A köztestületek ÁSZ általi vizsgálata


A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke közös beadványában felvetett, az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultságával kapcsolatban dr. Kozma Ákos felkérte az igazságügyi minisztert, hogy egyebek mellett vizsgálja meg az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosításának a lehetőségét.


A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az általuk képviselt szervezetek képviseletében eljárva közösen jegyzett beadványukkal fordultak az alapvető jogok biztosához az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultsága határainak egyértelművé tétele érdekében.

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. § (3) bekezdésének d) pontja értelmében az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Állami Számvevőszék tevékenységét. Ennek figyelembevételével az ombudsman a kamarai elnökök által megjelölt számvevőszéki ellenőrzések elrendelésével, lefolytatásával, bármely esetleges jövőbeni megállapításával, a mindezekre vonatkozó ténybeli hivatkozásokkal kapcsolatban vizsgálatot nem folytatott, ennek megfelelően a számvevőszéki ellenőrzések tekintetében visszásságot nem állapított meg.

Az alapvető jogok biztosa ugyanakkor az AJB-4461/2021. számú ügyben készült jelentésében, a vonatkozó rendelkezések elemzését követően az Ajbt 2. § (2) bekezdése alapján felkérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosításának lehetőségét az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében ellátandó feladatai tekintetében, különösen annak pontosításával, hogy mely feltételek fennállása esetén gyakorolhatja ezen szervezetek vonatkozásában ellenőrzési jogosultságait az Állami Számvevőszék, továbbá kérte, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése során az Állami Számvevőszékkel együttműködésben, egyben a köztestületek, különösen a jogászi hivatásrendeket képviselő kamarák érdemi bevonásával járjon el.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.