A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének főbb előírásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csupán egy hónappal hatálybalépése előtt, 2012. december 1-jén fogadta el a parlament az új huladékgazdálkodási törvényt, így Magyarország létéves mulasztásban volt az uniós irányelveknek megfelelő szabályok elfogadásával. Az alábbiakban Dr. Bihary Ákos, az ECOVIS Budapest Ügyvédi Iroda együttműködő partnere mutatja be az érintett gazdálkodók számár elérhető lehetőségeket.


A lap 2011. július–augusztusi számában megjelent, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás egyes kérdéseivel foglalkozó cikk azzal zárult, hogy folyamatban van az új hulladékgazdálkodási törvény (a továbbiakban: új Hgt.) kidolgozása és elfogadása.

Ezt követően a 2011. decemberi számban egy újabb cikk jelent meg azzal a céllal, hogy – az akkori állás szerint – hamarosan megjelenő új Hgt. közszolgáltatásra vonatkozó tervezett új szabályozásának néhány lényeges elemét bemutassa.

A várakozásokkal ellentétben az új törvény nem került elfogadásra 2012. első felében, hanem mindössze egy hónappal a hatálybalépése, vagyis 2013. január 1. előtt, 2012. december 1-jén.

Az új szabályozás alapja, hogy az Európai Parlament és Tanács 2008. november 19-én elfogadta a 2008/98/EK irányelvet, így a tagállamoknak 2010. december 12-éig meg kellett, illetve kellett volna alkotniuk azokat a belső szabályokat, melyek megfelelnek az irányelvnek. Ebből következően hazánk 2 éves mulasztásban volt a megfelelő szabályozás elfogadásával.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: új Hgt.) a Magyar Közlöny 2012/160. számában jelent meg 2012. december 1. napján. Az érintetteknek tehát 1 hónap felkészülési ideje van az új szabályok, előírások alkalmazására, mely 1 hónapba a karácsonyi és a szilveszteri ünnepkör is beletartozik.

A jelen cikknek nem az új Hgt. minden rendelkezésének részletes ismertetése a célja, hanem kizárólag a címben jelölt kérdéskörök rövid bemutatása elsődlegesen azzal a céllal, hogy az érintett gazdálkodóknak bemutassa az igénybe vehető lehetőségeket.

I. A közszolgáltatásra és annak igénybevételére vonatkozó szabályok az új Hgt.-ben

Általános előírások

Az új Hgt. által alkalmazott definíciók szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás. Majd látni fogjuk, hogy a kötelező jelleggel szemben a törvény – ha szűk körben is – meghatároz kivétel eseteket.

A közszolgáltató az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és az új Hgt. szerint minősített gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

Ez utóbbi fogalom – legalábbis az új Hgt.-nek a Magyar Közlönyben megjelent szövege szerint – 2014. január 1-jei hatállyal akként fog módosulni, hogy a közszolgáltató az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és az új Hgt. szerint minősített nonprofit gazdasági társaság lesz, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A változás lényege tehát az, hogy 2014. január 1-jétől hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ki­zárólag nonprofit gazdasági társaságként lehet végezni.

Az új Hgt. alapelvi szinten is foglalkozik a közszolgáltatással, miszerint beemeli a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elvét, 1.(A költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését.),  valamint a keresztfinanszírozás tilalmának elvét. 2. (A keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.)

A törvény által fogalmi szinten meghatározott közszolgáltató definíciójában szerepel a minősítés, mint kritérium.

A minősítést az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kezdeményezésére az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) végzi. A minősítés nem csak a közszolgáltatókra, hanem a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységét végző egyéb gazdálkodó szervezetekre is vonatkozik.

Lényeges feltétel, hogy az a gazdálkodó szervezet minősíthető, amely engedélyhez kötött tevékenységét a kezdeményezést megelőző 1 évben ­folyamatosan végezte, és a vonatkozó – 2012. december 6-án még meg nem jelent – kormányrendeletben előírt hulladékgazdálkodási feltételeket telje­síti.

A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok

Az önkormányzat a közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellá­tására az önkormányzat főszabály szerint közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni, ­kivéve, ha a Kbt. szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.

A közbeszerzési eljárásban csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó szervezet indulhat.

Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt. Az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés csak az OHÜ által minősített, ­valamint hulladékgazdálkodási közszolgál­tatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthető, kivéve, ha az adott gazdálkodó szervezet tagjai valamennyien rendelkeznek az OHÜ által kiadott minősítéssel, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel.

 

 

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés legfeljebb 10 évre köthető meg.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést az önkormányzat képviselő-testülete a Ptk.-ban meghatározottakon túlmenően akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató

  1. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonat­kozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapí­totta, vagy

  2. a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

 

A felmondási idő legfeljebb 6 hónap.

A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túlmenően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha

  1. az önkormányzat a közszolgáltatási szer­ződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgál­tató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgálta­tónak kárt okoz, vagy akadályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítését; vagy

  2. a közszolgáltatási szerződés megkö­tését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tar­talmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a hulla­dékgazdálkodási közszolgáltatás szer­ződés­szerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

Az ingatlantulajdonosra vonatkozó előírások

Az ingatlantulajdonosok alapvető feladatai az alábbiak:

  • a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ­ellátásához szükséges feltételek közszolgáltató részére történő biztosítása,
  • a közszolgáltatás igénybevétele,
  • közszolgáltatási díj megfizetése,
  • a közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevének, a lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye címének a megadása,
  • – az érintett ingatlan területén képződő települési hulladék gyűjtése a közszolgáltatónak történő átadása.

