A kétszeres értékelés tilalmába ütközik az orvhalászat szankcionálása


Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés azáltal, hogy nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalmai követelményeinek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (halvédelmi törvény) szerinti halvédelmi hatósági eljárást, és az orvhalászat miatt folytatható, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (Btk.) szabályozott büntetőeljárást – állapította meg hivatalból eljárva az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.

Az ügy alapjául szolgáló büntetőeljárásban a vádlott a Ráckevei-Dunán a nevére kiállított horgászjegy és éves területi engedély birtokában úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott. Ezt a hivatásos halőrök észlelték, ezért a horgászt intézkedés alá vonták. Az ügyben utóbb közigazgatási eljárás és a vádlott ellen büntetőeljárás is indult. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező büntetőbíróság álláspontja szerint ugyanazon személy szándékos cselekménye a Btk. szerinti orvhalászati tényállás elemeit, és a halvédelmi törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti, ami felveti a ne bis in idem elv, azaz a kétszeres értékelés tilalmának sérelmét. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a jogbiztonság érvényre juttatása érdekében egyértelmű szabályozásra lenne szükség a tekintetben, hogy mikor folytatható le halvédelmi bírság kiszabáságra irányuló hatósági eljárás, és mikor van helye büntetőeljárás megindításának.

Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések valóban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy azonos elkövető ugyanazon történeti tényállás szerinti magatartását két büntető jellegű eljárásban az eljáró szervek egymástól függetlenül büntetéssel szankcionálják. Az alaptörvény-ellenesség azonban nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé. Ilyen módon biztosíthatóvá válik, hogy adott személy ugyanazon jogsértő magatartását ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.

A döntéshez Salamon László, Handó Tünde, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Szívós Mária és Sulyok Tamás alkotmánybíró különvéleményt fűzött.

A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken >> olvasható.

(alkotmanybirosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Az Nmjtv. a bírósági gyakorlatban – Joghatósági kérdések

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.

2022. augusztus 8.

Katás ügyvédek – mit lehet kihozni a „helyzetből”?

A gyakorlatban biztosan lesznek olyan megbízások, amelyek a régi katás érában indultak, de a bevétel „átcsúszik” az új szabályozás időszakára. A kérdés adja magát: az áthúzódó bevétel esetében az ügyvédek mindenképpen rosszul fognak járni, mivel augusztus 31-dike után nagyobb adóterhet kell viselniük?