A magánszakértő szerepe az új Pp-ben

A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza.

Az OBH Jogos a kérdés rovatának dr. Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével készített interjújában mutatja be a magánszakértő megváltozott szerepét és a felek bizonyítási lehetőségeinek növekedését az új Pp-ben.

Milyen módon vehet részt szakértő a polgári perekben az új eljárási törvények szerint?

Az új Pp. hatalmas újítása, hogy a magánszakértői véleménynek is ugyanakkora bizonyító ereje van, mint a perben kirendelt szakértő véleményének. Az ügyfél már a perindítás előtt igénybe vehet magánszakértőt, a szakvéleményt pedig akár már a perfelvételi szakban is csatolhatja.

Magánszakértő az érdemi tárgyalási szakban is bekapcsolódhat az eljárásba, de a bíróság ugyanúgy kirendelhet igazságügyi szakértőt, mint eddig, vagy figyelembe vehet egy korábbi szakvéleményt is bizonyítékként.

Ki bízhat meg magánszakértőt? Bármelyik fél?

A bizonyító fél tehát, akinek érdekében áll a szakértő alkalmazása, indítványozhatja magánszakértői vélemény csatolását. Ez lehet a felperes és az alperes is. A Pp. ugyanakkor megengedi, hogy ugyanarra a szakkérdésre a bizonyító fél ellenfele is hozzon magánszakértői véleményt. A törvény nem minden pertípusban teszi lehetővé a magánszakértő alkalmazását, például a gondnoksági perekben csak kirendelt szakértő járhat el.

Mi történik akkor, ha a két magánszakértő gyökeresen ellentétes álláspontra jut?

A bíróságnak ilyen esetekben először azt kell megvizsgálnia, hogy a két szakvélemény úgymond aggálytalan-e. Nincs-e benne például valamilyen alaki hiba, betartották-e az adatvédelmi előírásokat, vagy mondjuk egy szemléről tájékoztatták-e a per másik érintettjét, a magánszakértő válaszolt-e az ellenfél kérdéseire, nem kétséges-e a magánszakértői vélemény helyessége. Ha valamelyik szakvélemény aggályos, akkor az eleve kihullik a bizonyítékok köréből.

Ha mindkettő rendben van, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a szakkérdésben mire jutottak. Ha van ellentét, akkor ezt fel kell oldani. A bíróság bármelyik fél indítványára meghallgathatja együtt a szakértőket, vagy a felek benyújthatják a magánszakértői vélemény kiegészítését. Ha a két szakértő nem jut közös álláspontra, egyiket sem lehet bizonyítékként figyelembe venni. Ilyenkor a félnek nincs más lehetősége, mint indítványozni, hogy a bíróság rendeljen ki szakértőt.

Az ellenfélnek egyértelműen az az érdeke, hogy ne sikerüljön a bizonyítás…

Igen, van egy ilyenfajta fegyver a bizonyító fél ellenfelének kezében… Megnehezítheti, elhúzhatja, költségesebbé teheti az eljárást azzal, ha ugyanarra a szakkérdésre ő is vesz igénybe magánszakértőt, aki ad egy ellentétes szakvéleményt.

A magánszakértő egyfajta szolgáltatás. Fizetek érte és elvárom, hogy azt kapjam, ami az én érdekeimet szolgálja. Gondolkodhatnak így az ügyfelek?

Az ügyfelek igen, de a szakértők nem. Az igazságügyi szakértőnek magánszakértőként is szigorúan szakmai szempontok szerint kell eljárnia. A törvény nagyon szigorú feltételeket támaszt vele szemben. Magánszakértő is csak igazságügyi szakértő lehet, aki szerepel az Igazságügyi Minisztérium szakértői listáján, és ugyanúgy be kell tartania a szakértői törvényt, tehát szakértői véleményét függetlenül és pártatlanul kell elkészítenie. Bár a per érintettje bízza meg, a jogszabályok szerint a magánszakértőnek sincs arra lehetősége, hogy olyan szakvéleményt adjon, ami bármi áron a megbízója álláspontját támasztja alá.

Ki fizeti a magánszakértőt?

