A hitelesség nem ámítás


A szerzők alábbi cikküket az „ügyvédként a racionalitás és az érzelmi stabilitás szoros kötelékében” alcímmel jegyzik. Az ügyvéd hiteles ember – állítja a közvélekedés. Az ön számára mit jelent a hitelesség? És ha még kontextusba is állítjuk az ügyvédséggel, akkor mire gondol? – teszik fel a kérdést írásuk bevezetőjében.

Írásunkkal a hitelesség témaköréhez kapcsolódó szakirodalmat szeretnénk önök elé tárni – mindezt gyakorlatias és élvezhető formában. A téma hatékony ismertetéséhez hozzáfűztünk jogászokkal és más vezetőkkel coaching folyamatok során megfogalmazott gondolatokat, mivel e cikk íróiként nem csak a jogászi szakmával van közelebbi kapcsolatunk, hanem évek óta sikeres és sok jogász végzettségű klienssel foglalkozó coachként is tevékenykedünk. Elsődleges célunk, nem egy örök szakmai igazság megfogalmazása, sokkal inkább az, hogy további gondolkodásra és beszélgetésre inspiráljuk az olvasókat.

„Az ügyvéd hiteles ember”

Talán egyetérthetünk abban, az ügyvédi szakma számára (is) különösen fontos, a szakmai sikerhez pedig elengedhetetlen, hogy az ember hiteles legyen. Az ember hivatásában akkor tud hiteles lenni, ha annak érzi magát, annak is látszik, vagyis ha magabiztos és megbízható.

Általánosságban megközelítve a hiteles működés azt jelenti, hogy önmagunkat adjuk, és összhangban vagyunk önmagunkkal. Amikor hitelesek vagyunk, ösztönösen követjük belső meggyőződéseinket, rendre olyan helyekre, helyzetekbe és beszélgetésekbe keveredünk, amelyekben jól érezzük magunkat.

Sokszor a hitelesség még saját magunk számára is nehezen megfogható. Hogyan lehet a hitelességet a külvilág számára is közvetíteni? Mennyire gyakran vagyunk magunk számára hitelesek, azzal együtt stabilak és önazonosak? Nézzünk néhány kapaszkodót, iránytűt, hogy miképpen lehet belekezdeni a hitelességről való közös gondolkodásba.

Bill George, a Harvard egyetem professzora kutatásának célja az volt, hogy legyenek a vezetők számára olyan irányvonalak, kapaszkodók, amihez mérni tudja önmagát hitelesség szempontjából. A kutatás szerint a következő öt dolog megléte fontos ahhoz, hogy valaki hitelesnek érezze magát, és annak is látszódjon a többi ember szemében:

1. egy tiszta cél érdekében szenvedélyesen dolgozik;
2. stabil értékek szerint él, azaz van belső iránytűje;
3. nemcsak az eszével, racionális szempontok alapján, hanem szívével, érzelmeivel is vezet;
4. valós, őszinte kapcsolódásokon alapuló emberi viszonyokat alakít ki;
5. nagy önfegyelemmel rendelkezik.

Hogyan lehet ezeket az irányvonalakat, mércéket egy hiteles ügyvédi működésére alkalmazni?

1. Szenvedélyesen dolgozik egy tiszta cél érdekében

Milyen tiszta céljai lehetnek egy ügyvédnek vagy ügyvédi irodának? Önmagában a bevételteremtés nem fedi le a teljes valóságot, több más hasonló fontosságú cél is lebeg a jogászok szeme előtt, melyek életszakaszonként változhatnak. Szakmai presztízs, tudás, önálló ügyvédi iroda, egy jogterület megismerése, szakmai közösséghez tartozás – és akkor még csak egy szakmai kérdéscsoportnál maradtunk, nem jelentek meg a segítő szándékhoz kapcsolható gondolatok.

Coaching folyamatokban két szempontra mindenképpen figyelemmel vagyunk:

  • a cél legyen kellően inspiráló, vagyis ne elégedjen meg az ügyfél kevesebbel, mint amire képes, de ne is tűzzön ki túlzott erőfeszítést igénylő célt, valamint
  • a felszínen megfogalmazott célokhoz kapcsolódón az ügyfél mélyebb önismeretre is tegyen szert, legyen önmagához való viszonya őszintébb, valóságosabb.

