A Kishatárforgalmi Egyezmény értelmezése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kishatárforgalmi engedély: a folyamatos három hónapos tartózkodást a határon való ki- és belépés megszakítja – a Kúria értelmezte a magyar-ukrán kishatárforgalmi egyezményt. Azt is kimondta, a tartózkodás minden egyes megszakítása után újabb 3 hónapos tartózkodási jog illeti meg a polgárt. A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ átlépése pedig minden esetben a tartózkodás megszakításának minősül.

Ami az ügy előzményeit illeti: a Magyarország határ menti területére való belépésre jogosító, érvényes kishatárforgalmi engedéllyel rendelkező ukrán állampolgár – mint felperes – 2010. február 2-án belépésre jelentkezett a záhonyi határátkelőhelyen. A magyar határrendészet a határregisztrációs rendszer adatai alapján megállapította, hogy a felperes 2009. szeptember 3. és 2010. február 2. közötti időszakban 105 napot tartózkodott Magyarországon. A határátlépéseket rögzítő kimutatás szerint a határbelépések és -kilépések többnyire naponta, illetve két-háromnaponta ismétlődtek, és a Magyarországon való tartózkodás ideje néhány óráig tartott. A határrendészet határozatával megtagadta a felperesnek a Magyar Köztársaság területére való belépését.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2007. évi CLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Kishatárforgalmi Egyezmény) kihirdetett, a Magyar Köztársaság kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kishatárforgalom szabályozásáról szóló kishatárforgalmi egyezmény 1. cikkének (5) bekezdése – a kishatárforgalmi engedély többszöri beutazásra és hat hónapon belül – legfeljebb három hónapos folyamatos tartózkodásra jogosítja a határ menti lakost. Ez pedig a „folyamatos” szó használatára is figyelemmel úgy értelmezendő, hogy a kishatárforgalmi engedély birtokában a beutazás száma korlátlan, a három hónapos leghosszabb tartózkodási idő pedig kizárólag a folyamatos, megszakítás nélküli tartózkodásra vonatkozik.

Kishatárátlépés: sajátos mozgás az EU külső határain

A bíróság indoklásában hivatkozott arra, hogy az 1931/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EU kishatárforgalmi rendelet) kivételt képez a Schengeni határ-ellenőrzési kódex létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) általános szabályai alól. Az EU kishatárforgalmi rendeletének 5. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak a kishatárforgalmi rendszer végrehajtására kétoldalú megállapodások kötését azzal a feltétellel, hogy a kétoldalú megállapodásoknak meg kell felelniük az EU kishatárforgalmi rendeletében foglaltaknak. Ezek a kétoldalú megállapodások (13. cikk) szabályozhatják a kishatárforgalmi rendszer keretében történő folyamatos tartózkodás megengedhető leghosszabb idejét, ez azonban nem haladhatja meg a három hónapot. Kishatárforgalmi ügyekben ezért a Kishatárforgalmi Egyezmény rendelkezései az irányadóak, ezért a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és az ennek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket megállapító – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló – 2007. évi II. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. A bíróság szerint jogszabálysértő volt, hogy az alperes megtagadta a beléptetést.

A felperesi felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes kifejtette: a kishatárforgalom keretében beutazó harmadik országbeli állampolgárok a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló 1985. június 4-én kötött egyezmény (a továbbiakban: SVE) szerinti vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó külföldinek minősülnek, ezáltal az EU kishatárforgalmi rendeletben meghatározott tartózkodási idő a háttér- és keretnormaként funkcionáló SVE fogalomrendszerének megfelelően értelmezendő. Vagyis: a kishatárforgalmi engedély az első beutazástól számított hat hónapon belül legfeljebb három hónapos tartózkodásra jogosít, amely napokra lebontva legfeljebb 93 napot tehet ki. Ez a tartózkodási idő pedig akár folyamatosan, megszakítás nélkül is „letartózkodható”. Álláspontjuk szerint a „folyamatos” szócska a három hónapos tartózkodás szóösszetétel egyik jelzője, csupán jelentésgazdagító szerepe van. A felperes a „többszöri” beutazási lehetőségét úgy értelmezi, hogy a három hónapos folyamatos tartózkodási idő kitöltése után, a következő hat hónapos periódus megnyílását követően a kishatárforgalmi engedély birtokosa ismét beutazhat, és azon belül legfeljebb három hónapos időtartam áll rendelkezésére a magyar határ menti területen való, akár folyamatos tartózkodásra. Ezt pedig mindaddig gyakorolhatja, amíg a legfeljebb öt évig érvényes engedélyének érvényességi ideje le nem jár.

Az előzetes döntéshozatali eljárás megállapításai

A Kúria szükségesnek látta az EU kishatárforgalmi rendelete és az annak felhatalmazása alapján született Kishatárforgalmi Egyezmény összhangjának vizsgálatát az egységes ítélkezés biztosítása érdekében. A kezdeményezéssel kapcsolatban két jelentős kérdését érdemes kiemelni a továbbiakban:

1. A legfeljebb három hónapos folyamatos tartózkodást engedő rendelkezését úgy kell-e értelmezni, hogy az EU kishatárforgalmi rendelete lehetővé teszi a többszöri ki- és belépést, és a legfeljebb folyamatos három hónapos tartózkodást akként, hogy a tartózkodásra nyitva álló három hónap lejárta előtt a kishatárforgalmi igazolvánnyal rendelkező határ menti lakos megszakíthatja a folyamatos tartózkodást, majd az ismételt határátlépés után ismételten három hónapos folyamatos tartózkodásra jogosult?

