
Az új szabályozás szerint a hibás teljesítés fogalma a következő: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett [6:157. (1)].
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el [6:157. (2)].
A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy míg eddig – a hibás teljesítés egy formájaként – külön nevesítették a szakszerűtlen összeszerelést is, addig az új törvény ezt már nem emeli ki külön. Ennek oka, hogy általánosságban erre is igaz az: a teljesítéskor nem felel meg ilyen formájában a minőségi követelményeknek. A hiba ismerete a jogosult részéről kizárja a hibás teljesítés szabályainak alkalmazását. Fontos és egységes előírás, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogviszonyban a kellékszavatosság és a jótállás (lásd alább) szabályai feltétel nélkül alkalmazandók, azaz azoktól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.
A hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések általában diszpozítív jellegűek, tehát a felek a szabályoktól függetlenül – közös megegyezéssel – másképp is megállapodhatnak. Ám ha a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jön létre, a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó előírások egyoldalúan kógens jellegűek, így azoktól a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.
Bevásárlóközpont bejárata. „Reklamációt a pénztártól való távozás után is elfogadunk!”
A korábbi szabályozás is tartalmazta azt a rendelkezést, miszerint a fogyasztói szerződés (fogyasztó és vállalkozás közötti kontraktus) esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítés utáni hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen [6:158.].
A kellékszavatosság
A kellékszavatosság – fogalma szerint – mindazon fizikai tulajdonságok összességéért való felelősséget jelenti, amelyeknek a teljesítés időpontjában meg kell lenniük a szolgáltatott dologban. A kellékszavatosság az a jogkövetkezmény, amely a visszterhes szerződések jogosultjának a szolgáltatás hibájában megvalósuló, értékcsökkenést eredményező érdeksérelmében valósul meg.
A kellékszavatossági jogok szabályozása
Mindezen jogok szabályozásában nincs eltérés a korábbi szabályozáshoz képest. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. E fogalomkörben a jogosult – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha annak teljesítése lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséget jelentene. Figyelembe véve a szolgáltatott dolog értékét, illetve az okozott érdeksérelmet, a jogosult több lehetőség közül is választhat: igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, továbbá elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, netán annak nem tud eleget tenni, illetve a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Megjegyzendő, jelentéktelen hiba miatt nincs helye a szerződéstől való elállásnak. A kijavítást vagy kicserélést pedig megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit szem előtt tartva kell elvégezni [6:159. (1)-(4).].
A kellékszavatossági jogok közötti áttérés és a hiba közlése
A jogosult a választott kellékszavatossági jogról másikra térhet át, ám az ezzel okozott költséget köteles megtéríteni a kötelezettnek, kivéve, ha arra a kötelezett adott okot vagy az áttérés egyébként indokolt [6:160.].
Új rendelkezés, hogy a kellékszavatossági igények vonatkozásában a bíróság nincs kötve a jogosult kérelméhez, de olyan jog teljesítésére nem kötelezhet, amely ellen mindkét fél tiltakozik [6:161.].
A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén a két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a felelős [6:162.].
A kellékszavatossági igény elévülése
E körben jelentős módosítások találhatók, elsősorban az elévülési idők vonatkozásában.
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el, míg ugyanez a fogyasztó és vállalkozás közötti kontraktus esetében két év. Ha használt dologról van szó, rövidebb határidőben is meg lehet állapodni, ám az legfeljebb egy év lehet. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Ebbe nem számít bele az az idő, amíg a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A kijavítással és kicseréléssel az elévülési idő újra kezdődik [6:156.]
A szavatossági jogok kifogásként történő érvényesítése, a szavatossági igény terjedelme
A jogosult a kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. [6:164.]. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte. Az elkülöníthető rész tekintetében étvényesített igény nem minősül a teljes dolog tekintetében érvényesített szavatossági igénynek [6:165.].
Költségviselés és a jogosult gazdagodása
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ha a meghibásodásban a karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrejátszott, úgy a költségviselés a közrehatás arányában történik [6:166.].
Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára jelentős értéknövekedést eredményez, úgy a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye [6:167.].
A szerző ügyvéd
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 03. 07.: Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd 2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
