A kötelező továbbképzés tapasztalatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020 január 1-jével indult a kötelező ügyvédi továbbképzés, de már több éve hangsúlyozta a MÜK és a Bük egyaránt, hogy erre szükség van. Az elhangzott előadásokban igyekeztek megnyugtatni az ügyvédi kart, legalábbis Budapesten, hogy a kamarai tagdíj részeként biztosítani fogják a továbbképzési kötelezettségek teljesítését. Cikkünkben dr. Réczei Gézával, a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnökével beszélgettünk a kötelező ügyvédi továbbképzés első fél évének tapasztalatairól.

Tegyük tisztába a dolgokat, hogy mit is értünk kötelező ügyvédi továbbképzés alatt, milyen formában és hány kreditet kell teljesíteniük az ügyvédeknek?

A kötelező képzés bevezetésének elméleti alapvetése, hogy a továbbképzéssel érintett jogászok szakmai ismereteik folyamatos bővítésével, naprakész tudással, magas színvonalon tudják elvégezni munkájukat. Eredetileg 2019. szeptemberében indult volna a képzés, azonban a továbbképzési szabályzat (18/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat) módosítása 2020. január 1. napját határozta meg a kötelező képzés kezdő időpontjaként.

A továbbképzési időszak 5 év, amely minden képzésre kötelezettnél egyedi módon igazodik az un. aktív státuszához, azaz Budapesten több mint 8000, egyedi képzési időszakkal kell számolnunk, hiszen annak megszakadása esetén később folytatódik az időszak számítása, azaz minden képzésre kötelezettnek akár más időpontban kezdődhet és végződhet egy adott időszak.

A képzések ehhez a nagy számhoz igazítottan elsősorban elektronikus úton, e-learning formájában zajlanak. A továbbképzési időszak 5 éve alatt évente 16 pont, azaz összesen 80 kreditpont gyűjtése az előírás azok számára, akiknél nem áll fenn mentesítési körülmény, annyi könnyítéssel, hogy 2020-ban a koronavírus járvánnyal összefüggésben elegendő csak 10 kreditpontot szerezni, igaz a következő évben az első 6 pontot az előző időszakra számolja el a rendszer.

A továbbképzési időszak utolsó évében legfeljebb 32 kreditpont szerezhető, ugyanakkor lehetőség van az adott képzési évben összegyűlt többlet pontok közül 16-ot átvinni a következő képzési évre.

Csak az ügyvédeknek kötelező a továbbképzés vagy minden kamarai tagnak (kamarai jogtanácsos, jogi előadó, alkalmazott ügyvéd)?

A továbbképzési kötelezettség az ügyvédeket, alkalmazott ügyvédeket, kamarai jogtanácsosokat, az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató európai közösségi jogászokat és alkalmazott európai közösségi jogászokat érinti.

Mik a tapasztalatok az ügyvédi továbbképzés januári indulásáról? Zökkenőmentesen tudtak bekapcsolódni az ügyvédek a képzési rendszerbe?

2019. január 4-én egyeztettünk Dr. Tóth M. Gáborral, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével először arról, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése Budapesten e-learning útján biztosítható csak, amelyhez létre kell hoznunk egy Digitális Könyvtárat és egy olyan nyilvántartási rendszert, amely felhasználó barát módon képes adminisztrálni a képzésre kötelezettek kredit pontjait. Aztán elindult egy nagyon feszített tempójú szolgáltató kiválasztás, informatikai és e-learning fejlesztés. Mivel szerettük volna elkerülni azt, hogy a rendszer elindítását követően jelentkezzenek felhasználási problémák, így 2019. december 16-ától lehetett tesztelni a rendszert, észrevételeket tenni a működéssel kapcsolatban, ezért a rendszer indulása zökkenőmentes volt. A kollégák ugyanakkor fokozatosan ismerkedtek meg a rendszerrel, az első negyedévben naponta érkezett nagyszámú kérdés, érezhető volt, hogy mindenki egyelőre ismerkedett a rendszerrel.

Mekkora hévvel vágtak bele az ügyvédek a tanfolyamokba? Sokan teljesítették már az első félévben az éves előírást, vagy inkább a halogatás a jellemző?

Az első 8 hónap eredményei alapján közel 800 kolléga már megszerezte az éves kreditpontjait, mintegy 4000 kolléga már hozzákezdett a képzések teljesítéséhez, de sajnos mintegy ugyanekkora számban a rendszer nem jelezi a kollégák bármilyen aktivitását. Ez azt jelenti, hogy egy intenzív, figyelemfelhívó kampánnyal fel kell hívnunk a kollégákat a kreditpontok megszerzésének kötelezettségére, bemutatva egyúttal a kreditpont megszerzésének lehetséges módjait.

