A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlöny 184. számában megjelent 1673/2016. (XI. 29.) Kormány határozat alapján a jelenlegi nemzetközi magánjogot szabályozó törvényerejű rendeletet felváltó új törvény koncepcióját ismertetjük. A Koncepció a Kódex számos szabályozását átveszi, azonban az Európai Uniós és a nemzetközi szabályokban már rendezett kérdéseket nem szabályozza, hanem kizárólag utalás szintjén hivatkozik rájuk.


Az új nemzetközi magánjogi törvény már a bevezető rendelkezései között általános jelleggel mondja ki, hogy a törvény szabályait csak olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre uniós rendelet hatálya nem terjed ki.

A törvény tárgyi hatálya a jelenleg hatályos Nmjtvr-hez hasonlóan a külföldi elemet tartalmazó magánjogi viszonyokra terjed ki. A Koncepció az Nmjtvr-től eltérően, a Ptk-hoz azonban hasonlóan az államot jogi személynek tekinti, és a jogi személyekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A koncepciót az Ptk-hoz igazították, ezért a családjogra vonatkozó rendelkezések a személyekre vonatkozó szabályokat követően kerülnek a törvénybe, a szellemi alkotások joga pedig a dologi jogi fejezet után következik. A Koncepció az Nmjtvr-hez hasonlóan szabályozza a joghatóságot, a peres eljárás nemzetközi sajátosságait, továbbá a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó kérdéseket.

[mutlibox]

A koncepció szabályozása a vissza- és továbbutalás (renvoi) kérdésében

A jelenlegi Nmjtvr. a visszautalást elfogadja, azonban a továbbutalásra nem ad lehetőséget. Ezzel szemben a Koncepció az egyes jogviszonyok sajátosságai szerint szabályozza majd a vissza- és továbbutalást. Az általános szabályok között a törvény azt mondja ki, hogy elfogadja a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha a különös részi szabályok így rendelkeznek.

A minősítés

A javaslat a lex fori szerinti minősítés helyezi előtérbe, a magyar jogban ismeretlen jogintézmény esetében pedig azon állam joga szerinti minősítés, amelyik az adott jogintézményt ismeri, ami rendszerint azonos a lex causae-val.

Az előkérdés (és az elsőkérdés)

Az elfogadott koncepció szerint, mivel egységes álláspontot nem lehet kialakítani a kérdésben, ezért a törvény nem szabályozza majd az előkérdés problematikáját.

A külföldi jog alkalmazása és mellőzése

A Viszonosság szabályozása

Az új koncepció kimondja, hogy a külföldi jog tényleges alkalmazásához nem kell viszonosságot megkívánni, és ezt ki sem kell mondani.

[htmlbox BDT]

Jelentős újdonság, hogy a kormány álláspontja szerint a joghatósági és elismerési szabályok megfelelőek a magyar állam érdekeinek védelméhez, az alkalmazandó jogot meghatározó kollíziós szabályoknál az állam jogviszonyait nem kell külön privilegizálni a magyar jog alkalmazásának előírásával, vagyis az állam jogviszonyaira nem kell külön kollíziós szabályokat alkotni.

Csalárd kapcsolás

A Koncepció a csalárd kapcsolás általános tényállásának fenntartását nem tartja indokoltnak, mivel a nemzetközi magánjognak vannak eljárási jogi eszközei és anyagi jogi eszközei a visszaélés-jellegű kapcsolások kezelésére.

A felek mellőzési kérelme

A Koncepció szerint a külföldi jog alkalmazásának mellőzésére vonatkozó közös kérelem elfogadása nehezen egyeztethető össze a nemzetközi magánjog alapeszméjével, amely a tényállással legszorosabb érdemi kapcsolatot mutató jogot tekinti irányadónak az ügy elbírálásánál.

Kitérítő klauzula

A Koncepció egy általános kitérítő klauzulát tartalmaz, amelynek segítségével a bíróság kivételesen mellőzheti a kijelölt jog alkalmazását, ha az eset körülményei alapján nyilvánvaló, hogy a tényállás egy másik joghoz ténylegesen szorosabban kapcsolódik.

