A költségkedvezmények új rendszere a polgári eljárásokban

Szerző: Kiripolszky Michaela
Dátum: 2018. május 7.
Rovat: ,

Idén április 18-án és 19-én negyedik alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Dr. Vitvindics Mária beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztériumi osztályvezetője előadásában a költségkedvezmények új rendszerét ismertette.


Dr. Vitvindics Mária beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztériumi osztályvezetője az Europa Congress Centerben megrendezett Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencián tartott előadásának bevezetőjében kiemelte, a költségkedvezmények rendszere védőhálót nyújt a feleknek, ha egyébként rászorultsági okok miatt nem tudnák bírósági eljárás útján érvényesíteni igényeiket.

A költségkedvezményi rendszert rendkívül sok jogszabály érinti. Az alapvető előírásokat a jogalkotó törvényben határozta meg, a jogalkalmazást végrehajtási rendeletek segítik. A költségkedvezményi rendszer négy csoportba rendezhető: a költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog. Az alapvető rendelkezéseket az új polgári perrendtartás (Pp.) tartalmazza. Újdonságként azokat a szabályokat is törvényi szintre emelte a jogalkotó, amelyek meghatározzák, hogy költségmentességet, költségfeljegyzési jogot milyen feltételekkel lehet engedélyezni a feleknek (2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról). A jogi segítségnyújtás rendszere változatlanul a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben található. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény tartalmazza a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények, azaz a díjkedvezmények rendszerét. Változatlanul megmaradt az illetékkedvezmények szabályozása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben. A törvényi szintet egészítik ki a rendeleti szabályok, amelyek főként a költségmentességhez és a költségfeljegyzési joghoz kapcsolódnak.

Az új Pp.-vel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata során a jogalkotó olyan lépéseket tett, amelyek segítségével összehangoltabbá vált a jogi segítségnyújtásban eddig kialakult feltételrendszer a költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezésének feltételrendszerével. Ennek eredményeképpen létrejött egy jól felépített, egymással összefüggő rendszer, amely a különböző kedvezményeknek köszönhetően biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felek számára. Az új Pp. kapcsán nagyon sokan üdvözölték azt a szabályozást, hogy a törvény felsorolja a polgári perben igénybe vehető költségkedvezményeket. A rendszer elemeinek nagy része már korábban is megvolt a jogrendszerben.

[htmlbox pp_termekek]

Az egyes költségkedvezmények

A peres eljárásokban igénybe vehető költségkedvezmények:

– a tárgyi és személyes költségmentesség,

– a munkavállalói költségkedvezmény, ami a személyes költségmentességnél kedvezőbb feltételrendszerrel biztosít költségmentességet a munkaügyi perekben (ez nem a Pp. általános részében, hanem a különleges rendelkezések között, a munkaügyi perek szabályainál található),

– a tárgyi, valamint a teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog,

– a tárgyi és személyes illetékmentesség,

– a tárgyi illetékfeljegyzési jog,

– a mérsékelt illeték,

– a pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megtérítése alóli mentesség (ez a régi Pp.-ben a költségmentesség részét képezte).

A fizetési meghagyásos eljárásban díjfeljegyzési jogról, díjmentességről, mérsékelt díjról beszélhetünk.

Fontos újítás, hogy a személyes költségmentességnél nincs részleges költségmentesség. A jogalkotó amellett foglalt állást, a rendszert úgy építi fel, hogy a költségmentesség feltételeinél kedvezőbb helyzetben lévők költségfeljegyzési jogot kérelmezhessenek, kedvezőbb anyagi körülmények esetén pedig részleges költségfeljegyzési jogot lehet kérelmezni. A részleges költségmentesség intézményét az új szabályozás nem ismeri, így az ehhez kapcsolódó költségfeljegyzés is megszűnt. Kivezették a rendszerből a személyes illetékfeljegyzési jogot, de valójában nem veszett el, hiszen a részleges költségfeljegyzési jog keretében illetékfeljegyzési jogban részesülhetnek a kérelmezők. A rendszer megtartotta a tárgyi és személyes illetékmentességet. A tárgyi illetékfeljegyzési jog szintén megmaradt.

A költségkedvezmények tartalma

A régi Pp.-vel megegyező szabályozás, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják (Fotó: Érczi László – jogaszvilag.hu)

Az új Pp. az egyes költségkedvezmények tartalmát is meghatározza. A költségmentesség továbbra is azt jelenti, hogy jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a per során felmerülő költségek előlegezése, valamint a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetése, továbbá a perköltség-biztosíték letétele alól. A munkavállalói költségkedvezmény feltételeinek fennállása esetén a munkavállalót a munkaügyi perben költségmentesség illeti meg. Maga a Pp. is meghatároz kivételeket a költségmentesség alól, ilyen például az ügygondnoki díj előlegezése. A régi Pp.-vel megegyező szabályozás, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják. A teljes és részleges költségfeljegyzési jog tartalmát is meghatározza a Pp.: az illeték előzetes megfizetése és a per során felmerülő költségek megelőlegezése alól mentesít, de az előlegezett költségek megfizetése alól nem, tehát a pernyertesség-pervesztesség arányában a bíróság a feleket erre kötelezi. Újdonság a részleges személyes költségfeljegyzési jog, amely kétféle módon engedélyezhető a fél számára. Egyrészt határozhat úgy a bíróság, hogy az illeték és a költségek meghatározott hányadára szól ez a költségkedvezmény (pl. a költségek 30 százalékát nem kell megelőlegeznie a félnek, a fennmaradó részt azonban igen), de szólhat úgy is a határozat, hogy csak az illeték előzetes megfizetése vagy meghatározott költségek, például a szakértői díj előlegezése alól mentesíti a felet.