Ön szerint az auditált képző intézmények, legtöbb esetben díjköteles, előadásai a népszerűbbek, vagy a BÜK, illetve más intézmények által biztosított online tanfolyamok?

Amikor a rendszer előkészítése zajlott, nagyon sok olyan vélemény volt, hogy a kamara által biztosított képzések mellett, lesz-e érdeklődés a képzési intézmények fizetős oktatására. Mára a számok azt mutatják, nagyon sok képzőhely akkreditál és folyamatosan szervezik a képzéseiket, ez pedig a kollégák érdeklődését igazolja vissza.

Hogyan látja, milyen lehetőségeik vannak a budapesti ügyvédeknek más kamarák tagjaihoz képest?

A Budapesti Ügyvédi Kamara országosan tette elérhetővé a képzéseit azzal, hogy azok a Magyar Ügyvédi Kamara képzési rendszerében minden tag számára megtekinthetők.

A Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási oldalára felkerülő szakmai előadások tematikáját ki állítja össze? Az ügyvédeknek is van beleszólásuk? A kar vagy a közvélemény által népszerűnek tartott témákban várhatók majd új oktatási anyagok? „Kialakulhat egyfajta kívánságműsor”?

Ötlet, kívánság, nagyon sok van, ugyanakkor arra is kell figyelni, hogy olyan témákat dolgozzunk fel, amely a 8000 főt maghaladó tagság számára érdekes és hasznos lehet.

A jog állandó változásban van, ezért az oktatási anyagok témája szinte kifogyhatatlan. Eljárási és anyagi jogi „alaptörvényeink”, azonban nem változnak minden nap. Milyen képzéseket nyújt majd a kamara, ha ezek a témák már kimerültek?

Ezen sokat gondolkodtunk, de egyelőre úgy tűnik, folyamatosan újabb és újabb témák kerülnek felszínre, így nem tartunk attól, hogy elfogyna a téma. Sokkal inkább arra kell figyelnünk, hogy a témák ne legyen olyan mértékig speciálisak, amelyek csak kis létszámú kolléga érdeklődésére tarthat számot.

Sok helyről hallani bizonytalanságot a kreditek ingyenességével kapcsolatban. A többség nincs tisztában azzal, hogy a BÜK honlapján közzétett ingyenes videóanyagok közül csak évi 16 kreditig tekinthet meg előadásokat, vagy akár az évi maximális 32 kreditet is teljesítheti ezekből. Kérem öntsünk tiszta vizet a pohárba, ezzel a sokakat foglalkoztató dilemmával kapcsolatban.

A legegyszerűbben úgy foglalható össze, hogy nincs ingyenes kreditpont, ami azt jelenti, hogy a BÜK elnöke és az elnökség a képzés indulásakor úgy döntött, az éves tagdíj terhére biztosítja a tagjai számára a kreditpontok megszerzését, azonban csak évi 16 pont erejéig. A BÜK és MÜK későbbi megállapodása alapján a pontok egy részét a MÜK finanszírozza, így a BÜK finanszírozása is ehhez igazodik. Azonban az jól látható, hogy nagyon sok kolléga vesz részt akkreditált képzőhely képzésén akkor is, ha már meg van a szükséges éves pontszáma, ami azt jeleneti, hogy nem csak a pontok gyűjtögetése fontos számukra, hanem a szakmai ismeretek bővítése.

Mik a BÜK és a MÜK távlati célkitűzései a kötelező oktatás bevezetésével? Kevesebb lesz az ügyvédi műhiba? Általánosan jobb lesz az ügyvédi szakma megítélése?

Nem a kreditpont teszi az ügyvédet elismert szakemberré, de annak hiánya egy elismert ügyvédet is megakadályozhat szakmája gyakorlásában. A célkitűzés egyértelműen az, hogy a képzési kötelezettség teljesítését olyan módon támogassuk, hogy indokolatlan feladatteher növekedést ne jelentsen a kollégák számára, hanem kényelmesen, a napi feladataik elvégzése közé könnyen beilleszthető legyen a képzési eseményeken való részvétel.

Várható, hogy a BÜK, az első ötéves időszak alatt, minden évben biztosítja majd a 16 kredit ingyenes, online megszerzését?

A BÜK elnöke és az elnökség döntött erről, amikor a Digitális Könyvtár és a nyilvántartási rendszer létrehozását jóváhagyta. A továbbképzési kötelezettséget nem a BÜK írta elő, ugyanakkor a tagság elvárása, hogy ezen kötelezettség teljesítésének támogatása érdekében mindent tegyen meg a kamara, így a 16 kreditpont értékű e-learning anyag minden évben elérhető lesz majd

A koronavírus következtében valószínűleg az online oktatást részesíti előnyben az ügyvédek többsége. A márciusi lezárások előtt hogyan alakultak az arányok a személyes részvétel és az online képzés között?