2. Igenlő válasz esetén pedig: a folyamatos tartózkodás megszakításának tekinthető-e a napon belüli, illetve az egymás utáni napokon történő ki- és belépés.

Az Európai Unió Bíróságának megállapításai:

1. Az EU kishatárforgalmi rendeletét úgy kell értelmezni, hogy a kishatárforgalmi engedély jogosultja egyrészt szabadon mozoghat a határ menti területen három hónapon keresztül, ha tartózkodása megszakítás nélküli, másrészt a tartózkodás minden egyes megszakítás után újabb három hónapos tartózkodási jog illeti meg.

2. A tartózkodás megszakításának minősül a határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közötti határ ezen engedélyben rögzített feltételek szerinti átlépése, függetlenül annak gyakoriságától, amely akár naponta többszöri is lehet.

Az ítélet indokolása szerint az EU kishatárforgalmi rendelet azzal, hogy a kétoldalú megállapodásokra bízza a tartózkodás megengedhető leghosszabb idejének meghatározását, amely megszakítás nélküli tartózkodás esetén nem lépheti túl a három hónapot, világosan elválasztotta a kishatárforgalom időbeli korlátozását a schengeni korlátozástól, amely semmiképp sem a megszakítás nélküli tartózkodásra vonatkozik. Az EU kishatárforgalmi rendelet egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy e 3 hónapnak ugyanazon 6 hónapos időszakon belül kellene eltelnie. Az EU kishatárforgalmi rendeletének célja: a határ menti lakosok számára annak lehetővé tétele a helyi, aktuális vagy történelmi adottságok figyelembevételével, hogy az unió külső szárazföldi határait könnyen, vagyis túlzott adminisztratív kötöttségek nélkül, gyakran, vagy akár rendszeresen gazdasági, társadalmi, kulturális vagy családi jellegű jogos indokkal átléphessék. Ez azonban nem abszolút és nem feltétlen jog, hiszen az engedély megszerzéséhez meghatározott feltételeket kell teljesíteni és semmi nem tiltja, hogy a leghosszabb megszakítás nélküli tartózkodási időt három hónaposnál rövidebb időtartamban határozzák meg.

A Kúra megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex a kishatárforgalom szempontjából nem releváns, az kizárólag az EU kishatárforgalmi rendeletében nem szabályozott kérdésekben alkalmazandó, szubszidiárius jelleggel. Ezért az előtte folyó ügyben a kishatárforgalmi rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kishatárforgalmi Egyezmény szabályait tartotta irányadónak.

A Kúria megállapította, hogy a Kishatárforgalmi Egyezmény alapján az érvényes kishatárforgalmi engedéllyel rendelkező ukrán állampolgár 6 hónapon belül korlátlan esetben beutazhat a Magyar Köztársaság területére, de egyhuzamban összesen legfeljebb 3 hónapot tartózkodhat itt. A felperes érvelésével kapcsolatosan nyomatékosan leszögezte: a Kishatárforgalmi Egyezmény nem egy irodalmi mű, ezért a „folyamatos” szónak releváns szerepe van, az nem csupán jelentésgazdagító, színesítő elem. Jelentése a „megszakítás nélküli”, „szüntelen”, „szakadatlan” tartalmat hordozza. A „többszöri” beutazási lehetőség pedig azt fejezi ki, hogy az engedéllyel rendelkező nem egy alkalommal, hanem gyakran, sokszor, több ízben jogosult a belépésre. Ez a többszöri beutazási lehetőség csak a 6 hónapon belüli időszakra vonatkozhat. Ezért nem fogadta el azt az alperesi érvelést, miszerint a 3 hónapos időtartam kimerítése után, majd a következő 6 hónapos periódus megnyílását követően használhatja ki a jogosult ezt a lehetőséget. A Kishatárforgalmi Egyezmény [1. cikkének (5) bekezdés] sem napokról, sem összeadásról nem rendelkezik, ezért minden jogi alapot nélkülöz a beutazás időtartamának napokban való számítása, és az itt-tartózkodással töltött napok összeszámítása.

A Kúria kiemelte, hogy a harmadik országbeli állampolgár továbbra sem nem kap korlátok nélküli magyarországi tartózkodásra lehetőséget, hiszen megszakítás nélkül csak 3 hónapot maradhat, ez után a folyamatos ittlétet be kell befejeznie. Mivel azonban a 3 hónapnál rövidebb időszak nem minősül hosszabb idejű tartózkodásnak, ezért arra a 6 hónapon belül számtalanszor sor kerülhet, akár egy nap több ízben is.
A tartózkodás minden egyes megszakítása után újabb 3 hónapos tartózkodási jog illeti meg. A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ átlépése pedig minden esetben a tartózkodás megszakításának minősül.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 37.253/2013.) a Kúriai Döntések 2013/12. számában jelent meg.

---