A közbeszerzési szabályok 2020-as változásai

A módosítások várhatóan január 1. napjával lépnek hatályba és összességében pozitív irányú változásokat hoznak az egyszerűsítés jegyében.

Az elmúlt években immár hagyománnyá vált, hogy az év vége a közbeszerzési szabályok terén is változásokat hoz. A hatályba lépő módosítások a kialakult szabályokat alapjaiban nem változtatják meg, tehát elmarad a novelláris módosítás, amely elsődlegesen annak köszönhető, hogy a hatályos Kbt. megfelel az uniós irányelvnek, és alkalmazása során is egyértelmű gyakorlat alakult ki, így tehát csak néhány területen volt szükség korrekcióra.

Az egyik fontosabb módosítást az ún. támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségeinek jelentős csökkentése hozza el. A módosítással azon szervezetek, illetve személyek státusza változik meg, amelyek európai uniós, vagy magyar állami közvetlen támogatást kapnak beszerzéseikhez. Ezen szervezetek eddig közbeszerzési eljárással voltak kötelesek megvalósítani a beszerzésüket, amennyiben ahhoz több, mint nettó 68 millió forint, illetve építési beruházás esetén több, mint 300 millió forint támogatást kaptak.

Ezen korábbi szabályok szigorúbb előírásokat jelentettek az uniós irányelvhez képest, így a bürokrácia csökkentése jegyében lehetőség nyílott ezen kötelezettségek elhagyására.

A módosítás eredményeként a támogatás összegének már nem lesz jelentősége a közbeszerzési kötelezettség megítélése körében, és csak az uniós irányelvben kötelezően előírt esetekben kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Így csak akkor áll majd fenn a közbeszerzési kötelezettség, ha a támogatott szervezet mélyépítést végeztet, vagy a beszerzés kórház, sportlétesítmény, szabadidős, vagy szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy olyan szolgáltatásra vonatkozik, amely ezekhez közvetlenül kapcsolódik. Minden más esetben és az összes árubeszerzés esetén a közbeszerzési kötelezettség megszűnik a támogatott szervezetek esetén.

Fontos, hogy a hatályba léptető rendelkezések szerint a könnyítés minden olyan esetben alkalmazható majd, ahol még nem járt le az ajánlattételi határidő. Amennyiben tehát a módosítás hatálybalépésekor még nem történt meg az ajánlatok bontása, az ajánlattételi felhívás visszavonása után a támogatott szervezet mellőzheti a közbeszerzési kötelezettséget, amely jelentős adminisztrációs könnyítés ezen szervezetek számára.

Szükséges azonban kiemelni, hogy a közbeszerzési kötelezettség megszűnése nem szünteti meg a támogatott szervezetek azon kötelezettségét, hogy a beszerzéseket piaci áron valósítsák meg. Így továbbra is szükséges lesz legalább három, egymástól független, összehasonlítható ajánlatot bekérni és az ajánlatkérések iratait a projekt zárásáig meg is kell őrizni, amely ezután is az elszámolhatóság feltétele marad.

A módosítás másik legjelentősebb területe az összefoglaló tájékoztatással induló eljárás-forma megszüntetése. A Kbt. 113. §-ban szabályozott eljárástípus esetén az ajánlatkérő nem volt köteles hirdetményt közzétenni, csak a beszerzési szándékáról kellett egy összefoglalót megjelentetni és az erre jelentkezőknek, továbbá az általa előre rögzített legalább három szereplőnek kellett az ajánlattételi felhívást megküldeni.

Az eljárásforma számos előnnyel bírt, hiszen egyrészt nem volt szükség hirdetményellenőrzésre, így ennek költsége sem merült fel, másrészt az ajánlatkérő közvetlenül is felkérhetett gazdasági szereplőket ajánlattételre, így biztosított volt az ajánlattevők részvétele az eljárásban.

Ugyanakkor az EKR bevezetése óta a formai kötöttségek itt is meghatározóvá váltak, és az eljárásforma nem teljesen nyilvános jellegének kérdése, továbbá a rövid jelentkezési határidő is többször felmerült az uniós auditok során. Az eljárástípussal kapcsolatos további kritika annak rugalmatlansága volt, tehát az összefoglaló tájékoztatásban  rögzített bármilyen információ utóbb történő módosíthatóságának tilalma.

Mindezek eredményeként ezen eljárásforma kivezetésre kerül, így tehát főszabállyá válik nemzeti eljárásrendben is a hirdetmények alkalmazása az eljárások megindítása során, amely hozzájárul a verseny és átláthatóság növeléséhez, valamint egyszerűsíti a közbeszerzési joganyagot.

Megszűnik azon szabály is, amely előírta, hogy nem alkalmazható a legalacsonyabb ár szempontja egyedüli értékelési szempontként a tervezési, a mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. Bár a jogalkotó eredeti célja – nevezetesen a minőség előtérbe helyezése az árral szemben – önmagában üdvözlendő volt, de a tapasztalatok alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért a továbbiakban nem minden esetben lesz kötelező az építési beruházások és tervezési szolgáltatást érintő közbeszerzések esetében az áron kívüli más értékelési szempont előírása, ugyanakkor a minőségi értékelés főszabálya fenntartásra kerül és az attól való eltérést indokolni kell.

Jelentős változást hoz a Kbt. 195. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése, amellyel megszűnik a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseknek folyamatba épített központi ellenőrzése. Ez a ellenőrzés az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések körében ellátott ellenőrzésekhez képest szűkebb vizsgálatot várt el, mégis valamennyi közbeszerzési eljárás ellenőrzése jelentős feladat elé állította a Kormányzatot, amely bürokratikussá és lassúvá tette az eljárásokat.

Az indokolás szerint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggő ellenőrzéseket eddig is számos szervezet folytatott, így különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és a Közbeszerzési Hatóság is. A hirdetménnyel induló eljárások általánossá tételével – amellyel együtt jár a hirdetmények kötelező ellenőrzése is a Közbeszerzési Hatóság részéről – a továbbiakban nem lesz szükség a folyamatba épített ellenőrzés fenntartására, így lehetővé vált a párhuzamosság megszüntetése, amely jelentősen gyorsítja majd az egyes eljárásokat.

Minden ajánlatkérőre vonatkozó és kiemelten fontos módosítás az építési beruházások közbeszerzési értékhatárának jelentős emelése. Az évek óta irányadó nettó 25 millió forintos értékhatár nettó 50 millió forintra emelkedik, így a közbeszerzési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha egy műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházás becsült értéke eléri, vagy meghaladja a nettó 50 millió forintot. Az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés nettó 15 millió forintos értékhatára nem változik.

A módosítások várhatóan január 1. napjával lépnek hatályba és összességében pozitív irányú változásokat hoznak az egyszerűsítés jegyében.

A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, egyetemi oktató

www.mhkt.hu

Kapcsolódó cikkek:


Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.