Természetes személy ingatlantulajdonos a települési hulladék részét képező elkülö­nítetten gyűjtött hulladékot – a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételek szerint és azzal a további feltétellel, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette – hul­ladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő léte­sítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, illetve gyűjtőedényben elhelyezheti.

Önkormányzati rendelet az ingatlantulajdonost kötelezheti a települési hulladék meghatározott anyagfajta (különösen papír, fém, műanyag, építési-bontási, illetve üveg), vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére.

A lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes nagydarabos hulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgál­tatónak.

A közszolgáltatóra vonatkozó előírások

A közszolgáltató köteles gondoskodni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátásáról, melynek során – a Kbt. előírásainak megfele­lően – jogosult alvállalkozót igénybe venni.

A közszolgáltató meghatározott összegű céltartalékot köteles képezni, és ennek tényét a környezetvédelmi hatóságnak, valamint az OHÜ-nek igazolni.

A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében az alábbi tevékenységeket végzi:

  1. az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi és elszállítja,
  2. az évente legalább 1 alkalommal megszervezett lomtalanítás körébe tartozó nagydarabos hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi és elszállítja,
  3. az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron vagy átvételi helyen átvett hulladékot elszállítja,
  4. a közterületen elhagyott hulladékot összeszedi, elszállítja és kezeli, ha erre a telepü­lési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés kiterjed,
  5. gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről, valamint
  6. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt – amennyiben ilyennel rendelkezik – fenntartja, üzemelteti.

A közszolgáltató az ingatlantulajdonosok közszolgáltatással kapcsolatos bejelenté­seinek inté­zése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékozta­tásnyújtás biztosítása érdekében a székhelyén ügy­­félszolgálatot tart fenn.

A közszolgáltató, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végző gazdálkodó szervezet – legalább 3 évente – közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ­díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni a törvényben meghatározott szempontok ­figyelembevétele mellett.

A közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

A közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan – a település és az ingatlan jellegére, valamint a használat rendszerességére és az időlegességre tekintettel – kell megállapítani, de nem lehet kevesebb az éves díj 50%-ánál.

A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított kése­delmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

II. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

Az új Hgt. szempontjából gazdálkodó szervezet a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre.

A gazdálkodó szervezetekre az új Hgt. csakúgy, mint a korábbi szabályozás bizonyos körben eltéréseket enged meg.

A gazdálkodó szervezet ingatlantulaj­donos ugyanis a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről az alábbiak szerint gondoskodhat:

 

  1. az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben alkalmazott előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, ­illetve ilyen műveletek végzésére alkalmas berendezés útján,
  2. a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján,
  3. a hulladék közvetítőnek történő átadása útján,
  4. a hulladék kereskedőnek történő átadása útján,
  5. a hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján,
  6. a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján.

Lényeges előírás, hogy amennyiben a hulladékbirtokos a hulladékot nem közszol­gáltatónak adja át, köteles meggyőződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladékkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántar­tásbavétele megtörtént.

A fentiekből megállapítható, hogy a választási lehetőség feltétele egyrészt az, hogy háztartási hulladékhoz hasonló hulladékról legyen szó, másrészt az, hogy a hulladék elkülönítetten kerüljön gyűj­tésre.

Érdemes ebben a körben megvizsgálni az új Hgt. által alkalmazott fogalmakat.

A háztartási hulladékhoz hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.

Az elkülönített gyűjtés olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését.

Az elkülönítetten gyűjtött hulladék ­pedig olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg szerint elkülönítve gyűjtenek, ide nem értve a vegyes hulla­dékot.

Hiába terjeszti ki tehát az új Hgt. a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékra azt a kört, melyben a gazdálkodó szervezeteknek viszonylag szabad mozgástere van, azzal, hogy ez csak az elkülönítetten gyűjtött hulladékra vonatkozik, a vegyes hulladék fo­galmilag nem tartozhat bele, figyelemmel arra, hogy az a törvény fogalomrendszere szerint nem tartozhat az elkülönített gyűjtés körébe.

A vegyes hulladék egyébként a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az ­elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek. Markánsan elkülönül tehát – legalábbis fogalmi szinten – a vegyes hulladék az elkülönítetten gyűjthető hulladéktól.

Összegezve tehát a gazdálkodó szerve­zeteknek – ha szűk körben is – továbbra is megmarad az a lehetősége, hogy a közszolgáltatás igénybevétele helyett más, alternatív módon tegyen eleget a hulladékkezelési kötelezettségének.

Ugyanakkor az új Hgt.-ben meghatározott feltételeknek történő megfelelés és a 2013. január 1-jéig rendelkezésre álló meglehetősen rövid idő mind a gazdálkodó szervezetekre, mind pedig a nem közszolgáltató hulladékkezelőkre (közvetítőkre, kereskedőkre) komoly feladatot ró.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.