A BÜK márciusi rendkívüli elnökségi ülésén felfüggesztette a kamarai kontakt képzéseket, a képzőhelyek is nagyon gyorsan átálltak az elektronikus képzésekre, így azt lehet mondani, a képzés teljes egészében elektronikus úton folyt. Terveink szerint ősztől újraindítjuk kontakt képzésként az Ügyvédjelöltek iskoláját, az Ügyvédakadémiát és a más pályáról érkező kollégák integrációs képzését is.

A karantén ideje alatt (március-május) mennyivel nőtt a megszerzett kreditek száma, a január-február, illetve június-július időszakhoz képest?

A karantén kezdete sokkoló volt sok kolléga számára, hiszen hirtelen nem voltak bírósági eljárások, hatósági ügyek, az ügyfelek is inkább távol maradtak. Az első hetekben tehát sokkal inkább a megélhetésük újratervezésével foglalkoztak, de májustól már jelentős aktivitás volt mérhető.

Ön szerint várható, hogy sokan az év végén vagy esetleg a nyugalmasabb 2021 év eleji időszakban igyekeznek majd megszerezni a krediteket, amely az online oktatás átmeneti lassulásával vagy akadozásával járhat?

A 2020-as évből még 4 hónap van hátra, ezért az október-november hónapokra prognosztizálható a képzési aktivitás növekedése.

Hogyan működik a külső képzéseken szerzett kreditek adminisztrációja. A megszerzett kreditekkel kinek és mikor kell elszámolnia a BÜK felé? A külsős tanfolyamok befejezését követően milyen átfutási idő alatt jelennek meg a megszerzett kreditek a buktovabbkepzes.hu-n?

Azon képzési helyeknek, amelyek be kívántak kapcsolódni a képzési programba, olyan nyilvántartási rendszert kell üzemeltetni, amely alkalmas arra, hogy az általuk adott kreditpontokat a nyilvántartási rendszerbe be tudják tölteni. Ezen kívül a hallgatók részére igazolásokat állítanak ki, amelyeket meg kell őrizni a képzési időszak végéig, hogy egy vita esetén a hallgató igazolni tudja pontjait.

Mit tart Ön a legfontosabb eseménynek az elmúlt fél év alapján? Esetleg van olyan, amit kiemelne, vagy amire érdemes lenne odafigyelniük a képzéseket végző ügyvédeknek?

A legfontosabb, hogy a budapesti kollégák fele aktívan gyűjti a pontokat és csak bíztatom őket is, hogy az e-learningek segítségével egy nap alatt meg tudják szerezni a szükséges pont mennyiséget.

Mi történik, ha valaki az 5 éves időtartam végére nem szerzi meg a 80 kreditpontot? Van esetleg mentességre vagy utólag egyedi méltányosságra lehetőség (tartós kórházi kezelés, átmeneti cselekvőképtelenség, stb.)?

Nem ismeretlen a kollégák előtt a mindennapi munkájuk során az a helyzet, hogy határidőre meg kell tenni valamit, melynek elmulasztása esetén jogkövetkezménnyel kell számolni. A kötelező képzés által előírt feltételek nem teljesítése estén sem lesz másképpen. Jelenleg is érkezik számos méltányossági kérelem a képzés alóli teljes mentesség megadásával kapcsolatban, azonban ezek tartalmukban nem felelnek meg annak a jogalkotói szándéknak, amely a különösen méltánylandó körülmény esetén engedi az eltérést az előírt kötelezettségek teljesítésétől.

Ha az ügyvédet kizárással sújtják a továbbképzési kötelezettségének nem teljesítése miatt, akkor mikor kérelmezheti ezt követően a kamarai felvételét? Feltétele a kamarai felvételnek az elmulasztott továbbképzési kötelezettség utólagos teljesítése?

A BÜK jelenleg a legkényelmesebb módját biztosítja a kreditpontok megszerzésének, hiszen mintegy 16 óra alatt, a Digitális Könyvtárban lévő anyagok megtekintésével a kötelező képzés feltételei teljesíthetők. Amennyiben valakit kizárnak a kamarából a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt, már nem férhet hozzá ehhez a kamarai szolgáltatáshoz, ugyanakkor a jogalkotó biztosítja azt, hogy a nem kamarai tag önként vállalja a továbbképzési szabályzatban előírtak teljesítését, így amint az bekövetkezik, kérelmezheti a felvételét a kamarába.




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.