A költségkedvezmények új rendszere a polgári eljárásokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén április 18-án és 19-én negyedik alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Dr. Vitvindics Mária beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztériumi osztályvezetője előadásában a költségkedvezmények új rendszerét ismertette.


Dr. Vitvindics Mária beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztériumi osztályvezetője az Europa Congress Centerben megrendezett Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencián tartott előadásának bevezetőjében kiemelte, a költségkedvezmények rendszere védőhálót nyújt a feleknek, ha egyébként rászorultsági okok miatt nem tudnák bírósági eljárás útján érvényesíteni igényeiket.

A költségkedvezményi rendszert rendkívül sok jogszabály érinti. Az alapvető előírásokat a jogalkotó törvényben határozta meg, a jogalkalmazást végrehajtási rendeletek segítik. A költségkedvezményi rendszer négy csoportba rendezhető: a költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog. Az alapvető rendelkezéseket az új polgári perrendtartás (Pp.) tartalmazza. Újdonságként azokat a szabályokat is törvényi szintre emelte a jogalkotó, amelyek meghatározzák, hogy költségmentességet, költségfeljegyzési jogot milyen feltételekkel lehet engedélyezni a feleknek (2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról). A jogi segítségnyújtás rendszere változatlanul a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben található. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény tartalmazza a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények, azaz a díjkedvezmények rendszerét. Változatlanul megmaradt az illetékkedvezmények szabályozása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben. A törvényi szintet egészítik ki a rendeleti szabályok, amelyek főként a költségmentességhez és a költségfeljegyzési joghoz kapcsolódnak.

Az új Pp.-vel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata során a jogalkotó olyan lépéseket tett, amelyek segítségével összehangoltabbá vált a jogi segítségnyújtásban eddig kialakult feltételrendszer a költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezésének feltételrendszerével. Ennek eredményeképpen létrejött egy jól felépített, egymással összefüggő rendszer, amely a különböző kedvezményeknek köszönhetően biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felek számára. Az új Pp. kapcsán nagyon sokan üdvözölték azt a szabályozást, hogy a törvény felsorolja a polgári perben igénybe vehető költségkedvezményeket. A rendszer elemeinek nagy része már korábban is megvolt a jogrendszerben.

[htmlbox pp_termekek]

Az egyes költségkedvezmények

A peres eljárásokban igénybe vehető költségkedvezmények:

– a tárgyi és személyes költségmentesség,

– a munkavállalói költségkedvezmény, ami a személyes költségmentességnél kedvezőbb feltételrendszerrel biztosít költségmentességet a munkaügyi perekben (ez nem a Pp. általános részében, hanem a különleges rendelkezések között, a munkaügyi perek szabályainál található),

– a tárgyi, valamint a teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog,

– a tárgyi és személyes illetékmentesség,

– a tárgyi illetékfeljegyzési jog,

– a mérsékelt illeték,

– a pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megtérítése alóli mentesség (ez a régi Pp.-ben a költségmentesség részét képezte).

A fizetési meghagyásos eljárásban díjfeljegyzési jogról, díjmentességről, mérsékelt díjról beszélhetünk.

Fontos újítás, hogy a személyes költségmentességnél nincs részleges költségmentesség. A jogalkotó amellett foglalt állást, a rendszert úgy építi fel, hogy a költségmentesség feltételeinél kedvezőbb helyzetben lévők költségfeljegyzési jogot kérelmezhessenek, kedvezőbb anyagi körülmények esetén pedig részleges költségfeljegyzési jogot lehet kérelmezni. A részleges költségmentesség intézményét az új szabályozás nem ismeri, így az ehhez kapcsolódó költségfeljegyzés is megszűnt. Kivezették a rendszerből a személyes illetékfeljegyzési jogot, de valójában nem veszett el, hiszen a részleges költségfeljegyzési jog keretében illetékfeljegyzési jogban részesülhetnek a kérelmezők. A rendszer megtartotta a tárgyi és személyes illetékmentességet. A tárgyi illetékfeljegyzési jog szintén megmaradt.

A költségkedvezmények tartalma

A régi Pp.-vel megegyező szabályozás, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják (Fotó: Érczi László – jogaszvilag.hu)

Az új Pp. az egyes költségkedvezmények tartalmát is meghatározza. A költségmentesség továbbra is azt jelenti, hogy jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a per során felmerülő költségek előlegezése, valamint a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetése, továbbá a perköltség-biztosíték letétele alól. A munkavállalói költségkedvezmény feltételeinek fennállása esetén a munkavállalót a munkaügyi perben költségmentesség illeti meg. Maga a Pp. is meghatároz kivételeket a költségmentesség alól, ilyen például az ügygondnoki díj előlegezése. A régi Pp.-vel megegyező szabályozás, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják. A teljes és részleges költségfeljegyzési jog tartalmát is meghatározza a Pp.: az illeték előzetes megfizetése és a per során felmerülő költségek megelőlegezése alól mentesít, de az előlegezett költségek megfizetése alól nem, tehát a pernyertesség-pervesztesség arányában a bíróság a feleket erre kötelezi. Újdonság a részleges személyes költségfeljegyzési jog, amely kétféle módon engedélyezhető a fél számára. Egyrészt határozhat úgy a bíróság, hogy az illeték és a költségek meghatározott hányadára szól ez a költségkedvezmény (pl. a költségek 30 százalékát nem kell megelőlegeznie a félnek, a fennmaradó részt azonban igen), de szólhat úgy is a határozat, hogy csak az illeték előzetes megfizetése vagy meghatározott költségek, például a szakértői díj előlegezése alól mentesíti a felet.

