A keresetlevél téves helyen történő előterjesztése a határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálandó

A jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt az elsőfokú bíróságnak a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia, mert a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. A keresetlevének mind a téves helyre, mind a határidőn túli előterjesztése a határidő elmulasztása miatti visszautasítási ok – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a jegyző (elsőfokú adóhatóság) telekadót állapított meg a felperesnek. Ezt a döntést a fellebbezés során eljárt alperes helybenhagyta. A határozat jogorvoslati része tájékoztatást adott arról, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Pécsi Törvényszékhez címzett, a Baranya Megyei Kormányhivatal ellen benyújtott keresettel annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A bírósággal való kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén a keresetet az elsőfokú hatósághoz lehet benyújtani, annak hivatali kapujára. A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet nyomtatványon is előterjesztheti.

A jogi képviselővel eljáró felperes az elektronikus úton átvett határozat ellen – az alperesnél általános célú elektronikus kéreleműrlap-szolgáltatás (e-papír) útján, továbbá a bíróságon papír alapon – keresetlevelet terjesztett elő. Előadta, hogy azért nem elektronikus úton terjesztette elő a keresetlevelét a bíróságon, mert az elsőfokú hatóság semmilyen elektronikus kapcsolattartási lehetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést nem teszi lehetővé. A közigazgatási perrendtartás (Kp.) szerint a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy a közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja [39. § (3a) bekezdés]. A veszélyhelyzeti szabályok szerint ekkor, a veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

Az elsőfokú eljárás

A bíróság a felperes keresetlevelét visszautasította, arra hivatkozva, hogy a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta, és igazolási kérelmet nem terjesztett elő [Kp. 48. § (1) bekezdés i) pont]. Rögzítette, hogy a felperesnek a bíróságon történő előterjesztésre jogszerű lehetősége a felperesnek nem volt. A felperesnek – attól függetlenül, hogy a felperes vitatta, de nem bizonyította azt, hogy elektronikus benyújtás az elsőfokú szervnél nem volt lehetséges -, az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kellett volna benyújtania a keresetlevelét, ehelyett a bíróságnál és az alperesnél nyújtotta be azt, azaz téves helyen terjesztette elő a keresetlevelét.

A Kp.-ből következik, hogy jogi képviselővel eljáró felperes esetében a keresetlevelet nem lehet határidőben benyújtottnak tekinteni akkor sem, ha azt határidőben a bírósághoz vagy a másodfokú hatósághoz nyújtotta be. A keresetlevél benyújtásának két összefüggő feltétele van: a benyújtás helye és ideje. Az elektronikus ügyintézési törvény (E-ügyintézési tv.) szerinti módon történő előterjesztés a benyújtás módjára és nem az előterjesztés helyére vonatkozik. Amennyiben fennálltak az E-ügyintézési tv.-ben foglalt kimentési okok, úgy a felperesnek az elektronikus előterjesztés helyett jogszerű lehetősége lett volna más módon (pl. papír alapon) benyújtani a keresetlevelet. A Kp. előírása szerint a keresetlevél benyújtásának helye mindenképpen adott, az alól nem ad felmentést a jogszabály. A támadott határozat jogorvoslati tájékoztatása tartalmazta a keresetlevél benyújtásának módját, határidejét és helyét, és a jogalkotó a jogi képviselővel szemben a keresetlevél benyújtása tekintetében szigorúbb elvárást támaszt.

A fellebbezés tartalma

A felperes szerint az elsőfokú bíróság nem értékelheti a terhére azt, hogy a keresetlevelet nem az elsőfokú hatósághoz nyújtotta be. Elektronikus ügyintézésre volt kötelezett, ebből következően jelentősége volt az elektronikus benyújtás technikai feltételeinek, amellyel és az eljáró bíróság nem volt tisztában. Az elérhető formanyomtatványok egyike sem volt alkalmas a keresetlevél benyújtására, továbbá a program csak az önkormányzat elérhetőségét adja, nincs nyoma az elsőfokú adóhatóságnak, közvetlenül tehát nem volt benyújtható az elsőfokú adóhatósághoz a keresetlevél. Az elsőfokú hatósághoz keresetlevelet benyújtani nem lehet elektronikus úton. A jogorvoslati tájékoztatás a határozatban nem volt teljes körű, mivel kifejezetten azt tartalmazta, hogy a hivatali kapun keresztül tudja benyújtani elektronikus úton a keresetlevelét, ugyanakkor arról nem tájékoztatta, hogy az elsőfokú hatóság tárhelye elektronikus úton akként érhető el, hogy az önkormányzat opciót kell választania. Az önkormányzat nem azonos az elsőfokú adóhatósággal, így nem lehetett egyértelmű, hogy az önkormányzat opciót kell választani.

