A Kúria nem érdemi határozatai – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményéről közlünk írást. A vizsgálat azokra az esetekre terjed ki, amelyekben a Kúria valamely törvényben meghatározott ok fennállása miatt elzárkózott a felülvizsgálati eljárás lefolytatásától és a jogerős ítélet érdemi felülbírálatától.


A Kúria elnöke, Darák Péter az ítélkezési tevékenység vizsgálatának keretében 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot állított fel, mely a Kúria által hozott nem érdemi határozatok tekintetben összefoglaló véleményt készített. A vizsgálat azokra az esetekre terjed ki, amelyekben a Kúria valamely törvényben meghatározott ok fennállása miatt elzárkózott a felülvizsgálati eljárás lefolytatásától és a jogerős ítélet érdemi felülbírálatától. Ez pedig az esetek szinte teljes egészében azokat a határozatokat foglalta magába, amelyekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem valamely törvényi feltételének a hiányát észlelte, és emiatt annak befogadását megtagadta, valamint elrendelte a fél rendkívüli perorvoslati kérelmének hivatalból történő elutasítását.

A joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálatnál figyelembe vette, hogy az új Polgári perrendtartás (Pp.) kodifikációs munkálatai már elkezdődtek, így összefoglaló véleményükben feltárták a hatályos Pp.-re épülő bírói gyakorlatot abból a célból, hogy a megszülető kódex után viszonyítási alapként szolgálhasson az új szabályok elemzéséhez és értékeléséhez. Ehhez persze az is kell majd, hogy a nem érdemi felülvizsgálati határozatok fogalmát és jogintézményét az új Pp. is ismerje és alkalmazza.

Mivel a hatályos Pp. (1952. évi III. törvény) rendelkezései az új kódex elfogadása után várhatóan nem lépnek hatályba azonnal, így elképzelhető, hogy a hatályos Pp. rendelkezéseit kell még alkalmazni nemcsak ebben idén, hanem 2017-ben is. Így a mostani összefoglaló vélemény, ha csak rövid ideig is, de mindenképpen segíti a jogalkalmazók munkáját.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a vizsgálatnál figyelembe vette, hogy az új Polgári perrendtartás (Pp.) kodifikációs munkálatai már elkezdődtek, így összefoglaló véleményükben feltárták a hatályos Pp.-re épülő bírói gyakorlatot, hogy a megszülető kódex után viszonyítási alapként szolgálhasson az új szabályok elemzéséhez és értékeléséhez

A joggyakorlat-elemző csoport figyelemmel volt arra, hogy a Kúria nem érdemi határozatai közül azokat vizsgálja, amelyek a jogkeresők számára alapvető jelentőségűek. Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a Kúria a törvény előírásainak megfelelően
milyen követelményeket támaszt a felülvizsgálati kérelmekkel szemben,
mikor látja azokat befogadásra alkalmasnak és
mikor, milyen okból és mit minősít érdemi elbírálásra alkalmatlannak.

A mintegy 250 oldalas összefoglaló véleményből kiemeljük az értékhatár és a felülvizsgálati érték, valamint a kötelező jogi képviselet problémáját azzal, hogy a teljes anyag a Kúria honlapján megtekinthető. (http://www.lb.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_3.pdf)

Az értékhatár-korlát alapvetően vagyoni jellegű intézmény. Azokban az ügyekben érvényesül, amelyek tárgya vagyoni értékkel rendelkezik és mérhető. A polgári-gazdasági jogviszonyoknál ez széles körben megtalálható, míg a közigazgatási-munkaügyi jogviszonyoknál csak szűkebb körben. A jogalkotó szakterületenként eltérő mértékben határozta meg az értékhatár-korlát összegét, és a különböző jogviszonyok tárgyához fűződő gazdasági és jogi érdekeket is – differenciált módon – figyelembe vette. A felülvizsgálati érték egységes számítása a jogbiztonsággal szoros összefüggésben álló garanciális kérdés, mely az értékhatár-korlát alapjául szolgál. A számításakor alkalmazni kell a pertárgy értékének a számítására vonatkozó általános szabályokat.

Keresethalmazat esetén össze kell adni a felülvizsgálati kérelemben támadott különböző követeléseket. Ezek együttes értékét kell egybevetni a törvénynek az értékhatár-korlátot tartalmazó rendelkezésével.