Közrend

A Koncepció szerint – kivételesen – mellőzni kell a kijelölt külföldi jogszabály alkalmazását akkor, ha annak eredménye nyilvánvalóan a magyar jog értékrendjébe ütközik, helyette a megfelelő magyar jogszabályt kell alkalmazni. A javaslat azonban speciális, egy-egy konkrét területen érvényesülő közrendi záradékokat azonban nem fogalmaz meg.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

Imperatív szabályok

A Koncepció a Róma I. rendelet mintájára definiálja a feltétlen alkalmazást kívánó (imperatív) normát és felhívja a jogalkalmazó figyelmét a magyar jog feltétlen alkalmazást kívánó normáira.

A külföldi jog alkalmazása

A Koncepció fenntartja az Nmjtvr. elvi tételét, hogy a bíróság a külföldi jogot jogkérdésként kezeli és hivatalból alkalmazza, azonban a külföldi jogot a saját gyakorlata szerint kell értelmezni. A területközi és személyközi kollízió feloldását a Koncepció külön szabályozza.

A külföldi jog tartalmának megállapítása

Az elfogadott Koncepció értelmében a külföldi jog tartalmának megállapítása a bíróság kötelezettsége, amelyhez bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a felek előterjesztéseit, továbbá beszerezhet szakvéleményt, valamint az igazságügyért felelős minisztertől is kérhet tájékoztatást. Újdonság, hogy amennyiben a külföldi jog tartalma ésszerű határidőn belül nem állapítható meg, a bíróság a magyar jogot alkalmazza. Ha a magyar jog szabályai az adott ügy eldöntésére nem alkalmasak, akkor a tényálláshoz vagy az alkalmazandó joghoz legközelebb álló harmadik állam jogát kell alkalmazni. A külföldi jog tartalmának hibás megállapítása vagy téves alkalmazása pedig a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogorvoslat alapját képezheti.

A természetes személy (ember) személyes joga

Személyes jog

A gyámsággal kapcsolatos kapcsolóelveket a családjogi szabályok között helyezi el a javaslat, a gondnokságról szóló szabályok a személyekre vonatkozó részben kapnak helyet.

A Koncepció megtartani javasolja a jelenlegi lépcsőzetes rendszert az ember személyes jogának meghatározásakor, azonban a kapcsolóelvek sorrendje között található eltérés. A törvényben az ember személyes jogát az állampolgársága határozza meg.

A törvény indokoltnak tartja a tartózkodási hely fogalmának definiálását. A szokásos tartózkodási hely lényeges elemei különösen: a tartózkodás ténylegessége és a szabad elhatározás. A szokásos tartózkodási helyet az adott jogviszony kontextusában kell meghatározni. A jogalkotói cél szerint a gyermek szokásos tartózkodási helyére vonatkozóan szükséges lehet speciális meghatározást alkotni.  A személyes joggal kapcsolatosan a Koncepció elfogadja a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha az ember személyes jogát az állampolgárság alapján kell meghatározni.

A törvény fenntartja a Kódex azon szabályait, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk.

Névviselés

A Koncepció szerint indokolt a névjogot a jelenlegi szabályozástól eltérően, önállóan, a személyes jog általános szabályaitól elkülönülten szabályozni. A névjog terjedelme a jelenlegi szabályozásnál szélesebb kört ölel fel, mivel az indokolatlanul szűkítő. A névviselés kérdése nem csak az ember születésekor merül fel, ezért a szabályozást célszerű kiterjeszteni. A Koncepció a névviselésre jogválasztási jogot enged, ha a személynek több állampolgársága van.

Jogi személyek

A Koncepció szerint a jogi személyek honosságára az inkorporációs elv alkalmazandó, kisegítő kapcsolóelvek igénybevételével.

A Koncepció példálózóan kiemelő felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jogi személy személyes joga mire terjed ki, amelyet ki kell bővíteni. A jogi személyekről szóló rendelkezések ezért a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyokra is megfelelően alkalmazandóak.

