A Kúria nem rögzíthet eltérő tényállást

A harmadfokú bíróság – a másodfokú bíróság számára a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított lehetőséggel élve – sem a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, sem ténybeli következtetés útján nem mérlegelheti felül a bizonyítékokat és nem állapíthat meg a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást, és arra alapozva nem állapíthatja meg a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét.

A törvényszék a ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, ezért egy év hét hónap – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és a gazdasági társaság vezetői tisztségének gyakorlásától két év eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből annak végrehajtása esetén a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, a vádlott által képviselt zrt.-vel szemben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

A másodfokon eljáró ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:a vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a vagyonelkobzás elrendelését mellőzte, megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 351. § (2) bekezdés b) pontjának II. fordulata, továbbá a Be. 351. § (2) bekezdés c) és d) pontjában írt okból megalapozatlansági hibában szenved, ezért annak a Be. 352. § (1) bekezdés szerint történt kiküszöbölése révén eltérő tényállást állapított meg.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be másodfellebbezést, a vádlottnak a költségvetési csalás bűntettében történő bűnösségének megállapítása, valamint büntetés kiszabása végett. Az ügyészi fellebbezést a Legfőbb Ügyészség fenntartotta.

A Kúria nem osztotta a Legfőbb Ügyészség érvelését, miszerint a harmadfokon eljáró Kúriának – a Be. 617. §-ára figyelemmel – a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja alapján lehetősége van arra, hogy az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróságtól eltérő tényállást rögzítsen és ezáltal megállapítsa a terhelt büntetőjogi felelősségét.

Az első- és a másodfokú bíróság által feltárt bizonyítékok eltérő értékelésére ugyan csak részben lenne szükség, azonban a bizonyítékok eltérő értékelése a terhelt bűnösségére kiható lényeges tények tekintetében eltérő tényállás megállapításához vezetne. Ilyen lényeges tény a támogatónak a támogatási összeg folyósítása érdekében a pályázati feltételek fennállta vonatkozásában történő tévedésbe ejtése, a központi költségvetésből céljelleggel nyújtott támogatás jogosulatlan megszerzésével az állami költségvetésnek vagyoni hátrány okozása.

A Be. 619. § (1), (2) illetve (3) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott, vagy az iratok tartalma alapján azzá tehető, illetve a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető; ekként a helyes tényállás megállapítható.

A harmadfokú bíróság értelemszerűen azt vizsgálja, hogy a másodfokú bíróság által irányadónak tartott tényállás megalapozott-e, de egyaránt köteles a megalapozatlanság vizsgálatára és kiküszöbölésére.

A megalapozatlanság kiküszöbölésének (a reformációs jogkörnek) azonban eltérő a terjedelme a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban.

A másodfokú bíróság akár – a törvényi korlátok között felülmérlegeléssel – eltérő tényállást is megállapíthat. A harmadfokú bíróság viszont a tényállást csupán kiegészítheti (az abból hiányzó ténymegállapításokat pótolhatja) és helyesbítheti (a meglévő ténymegállapítást módosíthatja, mellőzheti).

A két terjedelem közti különbség lényege, hogy a kiegészítés, helyesbítés csak a meglevő tényállásba illeszkedő ténymegállapítást eredményezhet, attól eltérőt nem. Ami pedig kívül esik a harmadfokú bíróság – másodfokú bíróságéhoz képest szűkebb – reformációs jogkörén, az értelemszerűen a hatályon kívül helyezési kasszációs jogkörbe tartozik.

További lényeges különbség, hogy a másodfokú bíróság a tényállást akár a tárgyaláson felvett bizonyítás alapján is kiegészítheti, míg a harmadfokú bíróság csupán az iratok alapján, illetve ténybeli következtetés útján egészítheti ki a tényállást, tehát bizonyítást nem vehet fel és ennek érdekében tárgyalást sem tarthat.
Mindebből következően a harmadfokú eljárásban – a bizonyítási tilalom folytán – a bizonyítékok felülmérlegelésére, eltérő értékelésére és ezzel összefüggésben eltérő tényállás megállapítására csak a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése érdekében kerülhet sor.

Amennyiben a másodfokú döntés tekintetében a másodfokú döntés alapjául szolgáló tényállás megalapozatlansága csak a harmadfokú eljárásban tilalmazott bizonyítás lefolytatásával, vagy az ügyiratok alapján eltérő tényállás megállapításával lenne kiküszöbölhető, hatályon kívül helyezésnek és a másodfokú bíróság új eljárásra utasításnak van helye.

A Kúria a másodfokú bíróság által megállapított eltérő és helyesnek tartott tényállást, éppen a másodfokú bíróság módosításával érintett részében találta megalapozatlannak,  ezért a Be. 620. § (1) bekezdése szerint nyilvános ülésen eljárva az ítélőtábla ítéletét hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.