A célok megfogalmazásakor „ásni” is szoktunk az ügyféllel. Próbálja ki, szánjon rá most három percet, biztosan megéri.

Vegyen elő egy papírt, vagy nyisson ki a gépén egy jegyzetet. (1) Első lépésként írja fel, mi az a tiszta cél, ami elsőként eszébe jut, mi az, amiért ügyvédként dolgozik? (2) Ezt követően tegye fel azt a kérdést, hogy mit adna önnek, ha elérné ezt a célt? (Röviden válaszoljon, akár egy szóban, és kerülje a tagadást. Ez azt jelenti, hogy a mondatban ne szerepeljen a „ne” vagy a „nem” szó. Az a tapasztalat, hogy sokszor csak abban gondolkodunk, mit nem szeretnénk, mit akarunk elkerülni, közben pedig nem fogalmazzuk meg még magunknak sem, hogy valójában mit szeretnénk. Pedig csak akkor tudunk a cél felé tartani, ha tudjuk, mi az. Máskülönben csak valamitől távolodnánk, és korántsem biztos, hogy jó helyre jutnánk el végül. Ezért fontos, hogy ne tagadóan, hanem pozitív formában fogalmazzunk célállításkor.) (3) Majd tegye fel önmagának újra azt a kérdést, mit adna, ha a (2) pontban megfogalmazott célt elérné, és ezt ismételje meg ötször egymás után, egyre inkább eljutva a motivációja gyökeréig.

Amennyiben megvan a tiszta cél és az elköteleződés, akkor tud a szenvedély is fókuszba kerülni.

Célokat megfogalmazni és azok megvalósítása mellett elköteleződni nem könnyű. Azonban amikor az ügyfél tisztán látja maga előtt, egyértelművé válik számára, sokkal könnyebben indul el a szenvedélyes munkafolyamat.

„Az erőfeszítés és az akarat nem elég célok és kijelölt irányok nélkül.”

(John F. Kennedy)

2. Stabil értékek szerint él

A stabil belső értékrend olyan, mint egy hajónál a tőkesúly, hiába dől meg a hajó a legnagyobb viharban, tudjuk és biztosak lehetünk benne, hogy nem borul fel, és amint vége a szélnek, azonnal helyreáll az egyensúly.

Legtöbbünk tőkesúlya – még ha meg is kopik egy-egy nagyobb viharban – évek hosszú sora alatt egyre csak nő. Előfordul, hogy mi magunk sem tudjuk, honnan volt erőnk, bátorságunk, önbizalmunk szembenézni a nagy viharral. Ugyanakkor, aki tisztában van saját képességeivel, az igenis szeret kimenni a viharba, megtapasztalni saját határait!

Hogyan kaphatunk konkrétabb képet a saját tőkesúlyunkról, belső értékrendünkről?

Ez egy hosszabb feladat, de ha az ember időt szán rá és összeáll a saját képe, akkor elegendő csak felidézni viharosabb helyzetben, és máris tudni fogja, hogyan kell cselekednie. Ezt karrieridővonal-elemzésnek hívjuk, aminek segítségével az ügyfél összegyűjt 20 életeseményt, ami hatással volt arra, milyen ügyvéddé vált. Ezekhez az életeseményekhez csokorba szedjük külön-külön azokat az erőforrásokat, amire támaszkodott, majd megfigyeli, hogyan hozott döntést, miért vállalt felelősséget és mi volt az a belső hang, fontos érték, amit szem előtt tartott döntéshelyzetben. A 20 életesemény elsőre soknak tűnhet, de ennyi történet szükséges ahhoz, hogy mintázatokat ismerjen fel az ügyfél.

3. Nemcsak az eszével, racionális szempontok alapján, hanem szívével, érzelmeivel is vezet

Amennyiben ön kizárólag csak racionális szinten van jelen az ügyvédi irodában, akkor nem történik meg a valódi kapcsolódás, és valószínűsíthetően egy idő után hiányozni fog a munkatársak motivációja, lojalitása, kreativitása. Racionalitás hiányában viszont a célkitűzés, a strukturált gondolkodás nem tud megjelenni. Jó vezetőként fontos, hogy tudatosan bánjunk a saját és a csapatban felmerülő érzelmekkel, és mind a racionális, mind az érzelmi részünket használjuk a munka és mások vezetése során.