A Kúria megállapításai

Az elsőfokú bíróság arra alapította a döntését, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes nem a jogszabályban meghatározott helyen terjesztette elő a keresetét. Hangsúlyozta a Kúria, hogy ezt a felperes is elismerte, hiszen a keresetlevél az elsőfokú közigazgatási szerv helyett az elsőfokú bíróságnál, illetőleg az alperesnél került benyújtásra. Ezután azt vizsgálta, hogy a jogi képviselő által nem a jogszabályban meghatározott helyen előterjesztett kereset megalapozza-e annak megállapítását, hogy a felperes nem határidőn belül nyújtotta be a keresetlevelet. Kiemelte, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak. A keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. A keresetlevélnek mind a téves helyre történő, mind a határidőn túli előterjesztése a határidő elmulasztása miatti visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét a jogszabályban meghatározott helyen is előterjeszti, a keresetindítási határidő megtartottságát vizsgálni kell. Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be (mint a perbeli esetben is), úgy a benyújtás helye alóli kivételeket vizsgálni kell. Ha megállapítható, hogy a benyújtás helye alóli kivételek nem állnak fenn, úgy a határidőben való benyújtás nem merülhet fel. A benyújtás helye alóli kivételeket a Kp. a jogi képviselő nélkül eljáró felperes esetében állapít meg. A felperes jogi képviselővel járt el, így a jogi képviselő nélkül eljáró felperesre vonatkozó kivétel rá nem vonatkozik, a keresetlevelet e szabályra alapítottan nem lehet határidőben benyújtottnak tekinteni.

Hivatkozott a felperes arra is, hogy a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés feltételei hiányában nem tudta az elsőfokú szervnél benyújtani. Hivatali kapuja csak az önkormányzatának van, amely azonban nem azonos az elsőfokú adóhatósággal. A Kúria megjegyezte, hogy a felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezését is jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, a benyújtás helye ugyanúgy az elsőfokú adóhatóság volt, és a fellebbezés benyújtása tekintetében a felterjesztő hatóság kifogást nem emelt, a fellebbezést szabályosan benyújtottnak tekintette. A fellebbezés benyújtása arra enged következtetni, hogy a felperesi képviselő tisztában volt a benyújtás helyével, módjával is, amely tény kihat a keresetlevél ugyanazon helyre való benyújtásának esetére is.

A felperes nem bizonyította, hogy az elsőfokú hatósághoz elektronikus úton a keresetlevelet nem lehetett benyújtani, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közölte, hogy a az önkormányzati hivatal hivatali tárhely az e-Papír rendszerén keresztül megcímezhető az önkormányzat opció választásával. Ha a felperes állítása bizonyított lett volna, úgy az E-ügyintézési tv. szerint a hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható, azaz a felperes ebben az esetben postai úton is jogszerűen előterjeszthette volna a keresetlevelét az elsőfokú adóhatóságnál, és a felperes sem állította a fellebbezésében, hogy postai úton sem volt lehetséges az elsőfokú adóhatóságnál előterjeszteni a keresetlevelét. Mindezek miatt téves az a felperesi állítás, hogy ha az elsőfokú hatósághoz nyújtja be a keresetlevelet, akkor a bíróság az elektronikus út be nem tartása miatt visszautasítja a keresetlevelét, ez különösen nem igaz, ha a felperes igazolja az eltérő benyújtás módjának az indokát.

A Kúria így megerősítette, hogy a téves helyre benyújtott keresetlevél elkésettnek tekintendő, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.VI.39.206/2021.) a Kúriai Döntések 2021/5. számában 152. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 39. § (1), (3), (3a) bekezdés, 48. § (1) bekezdés i) pont.

Kapcsolódó cikkek:


Akadálymentesítés a hatóságoknál
2021. május 14.

Akadálymentesítés a hatóságoknál

Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.