A Kúria fenntartja, hogy csak indokolt esetben lehet előzetes döntéshozatalt kérni az EUB-tól


A Kúria kiemelte, hogy minden alapot nélkülöz azonban az a híresztelés, mely szerint az ügyben eljáró bíró ellen a Kúria fegyelmi eljárást kezdeményezett.


A Kúria 2019. szeptember 11-én, majd 2021. április 16-án – az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban volt C-564/19. számú ügyben, a 2021. április 15-én közzétett főtanácsnoki indítvány érdemi megállapításai ismeretében – közleményben fejtette ki azon álláspontját, hogy “törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.”

A Kúria az Alkotmánybíróságnak az európai jog kötelező erejét az Alaptörvény E) cikkéből levezető 2/2019. (III. 5.) AB határozata fényében tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának 2021. november 23-án közzétett ítéletét.

EU Jog online

Mindaddig, amíg a jogszabályok előírásait alkalmazva, az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének második mondata, az Alaptörvény R) cikke, 28. cikke és E) cikke szükség szerinti együttes értelmezésével más döntést nem hoz, a Kúria Bt.III.838/2019/11. számú végzése végleges, annak jogértelmezése kötelező, ezért a korábbi közleményekben kifejtett álláspontját a Kúria fenntartja.

Erre hatásköre sem lett volna, de a Kúria gyakorlata szerint a bíró eljárása során kialakított – akár téves – álláspontja nem tartozik fegyelmi eljárásra. A Kúria tisztelettel kéri a megalapozatlan tényközlés közzétevőit, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében szíveskedjenek ellenőrizni forrásaik megbízhatóságát.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 23.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.