A Kúria fenntartja, hogy csak indokolt esetben lehet előzetes döntéshozatalt kérni az EUB-tól


A Kúria kiemelte, hogy minden alapot nélkülöz azonban az a híresztelés, mely szerint az ügyben eljáró bíró ellen a Kúria fegyelmi eljárást kezdeményezett.


A Kúria 2019. szeptember 11-én, majd 2021. április 16-án – az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban volt C-564/19. számú ügyben, a 2021. április 15-én közzétett főtanácsnoki indítvány érdemi megállapításai ismeretében – közleményben fejtette ki azon álláspontját, hogy “törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.”

A Kúria az Alkotmánybíróságnak az európai jog kötelező erejét az Alaptörvény E) cikkéből levezető 2/2019. (III. 5.) AB határozata fényében tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának 2021. november 23-án közzétett ítéletét.

EU Jog online

Mindaddig, amíg a jogszabályok előírásait alkalmazva, az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének második mondata, az Alaptörvény R) cikke, 28. cikke és E) cikke szükség szerinti együttes értelmezésével más döntést nem hoz, a Kúria Bt.III.838/2019/11. számú végzése végleges, annak jogértelmezése kötelező, ezért a korábbi közleményekben kifejtett álláspontját a Kúria fenntartja.

Erre hatásköre sem lett volna, de a Kúria gyakorlata szerint a bíró eljárása során kialakított – akár téves – álláspontja nem tartozik fegyelmi eljárásra. A Kúria tisztelettel kéri a megalapozatlan tényközlés közzétevőit, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében szíveskedjenek ellenőrizni forrásaik megbízhatóságát.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?