Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés azáltal, hogy nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalmai követelményeinek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (halvédelmi törvény) szerinti halvédelmi hatósági eljárást, és az orvhalászat miatt folytatható, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (Btk.) szabályozott büntetőeljárást – állapította meg hivatalból eljárva az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.
Az ügy alapjául szolgáló büntetőeljárásban a vádlott a Ráckevei-Dunán a nevére kiállított horgászjegy és éves területi engedély birtokában úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott. Ezt a hivatásos halőrök észlelték, ezért a horgászt intézkedés alá vonták. Az ügyben utóbb közigazgatási eljárás és a vádlott ellen büntetőeljárás is indult. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező büntetőbíróság álláspontja szerint ugyanazon személy szándékos cselekménye a Btk. szerinti orvhalászati tényállás elemeit, és a halvédelmi törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti, ami felveti a ne bis in idem elv, azaz a kétszeres értékelés tilalmának sérelmét. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a jogbiztonság érvényre juttatása érdekében egyértelmű szabályozásra lenne szükség a tekintetben, hogy mikor folytatható le halvédelmi bírság kiszabáságra irányuló hatósági eljárás, és mikor van helye büntetőeljárás megindításának.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések valóban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy azonos elkövető ugyanazon történeti tényállás szerinti magatartását két büntető jellegű eljárásban az eljáró szervek egymástól függetlenül büntetéssel szankcionálják. Az alaptörvény-ellenesség azonban nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé. Ilyen módon biztosíthatóvá válik, hogy adott személy ugyanazon jogsértő magatartását ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.
A döntéshez Salamon László, Handó Tünde, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Szívós Mária és Sulyok Tamás alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken >> olvasható.
Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.
A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