Fizetésképtelenségi eljárások

A Koncepció szerint a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására, ha az adós jogi személy létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarországon olyan működési hellyel rendelkezik, ahol nem átmeneti jellegű tevékenységet folytat (telephely). A Koncepció kimondja azt is, hogy ha a magyar bíróság a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a fizetésképtelenségi eljárásból származó és azzal szorosan összefüggő valamennyi kereset tekintetében is. A magyar bíróság előtt kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás joghatásaira a magyar jogot rendeli alkalmazni, ez alól azonban több kivételt is megfogalmaz (ingatlan fekvése, illetve a nyilvántartást vezető állam joga). A fizetésképtelenség tárgyában hozott határozat hazai elismerése azonban viszonosság esetén lehetséges. A törvény speciális rendelkezésekben foglalkozik a külföldi fizetésképtelenségi főeljárás joghatásaival is.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Családjog

A házasság létezése és érvényessége

A Koncepció szerint a házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulók házasságkötés idején fennálló személyes jogának együttes figyelembevételével kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.

Ugyanakkor a Koncepció átveszi a Kódex rendelkezését, miszerint a házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

A házasság felbontása

 Ha a házastársak egynél több közös állampolgársággal rendelkeznek, akkor közös állampolgárságuk annak az államnak a joga, amelyhez a házastársakat együtt – az eset összes körülményére tekintettel – szorosabb kapcsolat fűzi. A Koncepció a jogválasztás határideje tekintetében a Róma III. rendeletben adott eltérési lehetőséggel élve a jogválasztás lehetőségét a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidőig biztosítja.

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai

A Koncepció szerint a vagyoni jogviszonyok tekintetében a törvény jogválasztási jogot ad a házastársaknak, valamint a házasulóknak, meghatározva a választható jogok körét és a jogválasztás legkésőbbi időpontját. A Koncepció a házassági vagyonjogi szerződés egységes kollíziós jogi elbírálása mellett foglal állást. Rögzítendő ugyanakkor, hogy a házassági vagyonjogi szerződés alaki szempontból érvényes akkor is, ha megfelel a megkötés helye szerinti jognak. A házastársak személyes és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog meghatározásánál a törvény elfogadja a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha a bíróság az alkalmazandó jogot a házastársak közös állampolgársága alapján állapítja meg.

Családi jogállás, örökbefogadás, szülő és gyermek közötti jogviszonyok, gyermekre kedvezőbb jog, gyámság, gondnokság

A Koncepció alapján a törvény alapvetően fenntartja a családi jogállásra vonatkozó szabályt azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a személyes jog szerint az apai jogállás betöltetlen lenne, az üggyel szoros kapcsolatban lévő másik állam joga alkalmazandó, feltéve, ha annak alapján az apaság megállapítható. Az örökbefogadás kapcsán szintén megőrzésre kerül a hatályos szabály. Az örökbefogadás feltételeinek továbbra is mind az örökbefogadó, mind az örökbefogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fenn kell állnia. A magyar gyámhatósági jóváhagyásra vonatkozó szabályokat a gyámhatóság tevékenységéről szóló jogszabályokban indokolt elhelyezni. Ha az örökbefogadásra alkalmazandó külföldi jog szerint a személyes jog az érintett személy, illetve személyek állampolgársága vagy közös állampolgársága alapján kerül megállapításra, a törvény elfogadja a visszautalást és az egyszeri továbbutalást.

A gyermek családi jogállására, továbbá az örökbefogadás jogi hatásaira, megszűnésére és ennek jogi hatásaira alkalmazandó jog meghatározásánál a törvény elfogadja a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha a bíróság az érintett személy (személyek) személyes jogát állampolgársága alapján állapítja meg.

A szülő és gyermek közötti jogviszonyra a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát rendeli majd alkalmazni azzal, hogy abban az esetben, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, akkor a magyar jog irányadó. A 1966-os hágai egyezményre tekintettel a Koncepció a gyámságot és a szülő–gyermek jogviszonyt egységesen kezeli. A Koncepció tehát azt irányozza elő, hogy indokolt a szokásos tartózkodási hely, mint elsődleges kapcsolóelv alkalmazására áttérni a törvényben az egyezmény hatálya alá nem tartozó területeken.