A rendszer megtartja azt a szabályozást, hogy a személyes költségmentesség és személyes költségfeljegyzési jog tekintetében a bíróság határoz. Az új Pp. megalkotása során vizsgálták, lehetséges-e egycsatornás rendszerbe terelni a kérelmeket és a jogi segítségnyújtó szolgálathoz telepíteni a költségmentesség, költségfeljegyzési jog iránti kérelmek elbírálását, de számos szempont mérlegelését követően, a bíróságok nyilatkozatait is figyelembe véve az a döntés született, hogy megmarad az elbírálás régi szabályok szerinti kettőssége. A személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog tekintetében változatlanul az eljáró bíróság dönt, míg a pártfogó ügyvéd biztosítása iránti kérelemről a jogi segítségnyújtó szolgálatok határoznak.

Az illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték tartalma változatlan: az illetékmentesség az illeték előzetes megfizetése és viselése alól, a tárgyi illetékfeljegyzési jog az illeték előzetes megfizetése alól mentesít, a mérsékelt illeték esetén pedig különböző perbeli cselekmények vonatkozásában az illeték a perbeli illeték meghatározott százaléka. A pártfogó ügyvédi képviseletet továbbra is kétféle módon lehet biztosítani: az egyik mód, amikor az állam fél helyett megelőlegezi a pártfogó ügyvéd díját, a másik pedig, amikor nemcsak megelőlegezi, hanem viseli is azt.

A díjmentesség, díjfeljegyzési jog, mérsékelt díj a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesül. A díjmentesség a 2018. január 1-je előtti eljárásokban is ismert volt. Díjmentes például a határozat kiegészítése, kijavítása iránti kérelem. A díjfeljegyzési joggal korábban mint költségfeljegyzési joggal találkozhattunk, de tekintettel arra, hogy az új törvény bevezette a személyes költségfeljegyzési jogot, azért, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő díjfeljegyzési jog és a személyes költségfeljegyzési jog ne legyen keverhető, terminológiai változás is történt, és januártól díjfeljegyzési jogként szerepel a törvényben. Ez a kedvezmény is részben vagy egészben biztosítható, és a közjegyző dönt róla a fizetési meghagyásos eljárásban. A kedvezmény az eljárás díjának előlegezése alól mentesít, illetve ha fellebbezést terjeszt elő a fél vagy az ellentmondás perré alakul, ebben az eljárásban az illeték viselése alól is mentesít.

Az elbírálás szempontjai

A tárgyi költségkedvezményekről a bíróság hivatalból dönt, de ez nem mentesíti a feleket az alól, hogy a keresetlevélben hivatkozzanak rá.

A mérsékelt illetékről az illetéktörvény rendelkezik, a bíróság hivatalból állapítja meg. A személyes költségmentességről a bíróság dönt. A rászorultság összege főszabály szerint a legkisebb öregségi nyugdíj összegéhez igazodik (jelenleg 28 500 forint). A bíróságnak van egy nagyon fontos mérlegelési lehetősége: a fél részére költségmentességet kell engedélyezni akkor is, ha a felsorolt feltételeknek nem felel meg, de a létfenntartása veszélyeztetett. Ez az egyik olyan körülmény, amely miatt a bíróságok szerették volna továbbra is megtartani a költségkedvezményekre vonatkozó döntési jogkörüket.

A munkavállalói költségkedvezmény esetében az összeghatár jóval magasabb, a munkaügyi perben a munkavállaló akkor részesülhet munkavállalói költségkedvezményben, ha jövedelme a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszeresét nem haladja meg. Ez 2016-ban 263 200 forint volt. A teljes személyes költségfeljegyzési jogot a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 30 százaléka alatti jövedelem esetén lehet engedélyezni akkor, ha a félnek nincs vagyona, vagy ha a költségek a fél jövedelmével, vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentenének. Részleges költségfeljegyzési jog akkor engedélyezhető, ha az illeték vagy az egyéb költségek előlegezése aránytalan megterhelést jelentene a félnek.

[htmlbox pp_eljarasjog]

A nem természetes személy fél illetékfeljegyzési jogban részesíthető – ez részleges költségfeljegyzési jog, amit kifejezetten az illeték tekintetében biztosíthat a bíróság. A törvény bizonyos esetekben kizárja a személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezését, például ha a pereskedés rosszhiszeműnek vagy már előre eredménytelennek látszik.

A személyes illetékmentesség szabályozása változatlan, a bíróság hivatalból veszi figyelembe és nem rászorultsági alapon, hanem az illetéktörvény (Itv.) felsorolása alapján. A pártfogó ügyvédi díj megfizetése, előlegezése esetében sem változott a szabályozás. Itt is az tekinthető rászorultnak, aki az öregségi nyugdíj legkisebb összegével rendelkezik és vagyona nincs, vagy például közgyógyellátásban részesül. Ha a fél költségmentességben részesül, akkor őt megilleti a pártfogó ügyvédhez való jog. Egyes esetekben csak a pártfogó ügyvéd díjának előlegezése alól mentesül a fél. Ennek értékhatára a bruttó havi átlagkereset 43 százaléka. Ha valaki személyes költségfeljegyzési jogban részesül, akkor a pártfogó ügyvéd díjának előlegezése alól is mentesül. Díjfeljegyzési jogban pedig azt a felet részesítheti a közjegyző, aki költségmentességben részesíthető.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

2022. január 21.

Választási szakértőkkel folytatott megbeszélést az ÁSZ

2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.