Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megkezdi a Parlament az új felhatalmazási törvény tárgyalását. A veszélyhelyzet alatt nem lehet időközi választást tartani, és népszavazást sem lehet kezdeményezni.
Kihirdetésre került egyrészt a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet. A rendelet a veszélyhelyzetre figyelemmel a koronavírus világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény hatálybalépéséig tartó időszakra vezet be rendkívüli intézkedéseket.
Időközi választás
A rendelet kimondja, hogy a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket november 6-át követő tizenöt napon belül (november 21 előtt) le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
Országos és helyi népszavazás
Szintén a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások pedig elmaradnak. Ezen időszak alatt valamennyi országos és helyi népszavazásra vonatkozó határidő megszakad, és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
A koronavírus világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény
2020. november 5-én az igazságügyminiszter T/13571. számon a Parlament elé terjesztette a koronavírus elleni védekezés legújabb szabályait tartalmazó törvényjavaslatot. Ebben egyrészt az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény alapján megalkotott kormányrendeletek hatályát a felhatalmazást adó törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelembe veszi, hogy a Kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatály-meghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét nem merev hivatkozás útján állapítja meg, hanem a rendkívüli intézkedések bevezetésére vonatkozó jogalkotói hatáskört megalapozó alaptörvényi rendelkezés feltüntetésével. Ezen felül megerősítésre kerülnek a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet hatálybalépését követően a törvényjavaslat hatálybalépéséig megalkotott kormányrendeletek is. A felhatalmazás tehát a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik.
Az Országgyűlés ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy a felhatalmazást adó törvény hatályvesztését megelőzően a felhatalmazását visszavonja. A felhatalmazás visszavonására az Országgyűlésnek az intézkedéseket tartalmazó egyes kormányrendeletek kihirdetését követő 16. naptól van lehetősége az Alaptörvénynek megfelelően. A felhatalmazás tárgyi keretei alapján pedig az Országgyűlésnek lehetősége van továbbá arra, hogy csupán a Kormány által hozott egyes intézkedések tekintetében vonja vissza a felhatalmazását.
A Kormány a koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.
A törvényjavaslat átveszi a 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet azon szabályát, hogy helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Az Alaptörvény 35. cikk (4) bekezdése alapján tehát a képviselő-testület továbbra is kimondhatja feloszlását, a törvényjavaslat zárt időintervallumban átmenetileg mondja ki, hogy a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Ez az eset vonatkozik arra is, amikor a katasztrófavédelmi törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
Ugyancsak rögzíti, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. Szintén rendelkezik a határidők megszakadásáról és a veszélyhelyzet megszűnését követő újra kezdéséről. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
A törvényjavaslat szerint a korlátozások indoka, hogy a választási és népszavazási eljárások során valamennyi választópolgár személyes részvétele válna szükségessé, az a humánjárvány megelőzését, illetve következményeinek elhárítását súlyosan veszélyeztetné.
A rendelkezések 3 hónapig maradnak fenn, a törvény a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti majd.
Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!