A Koncepció úgy foglal állást, hogy a törvény a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendeletre vonatkozóan tartalmaz majd figyelemfelhívó utalást.

Élettársak, bejegyzett élettársak

A Koncepció fenntartani javasolja a bejegyzett élettársakra vonatkozó hatályos kollíziós jogi szabályozást, kiegészítve azzal, hogy a más államban azonos neműek között érvényesen megkötött házasság Magyarországon nem ismerhető el, azonban az ilyen házasságot – kérelemre – a magyar jog szerint bejegyzett élettársi kapcsolatnak kell tekinteni.

Főszabály a dologi jogban

A Koncepció szerint a törvény mind az ingatlanokra, mind – főszabályként – az ingókra a lex rei sitae elvét tartja fenn. Ez az elv vonatkoztatható a birtokra, az idegen dologbeli (korlátolt dologi) jogokra, különösen a zálogjogra. A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.

Kivételek a dologi jog fő nemzetközi magánjogi kapcsolóelve alól

A Koncepció az úton lévő dolog dologi jogi statútumaként a rendeltetési hely államának jogát fogadja el. A dolog kényszerű eladásával, raktározásával, elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a lex rei sitae alkalmazandó.

Az utas személyes jogát rendeli alkalmazni a törvény az utas által magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra. Vállalat mint egész tulajdonjogának átruházására és dologi jogi megterhelésére a felek meghatározhatják a dologi jogot a vagyon eredeti fekvése és a szerződés szerinti célország állama közötti választással, feltéve, hogy a szerződő feleket megilleti a jogválasztás joga a vállalati (üzleti) vagyon értékesítése során. A felek jogválasztása jóhiszemű harmadik személyek ingóra vonatkozó jogait nem érinti. Az elbirtoklás kapcsán az a döntés született, hogy ingó dolog elbirtoklására a törvény annak az államnak a jogát rendeli alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklási idő lejártakor volt. Az elbirtoklás jogi feltételeire a dolog fekvési helyének megváltozása nincs hatással.

A Koncepció szerint a törvényben a kulturális javakra és a tulajdonos birtokából jogellenesen kikerült vagy elvett javakra vonatkozóan külön kapcsoló szabály kerül megalkotásra.

Szerzői jog és iparjogvédelem

A Koncepció szerint a szerzői jog és az iparjogvédelem továbbra is önálló kapcsolószabályt kap. A szerzői jogok védelme kapcsán a lex loci protectionis, míg az iparjogvédelemnél, a szabadalmi jogot is ideértve, a lex originis kapcsolóelve érvényesül. A Kódex kimondja, hogy a szerzői jogok elbírálására nézve annak az államnak a joga irányadó, amelynek a területére a védelmet igénylik. Az eljárásjogi vonatkozást illetően, a kizárt magyar joghatóság a külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatban szintén megmarad Ezzel szemben a belföldi iparvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó kizárólagos magyar joghatóság nem szerepel, mivel ezt a kérdést Brüsszel I./A. rendelet lefedi.

Szerződéses kötelmi viszonyok általános kérdései

A Róma I. rendelet tárgyi hatálya alá nem tartozó szerződéseknél a Koncepció lehetővé teszi a felek jogválasztását, amely állami és választottbíróság joga szerinti jog is lehet. Jogválasztás hiányában – a szerződés lényeges elemeinek figyelembevételével – a szerződéssel legszorosabb kapcsolatot mutató állam joga lesz alkalmazandó.

