A jogtalan külföldre vitel hatása a gyermekelhelyezésre

Szerző: dr. Mátyás Ferenc
Dátum: 2015. június 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a szülő a kiskorú gyermeket a gyermekelhelyezési per folyamatban léte alatt a másik szülő hozzájárulása, illetve a gyámhatóság engedélye nélkül a megszokott környezetéből letelepedési szándékkal külföldre viszi, ez a gyermek másik szülőnél történő elhelyezése indokoltságát támasztja alá.


A házastársak házassága a harmadik gyermek megszületését (2004) követően megromlott és a felek kölcsönös érzelmi elhidegüléséhez és gyakori vitákhoz vezetett. A felperes (anya) az életközösség megszüntetésének szándékával elköltözött a házastársi lakásból (2011), és a fővárosban élettársi kapcsolatot létesített, amely kapcsolatból gyermek is született (2012). Az életközösség megszűnésétől a felek heti váltakozással gondoskodtak a közös gyermekekről, a felperes az élettársával közösen bérelt lakásban. A legidősebb gyermek (L.) nem tudott alkalmazkodni a felperes megváltozott környezetéhez, és nem fogadta el a felperes élettársának jelenlétét a család életében, ezért a felperes és a gyermek közötti viszony megromlott. 2013 januárja óta L. nem tartott kapcsolatot a felperessel, csupán a másik két közös gyermek vonatkozásában működött a heti váltakozású gondoskodás. Mindkét fél a személyiségjegyei alapján alkalmas a gyermeknevelésre, a felperes átlagos szinten, míg az alperes az átlagot meghaladóan, jó szinten. Mindkét fél a házasság felbontását kérte a bíróságtól, de míg a felperes L. alperesnél, a másik két (mindkét szülőhöz egyaránt ragaszkodó) gyermek nála történő elhelyezését szerette volna, addig az alperes mindhárom gyermek nála történő elhelyezését kérte.

Az első- és másodfokú eljárás

A bíróság a házasság felbontása során L.-t az alperesnél (a felek egyező kérelme alapján), a másik két gyermeket a felperesnél helyezte el. Bár mindkét felet alkalmasnak találta a gyermeknevelésre, és a másik két gyermek (leánygyermekek) érzelmileg erősen kötődnek mindkét félhez, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy távlati érdekük a felperesnél való elhelyezésük (anyai környezet, ahol a női szerep mintáit elsajátíthatják).

A felperes az elsőfokú ítélet meghozatala után, 2013. szeptember elején letelepedési szándékával Svájcba költözött, ahová magával vitte a két leánygyermeket is. Minderről nem értesítette előzetesen az alperest.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és a két gyermekeket az alperesnél helyezte el, szabályozva a felperes és mindhárom gyermek közötti kapcsolattartást. Indokai szerint a peres felek gyermeknevelési képessége között jelentős különbség van, az alperes javára. A kapcsolattartással kapcsolatban a folyamatos kapcsolattartás helyét Magyarországra korlátozta, a földrajzi távolság, illetőleg a gyermekekre nézve megterhelő utazás miatt, ugyanakkor biztosította, hogy a huzamos idejű időszakos kapcsolattartás a felperes svájci lakóhelyén is megvalósulhasson.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a másodfokú ítélet megváltoztatását, és az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy melyik szülő tudja kedvezőbben biztosítani a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését. A gyermekelhelyezés alapvető szempontja a gyermek érdeke, erről a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Gondosan vizsgálni kell a szülők gyermeknevelésre való alkalmasságát, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését.

A gyermek elhelyezésénél általában arra kell törekedni, hogy a testvérek a szülők elválása után együtt maradjanak, kivéve, ha a gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzi, amely erősebb a testvéri szeretetnél. A házasság felbontása nem járhat a Kúria szerint azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Kiemelte továbbá, hogy a gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja és ellene hangolja.

A figyelembe veendő szempontokat a Kúria szerint a másodfokú bíróság helyesen értékelte. A Kúria kiemelte, hogy a hatályos szabályok alapján a gyermek végleges külföldre költözéséhez a másik szülő egyetértése és a gyámhatóság jóváhagyása volt szükséges (vagy, ahogy az új Ptk. fogalmaz: a gyermek letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről a különélő szülővel közösen kell dönteni), így a külföldre vitel a felperes részéről jogellenes volt. Jóllehet önmagában a gyermekelhelyezés szempontjából a gyermekek jogellenes külföldre vitelének nincs perdöntő jelentősége, ugyanakkor egyike azon körülményeknek, amelyeket a bíróságnak az ügy összes körülményével egybevetve értékelnie kellett, és mérlegelés hatására képes a mérleg nyelvét egyértelműen az alperes oldalára billenteni. Ennek különös jelentősége a Kúria szerint a gyermeknevelésre való alkalmasság szempontjából van, mert ez a magatartás – kiszakítva őket a megszokott környezetükből – a gyermek érdekével ellentétes, és a másik szülő alapvető jogait csorbítja.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 20.256/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 130. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.