4. Valós, őszinte kapcsolódásokon alapuló emberi viszonyokat alakít ki

Edit Éva Eger szerint az őszinteség azzal kezdődik, hogy megtanulsz magadnak igazat mondani. Ezt azzal egészítenénk ki, hogy a valós és az őszinte kapcsolódás sosem tökéletes, sosem konfliktus nélküli. Másokkal való kapcsolódásunk valamennyire minden esetben kockázatos. A kockázat abban rejlik, hogy mások megláthatják esendőségünket, sebezhetőségünket, azokat a pontjainkat, ahol „meg lehet fogni” minket. Ha viszont mi magunk jól ismerjük ezeket a „gyenge” pontjainkat, békében vagyunk velük, elfogadtuk őket, akkor – bár továbbra is megvannak – kevésbé leszünk sebezhetőek. Ha felismerjük, elfogadjuk, hogy sem mi, sem az ügyfeleink nem vagyunk tökéletesek, akkor a sérülékenységünkkel együtt is nagyobb biztonságban lehetünk, és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy álarc nélküli, valódi, őszinte kapcsolódásaink legyenek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül fel kellene tárulkozni bárkinek, és tűrni kellene, hogy visszaéljenek a bizalmunkkal. Fontos, hogy magunkat ismerve, megfelelő helyen húzzuk meg a határainkat, és ezekhez ragaszkodjunk is.

5. Nagy önfegyelemmel rendelkezik

Elbert Hubbart úgy tartja, hogy az önfegyelem az a képesség, ami által megtesszük azt, amit kell, akkor, amikor kell, függetlenül attól, hogy van-e hozzá kedvünk vagy nincs. Ezzel talán nem mondtunk nagy újdonságot önnek, de vajon hányszor torpant meg a szokásos viselkedési működésében és kérdezte meg önmagától, hogy valóban „meg kell-e ezt tennem?”

Mi lenne, ha megállna egy pillanatra és ránézne, hogy valóban végig „kell-e” mennie az adott úton, vagy pedig felvállalja a döntését és azt mondja: úgy döntöttem, hogy változtatok, másképp csinálom. Ebben az esetben ott van az egyén döntési szabadsága és ezáltal a motivációja is nagyobb lesz. Az önfegyelem nem azt jelenti, hogy a kitűzött cél módosíthatatlan. Ahhoz kell igazán önfegyelem, hogy módosítsuk a célokat, vagy egy másik cél kapjon prioritást, netán elengedjük azt, ami már nem fontos.

Amiben jók vagyunk, szeretjük csinálni, abban eredményessé válunk. Ha pedig tudjuk, hogy miben vagyunk jók, és mikor vagyunk eredményesek, akkor a hitelességhez is közelebb jutottunk. A következő néhány kérdést érdemes lehet megválaszolnia magának ahhoz, hogy megteremtse a lehetőségét annak, céljaival összhangban, eredményesen és hitelesen viselkedhessen munkája és magánélete során.

Mennyire az én célom a kitűzött cél? Egyezik-e belső értékeimmel? Valós az általam kitűzött cél? Racionális és érzelmi szempontok alapján is elkötelezett vagyok? Nyugodt szívvel mondom, hogy én döntöttem a megvalósítása mellett?

Mert csak ebben az esetben tudok őszintén, hitelesen kapcsolódni magamhoz és másokhoz.

Közös mozgatórugónk – válasszunk bármilyen szakmát is –, ha önazonosságunk mellett, tiszta képpel, nyitottsággal, célirányosan haladunk utunkon. Előfordulhat időnként egyfajta megtorpanás, bizonytalanság, az egyensúly megbomlása – hisz a tökéletesség, mint olyan, emberi mivoltunkból fakadóan nem létezik. Arra csak törekedni lehet, tudatosan – ha pedig szükséges, akkor megfelelő szakmai támogatással. Sose feledjük: hitelesek csak úgy lehetünk, ha jól ismerjük saját magunkat.

Horizont Coach-logó

A cikk szerzője Baksa Henriett és dr. Sárdi-Papp Réka nemzetközileg akkreditált szervezetfejlesztő és business coachok.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.