Választottbírósági megállapodásra irányadó jog meghatározása

A Koncepció szerint mindenképpen lehetővé kell tenni a felek számára, hogy a választottbírósági szerződésük tekintetében jogválasztással élhessenek. A jogválasztással összefüggésben pedig célszerű lenne elismerni azt, hogy a felek a főszerződésre alkalmazandó jogtól eltérő jogot is választhatnak. Célszerű megteremteni annak a lehetőségét, hogy a választottbírósági szerződés alaki érvénytelenségét ki lehessen küszöbölni, feltéve természetesen, hogy van legalább egy olyan alkalmazandónak tekinthető jogrendszer, amely alaki előírásainak a választottbírósági szerződés megfelel. A Koncepció jogválasztás hiányában a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogot három lépcsőben határozza meg:

első lépcső: járulékos kapcsolat elve

aa) az alapjogviszonyra (főszerződésre) választott jog vagy ennek hiányában

ab) az alapjogviszonyra (főszerződésre) jogválasztás hiányában alkalmazandó jog;

b) második lépcső: lex loci arbitri, azaz a választottbírósági eljárás államának joga;

 c) kisegítő jog: a választottbírósági szerződést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni akkor, ha a fent meghatározott jogok bármelyike vagy a lex fori által támasztott alaki követelményeknek megfelel.

Szerződésen kívüli kötelmi viszonyok általános szabályai

A Koncepció lehetővé teszi, hogy a felek a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyukra alkalmazandó jogot megválasszák. A jogválasztást a törvény csak anyagi jogi hatállyal ismeri el azzal a joggal szemben, amelyhez a szerződésen kívüli kötelmi jogviszony a keletkezésekor minden tényállási elemével kapcsolódik. A törvény a környezeti károkra alkalmazandó jog meghatározása körében a károkozás helye és a kár bekövetkezésének helye közötti jog választásánál a Róma III. rendelet mintájára jelöli meg a jogválasztás végső időpontját.

Személyiségi jogok megsértése

A törvény a személyiségi jogok megsértéséből származó jogviszonyra a sértett szokásos tartózkodási helyének, illetve létesítő okirat szerinti székhelyének jogát rendeli alkalmazni. A sértett e jog helyett választhatja annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának középpontja van, vagy választhatja a jogsértő személy szokásos tartózkodási helyének, illetve létesítő okirat szerinti székhelyének jogát, végül választhatja a magyar jogot. A jogválasztásra a bíróság által az első tárgyaláson meghatározott időpontig kerülhet sor.

Joghatóság, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

A Koncepció a joghatóság, az elismerés és végrehajtás körében alkotandó szabályokat az egyes jogviszonyok tárgya szerint rendezi, ezért külön szabályokat alkot a vagyonjogi és a családjogi kérdésekre. A joghatóság körében a törvény szabályozása kiterjed majd olyan kérdésekre is (például ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, közérdekű kereset stb.), amelyekkel a hatályos jog nem foglalkozik. A törvény szabályt ad a szükségszerű joghatóság (forum necessitatis) esetére is.

A Koncepció figyelembe vette, hogy az olyan ügyek rendezésénél, amelyekhez kapcsolódóan tartási ügyek is előfordulnak, arra kell figyelni, hogy ne kényszerüljenek a felek arra, hogy több bíróság előtt pereljenek.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A Koncepció szerint a külföldi bírósági eljárás során kötött egyezségek a bírósági határozottal azonos feltételek mellett ismerhetőek el és hajthatóak végre. A Koncepció a vagyonjogi ügyben hozott határozatok elismerése és végrehajtása kapcsán a viszonosság fennállását továbbra is követelményként támasztja, a viszonosság alatt pedig „adminisztratív” viszonosságot ért, amelynek feltétele, hogy a két állam hatóságai egymás jogának kölcsönös megismerését és a viszonosság létrehozatalára irányuló tárgyalásokat követően deklarálják a viszonosság fennállását.  A külföldi határozatok hazai elismerésének hatályos jog szerinti megtagadási okait generálisan fenntartja a Koncepció azzal, hogy az eljárási közrend beépül a közrend sérelméről szóló megtagadási okra vonatkozó szabályba. A gyakorlati tapasztalatok alapján az elismerés megkönnyítése érdekében tekintettel kell lenni a határozat által érintett személy kettős állampolgárságára is, lehetővé téve a magyar állampolgárság melletti másik állampolgárság figyelembevételét.

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.