A rendszer megtartja azt a szabályozást, hogy a személyes költségmentesség és személyes költségfeljegyzési jog tekintetében a bíróság határoz. Az új Pp. megalkotása során vizsgálták, lehetséges-e egycsatornás rendszerbe terelni a kérelmeket és a jogi segítségnyújtó szolgálathoz telepíteni a költségmentesség, költségfeljegyzési jog iránti kérelmek elbírálását, de számos szempont mérlegelését követően, a bíróságok nyilatkozatait is figyelembe véve az a döntés született, hogy megmarad az elbírálás régi szabályok szerinti kettőssége. A személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog tekintetében változatlanul az eljáró bíróság dönt, míg a pártfogó ügyvéd biztosítása iránti kérelemről a jogi segítségnyújtó szolgálatok határoznak.

Az illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték tartalma változatlan: az illetékmentesség az illeték előzetes megfizetése és viselése alól, a tárgyi illetékfeljegyzési jog az illeték előzetes megfizetése alól mentesít, a mérsékelt illeték esetén pedig különböző perbeli cselekmények vonatkozásában az illeték a perbeli illeték meghatározott százaléka. A pártfogó ügyvédi képviseletet továbbra is kétféle módon lehet biztosítani: az egyik mód, amikor az állam fél helyett megelőlegezi a pártfogó ügyvéd díját, a másik pedig, amikor nemcsak megelőlegezi, hanem viseli is azt.

A díjmentesség, díjfeljegyzési jog, mérsékelt díj a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesül. A díjmentesség a 2018. január 1-je előtti eljárásokban is ismert volt. Díjmentes például a határozat kiegészítése, kijavítása iránti kérelem. A díjfeljegyzési joggal korábban mint költségfeljegyzési joggal találkozhattunk, de tekintettel arra, hogy az új törvény bevezette a személyes költségfeljegyzési jogot, azért, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő díjfeljegyzési jog és a személyes költségfeljegyzési jog ne legyen keverhető, terminológiai változás is történt, és januártól díjfeljegyzési jogként szerepel a törvényben. Ez a kedvezmény is részben vagy egészben biztosítható, és a közjegyző dönt róla a fizetési meghagyásos eljárásban. A kedvezmény az eljárás díjának előlegezése alól mentesít, illetve ha fellebbezést terjeszt elő a fél vagy az ellentmondás perré alakul, ebben az eljárásban az illeték viselése alól is mentesít.

Az elbírálás szempontjai

A tárgyi költségkedvezményekről a bíróság hivatalból dönt, de ez nem mentesíti a feleket az alól, hogy a keresetlevélben hivatkozzanak rá.

A mérsékelt illetékről az illetéktörvény rendelkezik, a bíróság hivatalból állapítja meg. A személyes költségmentességről a bíróság dönt. A rászorultság összege főszabály szerint a legkisebb öregségi nyugdíj összegéhez igazodik (jelenleg 28 500 forint). A bíróságnak van egy nagyon fontos mérlegelési lehetősége: a fél részére költségmentességet kell engedélyezni akkor is, ha a felsorolt feltételeknek nem felel meg, de a létfenntartása veszélyeztetett. Ez az egyik olyan körülmény, amely miatt a bíróságok szerették volna továbbra is megtartani a költségkedvezményekre vonatkozó döntési jogkörüket.

A munkavállalói költségkedvezmény esetében az összeghatár jóval magasabb, a munkaügyi perben a munkavállaló akkor részesülhet munkavállalói költségkedvezményben, ha jövedelme a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszeresét nem haladja meg. Ez 2016-ban 263 200 forint volt. A teljes személyes költségfeljegyzési jogot a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 30 százaléka alatti jövedelem esetén lehet engedélyezni akkor, ha a félnek nincs vagyona, vagy ha a költségek a fél jövedelmével, vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentenének. Részleges költségfeljegyzési jog akkor engedélyezhető, ha az illeték vagy az egyéb költségek előlegezése aránytalan megterhelést jelentene a félnek.

[htmlbox pp_eljarasjog]

A nem természetes személy fél illetékfeljegyzési jogban részesíthető – ez részleges költségfeljegyzési jog, amit kifejezetten az illeték tekintetében biztosíthat a bíróság. A törvény bizonyos esetekben kizárja a személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezését, például ha a pereskedés rosszhiszeműnek vagy már előre eredménytelennek látszik.

A személyes illetékmentesség szabályozása változatlan, a bíróság hivatalból veszi figyelembe és nem rászorultsági alapon, hanem az illetéktörvény (Itv.) felsorolása alapján. A pártfogó ügyvédi díj megfizetése, előlegezése esetében sem változott a szabályozás. Itt is az tekinthető rászorultnak, aki az öregségi nyugdíj legkisebb összegével rendelkezik és vagyona nincs, vagy például közgyógyellátásban részesül. Ha a fél költségmentességben részesül, akkor őt megilleti a pártfogó ügyvédhez való jog. Egyes esetekben csak a pártfogó ügyvéd díjának előlegezése alól mentesül a fél. Ennek értékhatára a bruttó havi átlagkereset 43 százaléka. Ha valaki személyes költségfeljegyzési jogban részesül, akkor a pártfogó ügyvéd díjának előlegezése alól is mentesül. Díjfeljegyzési jogban pedig azt a felet részesítheti a közjegyző, aki költségmentességben részesíthető.

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.