A külföldieknek is biztosítani kell a nemváltoztatás lehetőségét

Magyarország törvényes indok nélkül nem biztosítja a nem-, és névváltoztatás lehetőségét a külföldi állampolgárok számára, ezzel megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogot – állapította meg az EJEB.

Az alapügy

A kérelmező iráni állampolgár, 1987-ben született és jelenleg Budapesten él. A kérelmező nőként született, de kiskora óta férfinak vallja magát.

A kérelmező 2015-ben a menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Magyarországon, és ugyanezen év decemberében a menedékjogi hatóság elfogadta kérelmét, megállapítva, hogy nemi identitása (transzszexualitás) miatt üldöztetésnek van kitéve Iránban.

2016 márciusában a kérelmező nem-, és névváltoztatási kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH), mivel iráni dokumentumai szerint női nemű, de férfinak vallotta magát.

A BÁH arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a nemváltoztatási kérelmét az anyakönyvi hivatal nyilvántartásba vette.

2016 júliusában a BÁH hivatalos elutasító határozatot hozott a kérelem érdemi vizsgálata nélkül, megállapítva, hogy nincs hatásköre további intézkedések megtételére. Mivel a kérelmező születését Magyarországon még nem vették nyilvántartásba, a kérelmet nem lehetett továbbítani a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Államtitkárságának.

A Budapesti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. novemberében elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét, ezért a kérelmező alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság 2018 júniusában arra hivatkozva utasította el a panaszt, hogy az közigazgatási bíróság a felperes ügyében nem dönthetett volna másképpen, ugyanis a nem magyar állampolgárok nevének megváltoztatására nincs jogszabályi alap.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a név megváltoztatásának joga alapvető fontosságú, és hogy egy ilyen változás a jelen esetben a nem megváltoztatásával jár együtt.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotási mulasztás aránytalanul korlátozó és alkotmányellenes, és felszólította a Parlamentet, hogy találjon megoldást arra, hogy a magyar születési anyakönyvi kivonattal rendelkező, jogszerűen letelepedett emberek megváltoztathassák nevüket és a névváltoztatást a magyar hatóságok által kiállított hivatalos okmányokban is fel kell tüntetni. Az Alkotmánybíróság határozata ellenére a jogalkotó az EJEB ítélet meghozatalakor még nem hozott az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt.

 A jogalkotó idén május 29-i hatállyal egészítette ki az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 3. §-át x) ponttal, amely bevezeti a születési nem fogalmát. A törvény 69/B. §-a (1) bekezdés be) alpontja pedig kimondja, hogy a születési nemet nem lehet megváltoztatni.

A jogalkotói indokolás szerint: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges   rögzíteni, hogy   ennek   megváltoztatására   az   anyakönyvi   nyilvántartásban sincs lehetőség” – szerk.

Az EJEB döntése

Az EJEB az ügyet az állam azon kötelezettsége szempontjából vizsgálta, hogy biztosítsa a kérelmező magánéletének tiszteletben tartásához való jogát, megismételve ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. Az EJEB nem kérdőjelezte meg a magyar hatóságok azon döntését, hogy a nemváltoztatás, mint a névváltoztatás speciális fajtája, amelyet egy születési nyilvántartást vezető nyilvántartó hatóságnak kell elbírálnia.

A szóban forgó versengő érdekek kiegyensúlyozása során azonban az államok korlátozott mérlegelési jogkörrel („mérlegelési mozgástérrel”) rendelkeztek az egyének magánéletének lényeges szempontjairól, így például a nemi identitásról.

Az EJEB figyelembe vette az Alkotmánybíróság megállapítását, amely olyan joghézagot tárt fel, amely kizárta az összes jogszerűen Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt a név-, és a nemváltoztatás elismeréséből, függetlenül a személyes körülményektől. Ez az EJEB szerint a külföldi állampolgárok emberi méltósághoz való jogának aránytalan korlátozását vonta maga után.

A magyar hatóságok úgy utasították el a kérelmező kérelmét, hogy megvizsgálták volna a helyzetét, így nem volt lehetőség a versengő érdekek mérlegelésére.

Különösen nem vették figyelembe azt a tényt, hogy menedékjogot a kérelmező pontosan azért kérelmezte, mert származási országában transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve.

Az EJEB úgy vélte, hogy észszerűen nem lehetett volna elvárni a kérelmezőtől, hogy nemének megváltozását Iránban kezdeményezze. Az EJEB megjegyezte, hogy a magyar születési anyakönyvi kivonattal rendelkezők számára a nemek törvényes elismerése iránti eljáráshoz való hozzáférés biztosítása, valamint érdemi igényük vizsgálata, további adminisztratív terhet jelenthet a hatóságok számára. Ez önmagában azonban nem igazolhatja a kérelmező kérésének feltétel nélküli elutasítását. Ezenkívül az Alkotmánybíróság által megfogalmazott pozitív kötelezettség viszonylag szűk volt, és az államra gyakorolt ​​lehetséges hatás nem tűnt eltúlzottnak.

Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a közérdek és a kérelmező magánéletének tiszteletben tartására való joga közötti tisztességes egyensúly nem érvényesült akkor, amikor megtagadták a nemváltoztatási kérelmének elbírálását.

Magyarország ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke által védett magánélet tiszteletben tartásához való jogot.

Az EJEB 6.500 euró kártérítés és 1.500 euró költségtérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot.

(hudoc.echr.coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel
2020. augusztus 6.

Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel

A pályaváltás nem feltétlen kudarchoz kapcsolódik: van, amikor az eredetileg kiválasztott karrier egyszerűen nem hozza el azt a belső örömöt, amit egy hivatás adhat. Interjúnkban Dr. Sliz-Veres Enikő mesélt őszintén arról, hogy miért és hogyan cserélte jogi pályáját a UX designeri útra.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei
2020. augusztus 5.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei

A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei
2020. augusztus 5.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei

Az Európai Bíróság a hetekben hozott ítéletével megsemmisítette az Adatvédelmi Pajzs megfelelőségét deklaráló Bizottsági határozatot, így az USA-ba, mint harmadik országba történő adattovábbítások elvesztették jogalapjukat.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen
2020. augusztus 4.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.