Ha több kérelemről van szó, akkor a felülvizsgálati korlátokat kérelmenként kell megvizsgálni. Érdemben csak az a kérelem bírálható el, amelynél korlátozó rendelkezések nem érvényesülnek. A befogadhatóságot illetően pedig egyik kérelem sem hat ki a másikra. A felülvizsgálati korláttal érintett kérelmet nem teszi érdemben vizsgálhatóvá, ha azt a korlátozás alóli valamely törvényi kivétel hatálya alá tartozó más kérelemmel együtt terjesztették elő.

A felek maguk is előterjeszthetnek a perek egyesítésére irányuló kérelmet, sőt az azt elutasító végzést önálló fellebbezéssel megtámadhatják. Így létrejöhet a felek által az a helyzet, miszerint az értékhatár-korlátot külön-külön el nem érő kérelmek az egyesítés folytán válnak az értékhatár-korlátot túllépő és ez okból érdemben elbírálható felülvizsgálati kérelmekké. A közigazgatási perekben ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője is megfigyelhető. Ez akkor fordul elő, amikor a közigazgatási hatóság bár hozhatna a felülvizsgálati értékhatárt túllépő, egybefoglalt határozatot is, a döntéseknek a felülvizsgálati értékhatár alatt tartása érdekében mégis több különálló határozatot hoz.

Kötelező jogi képviselet: a bírói gyakorlat a felülvizsgálati eljárásra szóló, kötelező jogi képviseletre jogosító meghatalmazásnál követelményként vizsgálja, hogy az a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor már fennálljon, valamint minden korlátozástól mentesen, a jogorvoslati eljárás teljes tartamára szóljon, és a felülvizsgálati eljárás érdemi befejezése előtt ne szűnjön meg. A Kúria a felülvizsgálati eljárás tartama alatt bármikor jogosult közvetlenül és ténylegesen meggyőződni a képviseleti jogosultság fennállásáról. A felülvizsgálatot ellenjegyző, illetve a fél helyett jelentkező jogi képviselő pedig köteles e minőségét felhívásra igazolni és meghatalmazását a felülvizsgálati kérelemhez csatolni. Mivel e meghatalmazás a felülvizsgálati kérelem alaki kelléke, a hiányából származó jogkövetkezmények levonása előtt alkalmazni kell a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket. Ha a felülvizsgálatot előterjesztő fél ennek nem tesz eleget, abban az esetben a felülvizsgálati kérelmet el kell utasítani.

A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének a végén három olyan kérdést fogalmazott meg, melyeket megvitatásra és elvi állásfoglalásra javasolt.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz

Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa

Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.

Előrendelés 20% kedvezménnyel!

Megrendelés >>

Az egyik, hogy jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeinek hiánytalan meglétét és valamely felülvizsgálati korlátnak a hiányát, támadott rendelkezésenként külön-külön kell vizsgálni. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében az értékhatár-korlát hatálya alá tartozó, valamint az alól kivételt jelentő kérelmeket egyaránt előterjeszt, közülük érdemben csak azok bírálhatók el, amelyekkel szemben a korlátozó rendelkezés nem érvényesül.

A másik: a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kelléke a megsértett jogszabályhely konkrét és kifejezett megjelölése, valamint annak körülírása. Tartalmi hiány miatt hiánypótlásra nem kerülhet sor és ha a hiányosság az előterjesztésre nyitva álló 60 nap eltelte után is fennáll, a továbbiakban azt a fél saját elhatározása alapján sem pótolhatja, a Kúria pedig az ilyen felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. Tartalmi hiányosság állapítható meg abban az esetben, ha a fél a jogszabálysértését nem a jogerős ítélettel összefüggésben állítja. A felülvizsgálati kérelem alaki kellékeinek hiánya esetén nincs akadálya a fél hiánypótlásra történő felhívásának, az arra engedélyezett határidő eredménytelen eltelte azonban szintén a felülvizsgálati kérelem elutasítását eredményezi.

Végül a harmadik javaslat szerint a Kúria az ingatlan tulajdonjogára, valamint használatára vonatkozó ügyek mellett azokat fogadja el az „ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredőknek” és ezáltal az értékhatár-korlát alóli kivételeknek, amelyek közvetlenül ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek és nem valamely másik jogviszony közvetítésével, áttételesen kapcsolódnak az ingatlanhoz.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

2022. január 21.

Választási szakértőkkel folytatott megbeszélést az ÁSZ

2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.