A közjegyző előtti előzetes bizonyítás

A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (továbbiakban: Kjnp.) a 2009. január 1-jén történő hatálybalépésével új közjegyzői nemperes eljárást hozott létre a közjegyző előtti előzetes bizonyítás eljárásának bevezetésével. A közjegyzőség 1991. december 31-ig már rendelkezett ezzel a hatáskörrel, ezért is, és a közhitelességű funkció miatt is indokolt volt a per előtti előzetes bizonyítás ismételt közjegyzői hatáskörbe telepítése, ami tovább erősíti a jogintézmény perelkerülési funkcióját. Az eljárás megalkotásának célja az volt, hogy ezáltal – a felek választási lehetőségének szélesítése mellett – lehetővé váljon a bíróságok tehermentesítése, azokban az esetekben, amikor az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban. A Kjnp. hatálybalépését követően azok a jogkeresők, akiknek jogvitájuk lezárásához előzetes bizonyítás szükséges, választhatnak, hogy a bizonyítás lefolytatását a bíróságtól vagy a közjegyzőtől kérik-e, ugyanis az előzetes bizonyítás a magyar jogban már ismert jogintézmény volt, azt a régi polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.  törvény szabályozta, és az a jelenlegi polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban:Pp.) is szerepel. A közjegyző előtti előzetes bizonyítás olyan igényérvényesítési lehetőség, mely hozzájárul a perek gyorsításához, illetve azok elkerüléséhez, így perelőkészítő, pergyorsító és perelhárító funkcióval egyaránt rendelkezik.

A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző előtti előzetes bizonyításról a Kjnp. 17.-20/A.§§-ai rendelkeznek. Az eljárásra a Kjnp. 1. § (1) bekezdése értelmében Pp. szabályait kell a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazni. A Kjnp. alapvetően a Pp.-re történő utalással szabályozza az előzetes bizonyítás eseteit, emellett egy önálló okot is meghatároz. Így a Kjnp. 17.§ (1) bekezdése szerint előzetes bizonyításnak van helye a Pp. 334. §-ában szabályozott esetekben, továbbá ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik. A Pp. 334. §-a alapján előzetes bizonyításnak van helye, ha a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; ha a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti; vagy ha a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

A Kjnp. 4.§-a a kérelmező belföldi lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez, szervezet esetén belföldi székhelyéhez, képviseletéhez köti az illetékességet. Ezek hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. A Kjnp. 18.§-a az előzetes bizonyításra – a felek választási lehetőségének bővítése érdekében és a bizonyítás mielőbbi elvégzéséhez fűződő jogi érdekre figyelemmel – tartalmaz egy vagylagos illetékességi szabályt is, amely szerint az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyításhelye van.

Az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet szóban, írásban és elektronikus úton írásban is elő lehet terjeszteni. Szóban előadott kérelem esetén az illetékes közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel, írásban pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmet kell eggyel több példányban, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van az illetékes közjegyzőhöz benyújtani. A kérelem benyújtásánál a Kjnp. 6. §-án túl a Kjnp. 19. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni. Így a kérelemnek tartalmaznia kell a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat; azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van; valamint a Pp. 334.§-ában szabályozott esetekben az ellenfél nevét és lakóhelyét ( székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát; továbbá az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához ez is szükséges. A Kjnp. ez utóbbi rendelkezéssel lehetővé teszi, hogy – a kérelmező döntése szerint – előzetes bizonyítás lefolytatását kérje a közjegyzőtől, és ennek keretében a szükséges szakértői vélemény is beszerezhető legyen. A Kjnp. 17.§ (1) b) pontja szerinti előzetes bizonyításnál, amikor a bizonyítékbeszerzéséhez a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik nem kell ellenfelet megjelölni, azaz az eljárás egyoldalú; viszont ha a Kjnp. 9.§-a szerint az ellenfél hozzájárulása nélkül a bizonyítási cselekmény nem foganatosítható, akkor az ő külön hozzájárulására van szükség, de nem a bizonyítás elrendeléséhez, hanem csak az adott bizonyítási cselekmény elvégzéséhez.Viszont ha a kérelmező az előzetes bizonyítást a Pp. 334. §-a alapján kéri lefolytatni kötelező az ismert ellenfél megjelölése.

