A „korlátozott precedensrendszer” ügyvédi szemmel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.

Polgári Jog 2022/11-12. – Tanulmány

DOI: 10.55413/193.A2200601.POJ

Hivatkozott jogszabályhelyek : 2019. évi CXXVII. törvény, 252. § (4) bek., Bszi. 25. §. 27. § (1)-(2) bek., 29. § (1)-(2) bek., 30. §, 31. §, 32. § (1) bek. b) pont, 41/A. §-41/D. §, 42. § (1) bek., 76. § (8) bek. d) pont, 163-164. §, 188. § (1) bek., 195. § (1)-(2) bek., Pp. 346. § (5) bek., 405. § (2) bek., 406. § (1) bek., 409. § (1) bek., 409. § (2) bek. a)-b) pont, 2005. évi XC. törvény 16. § (1)-(2) bek., 21. § (2) bek., 1959-es Ptk. 200. § (2) bek., 339. § (1) bek., 1952-es Pp. 206. § (1) bek., 1997-es Bszi. 105. §, 27. § (2) bek. és 32. § (5) bek., Ptk. 6:141. §

Címkék: korlátozott precedensrendszer, jogegységi panasz, Kúria, precedenserő, jogegység, bírói gyakorlat, bírósági határozatok, joggyakorlat, jogkérdés

1. Bevezetés

[1] A „korlátozott precedensrendszert” bevezető, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CXXVII. törvény) több mint két éve lépett hatályba.[1] Ennek ellenére a jogirodalmat és a joggyakorlatot is még mindig élénken foglalkoztatja a téma, és még ma sem magától értetődő, hogy alapjaiban változott-e meg a jogrendszerünk, áttértünk-e a precedensjogra, vagy ennél szűkebb körű a változás. [2] Úgy tanultuk, hogy a precedensrendszer az angolszász (common law) jogrendszerek sajátossága, a magyar jog ezzel szemben a kontinentális (civil law) jogrendszerek közé tartozik, amelyekben a jog forrása a jogszabály.[2] Míg a common law-ban a precedensnek kötelező ereje van, a kontinentális jogokban a bírósági ítéletek a jogszabályok tartalmát fejtik ki, illetve konkretizálják. A felsőbírósági ítéleteknek a kontinentális jogokban is komoly jogegységesítő szerepe van, ez azonban az ítéletek meggyőző erején és az azokat meghozó felsőbíróság tekintélyén, nem pedig a bírói jogértelmezés kötelező erején alapul.[3] [3] Az élet – és a jogrendszerek valóságos, mindennap megtapasztalt működése – természetesen árnyaltabb az imént felvázolt tankönyvi tételeknél. A jogösszehasonlítás körében közhely, hogy a common law és a civil law közti eltérések relatívak, sokkal inkább lehet fokozati különbségről beszélni, mint éles szembenállásról.[4] [4] Kérdés, hogy a „korlátozott precedensrendszer” bevezetésével me…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Polgári Jog 2022/11-12. – Tanulmány

DOI: 10.55413/193.A2200601.POJ

Hivatkozott jogszabályhelyek : 2019. évi CXXVII. törvény, 252. § (4) bek., Bszi. 25. §. 27. § (1)-(2) bek., 29. § (1)-(2) bek., 30. §, 31. §, 32. § (1) bek. b) pont,

2024. április 16.

A büntetőeljárási törvény márciustól hatályos változásai

Polgári Jog 2022/11-12. – Tanulmány

DOI: 10.55413/193.A2200601.POJ

Hivatkozott jogszabályhelyek : 2019. évi CXXVII. törvény, 252. § (4) bek., Bszi. 25. §. 27. § (1)-(2) bek., 29. § (1)-(2) bek., 30. §, 31. §, 32. § (1) bek. b) pont,

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Polgári Jog 2022/11-12. – Tanulmány

DOI: 10.55413/193.A2200601.POJ

Hivatkozott jogszabályhelyek : 2019. évi CXXVII. törvény, 252. § (4) bek., Bszi. 25. §. 27. § (1)-(2) bek., 29. § (1)-(2) bek., 30. §, 31. §, 32. § (1) bek. b) pont,