A magánszakértőt a megbízó fél fizeti. A perköltségben csak akkor kaphatja vissza ezt a díjat, ha azon a bizonyos szakértői véleményen alapszik a bíróság ítélete. Ha a bíróság aggályosnak talál egy magánszakértői véleményt, vagy két egymással ellentétes szakvélemény születik és egyiket sem lehet bizonyítékként figyelembe venni, akkor is a megbízó költsége marad a magánszakértőnek kifizetett díj.

Ha az ellentmondás miatt kellett a magánszakvéleményeket kirekeszteni, hiába erősíti meg később bármelyiket a kirendelt szakértő, akkor sem térül meg a megbízó költsége. A felek szempontjából tehát anyagilag ez egy hatalmas kockázat. Akár több százezres költség is kárba veszhet, hiába derül ki később, hogy egyébként megalapozott volt a magánszakértői vélemény.

Milyen esetekben lehet helye magánszakértőnek?

Szinte minden pertípusban. Az orvosi műhibaperekben például alig fordul elő olyan ügy, amelyikben ne lenne szükség szakértői bizonyításra és nagyon sokszor nem is elég egy szakértő alkalmazása. De például a tulajdoni perekben is van helye, mondjuk, állapítsa meg egy ingatlan, vagy egy ingóság forgalmi értékét. A házastársi, élettársi közös vagyon megosztása iránti perekben is szinte elkerülhetetlen a szakértő bevonása, de a járásbíróságokon a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben is részt vehet magánszakértő.

Meddig mehet el valaki a magánszakértők megbízásában?

Ha a bíróság kénytelen kizárni például ellentmondás miatt a magánszakértői véleményeket és kirendel egy szakértőt, akkor utána a fél nem fogadhat fel egy újabb magánszakértőt, hogy cáfolja a kirendelt szakértő véleményét. Végső soron szakértői testület kirendelését is lehet indítványozni. Ez egy hosszú folyamat lehet, akár négy szakértői véleményig is eljuthatunk egy perben, ami nagyon időigényes. Egy orvosi műhiba perben például eleve nagyon bonyolult, nagyon összetett a szakértői bizonyítás, hónapok telnek el, mire egy szakértői vélemény elkészül…

A legújabb technológiák ugyanakkor segítenek abban, hogy gyorsabban haladjunk. Én rendszeresen rendelem ki a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani intézetét orvosi műhiba perekben. Nagyon nehéz megszervezni, hogy eljöjjenek Veszprémbe egy tárgyalásra, de a távmeghallgatási rendszer segítségével a Szegedi Törvényszéken vagy Járásbíróságon beülnek egy tárgyalóterembe, mi pedig innen Veszprémből tudunk a szakértővel kommunikálni. Ez mindenképpen gyorsítani fogja ezeket a folyamatokat.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek – I.
2019. május 22.

Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek – I.

A közbeszerzési jog központi fogalma a közbeszerzési szerződés, amelynek meghatározó eleme az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre és mibenléte. Kiemelt figyelmet érdemel e körben a közjogi szervezet alanyi kategóriája, mivel gyűjtőfogalomról van szó, továbbá koncepcióját és fogalmi kritériumait az európai uniós jog determinálja. A tanulmány célja egyfelől, hogy a közjogi szervezet fogalmának megfelelő hazai értelmezését segítve áttekintse és összegezze az uniós ítélkezési gyakorlatot, figyelemmel a legújabb fejleményekre is (tanulmány első része). Másfelől ennek tükrében a hazai joggyakorlat és egyes vitás kérdések is elemzésre kerülnek (tanulmány második része). A közjogi szervezet fogalma szerinti minősítés összetett vizsgálatot feltételez, melynek legnehezebb eleme a közérdekű és egyúttal nem ipari-kereskedelmi jellegű tevékenység végzésének értékelése. A közelmúltban született LitSpecMet ítélet a közérdekűség fogalmát fejlesztette tovább.

Jogszabályfigyelő 2019 – 20. hét
2019. május 20.

Jogszabályfigyelő 2019 – 20. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/80–86. számú Magyar Közlönyök újdonságai és hazai szakmai portálokon megjelent közlemények közül válogattunk.

Új Pp. a bírói gyakorlatban
2019. május 20.

Új Pp. a bírói gyakorlatban

Cikkünkben a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-én a Pp-vel kapcsolatban elfogadott állásfoglalásaiz ismertetjük.