Tekintettel arra, hogy előzetes bizonyítás lefolytatása iránti eljárás keretében is lehet igazságügyi szakértő kirendelését kérni, így ebben az esetben a kérelemnek még tartalmaznia kell a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre vonatozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.

Valamint a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van-e folyamatban, ugyanis a Kjnp. 17.§ (2) bekezdése szerint nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.

A bizonyíték beszerzését megkönnyítendő rendelkezés, hogy az eljárás megindíthatóságának feltételeként csak azt követeli meg a Kjnp. 19.§ (2) bekezdése a kérelmezőtől, hogy valószínűsítse azt, hogy az eljárás lefolytatásának előfeltételei fennállnak.

Arra figyelemmel, hogy a bizonyítani kívánt tények vagy állapot jellege miatt az eljárás egyes esetekben eredményesen csak akkor folytatható le, ha arra rövid időn belül sor kerül, a Kjnp. a közjegyzői eljárásban eddig ismeretlen – csak az előzetes bizonyításra alkalmazandó – új jogintézményt vezetett be. A Kjnp. 20.§-a előírja ugyanis, hogy a közjegyző, amennyiben az eljárást megfelelő időn belül nem tudja lefolytatni, ennek tényét jelezze a területi kamarának, amely az eljárás lefolytatására egy másik közjegyzőt rendel ki. Ez az eljárási szabály lehetővé teszi, hogy az előzetes bizonyítás időszerűen és eredményesen folytatódjék le; az érintett ügyekben ugyanis alapvető fontosságú a bizonyítás gyors elvégzése, sőt az számos esetben a későbbiekben nem is pótolható.

Az eljárás eredménye a lefolytatott bizonyítási cselekmények milyenségétől függ. Ha előzetes bizonyítás keretében szakértő kirendelésére került sor, az eljárás eredménye a szakértői vélemény lesz, mely ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben, vagy az igazságügyi szakértő kirendelése iránti nemperes eljárásban kirendelt szakértő véleménye. Ha pedig másmilyen bizonyítást, például tanúkihallgatást vagy szemlét kellett lefolytatni, a bizonyítás eredménye az erről készített jegyzőkönyv lesz, amely mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedés, nyilatkozat megtételét, az általa tanúsított adatok és tények valóságát.

Tekintettel arra, hogy a közjegyző előtti előzetes bizonyítás a keresetindítás előtt alapvetően párhuzamos hatáskör a bírósággal, mégis a felek számára könnyebben hozzáférhető szolgáltatásként jelenhet meg. A bíróságok túlterheltségével szemben a felek a közjegyzőtől hatékony és gyors jogszolgáltatást kapnak. Egyrészt a Kjnp. 20. §-a lehetővé teszi, hogy a bizonyítás gyorsan elvégezhető legyen, hiszen ez az érintett ügyekben alapvető fontosságú. Másrészt a Kjnp. 18.§-ában szabályozott vagylagos illetékességi szabály, a Kjnp. 19.§ (2) bekezdése szerinti bizonyíték beszerzését megkönnyítendő rendelkezés, valamint a Kjnp. 17.§ (1) b) pontjában szabályozott önálló eljárás kezdeményezési ok biztosítja a kérelmezők számára, hogy a közjegyző előtti előzetes bizonyítás minél eredményesebben folytatódjék le.

Kapcsolódó cikkek:


AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat
2019. április 17.

AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.

EP választás: Változások a kampányszabályokban
2019. április 15.

EP választás: Változások a kampányszabályokban

Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük a megváltozott ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket.

A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül
2019. április 12.

A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül

A közalkalmazottaknak adott "utazási utalvány" nem köz-, hanem magánokirat, azt a kibocsátó akkor is munkáltatóként (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszony, vagy munkaviszony keretében) állítja ki, ha egyébként hatósági hatáskört gyakorol – a Kúria eseti döntése.