A még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás nem lehet magánlaksértés tárgya

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. május 3.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2010 nyara óta határozatlan idejű lakásbérleti szerződés alapján lakott a városi önkormányzat tulajdonát képező önkormányzati bérlakásban. A szerződés szerint az önkormányzat a bérleti szerződés felmondására volt jogosult, ha a terhelt a lakbért a megfizetésre megállapított időpontig nem fizette meg, és a szerződés bármely okból történő megszűnésekor a terhelt köteles volt a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzat birtokába visszabocsátani. Mivel a terhelt a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az önkormányzat…

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2010 nyara óta határozatlan idejű lakásbérleti szerződés alapján lakott a városi önkormányzat tulajdonát képező önkormányzati bérlakásban. A szerződés szerint az önkormányzat a bérleti szerződés felmondására volt jogosult, ha a terhelt a lakbért a megfizetésre megállapított időpontig nem fizette meg, és a szerződés bármely okból történő megszűnésekor a terhelt köteles volt a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzat birtokába visszabocsátani. Mivel a terhelt a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az önkormányzat 2015. október végével felmondta a szerződést, és felhívta a terheltet, hogy e napig a lakást kiürített állapotban adja át. 

A járásbíróság az önkormányzat által indított perben a 2016. október 17-ei jogerős ítéletében arra kötelezte a terheltet, hogy a bérlakást harminc napon belül hagyja el és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át az önkormányzatnak. Mivel a terhelt ennek sem tett eleget, a járásbíróság a 2017. május 4-én feljogosította a végrehajtót, hogy a terhelt lakás elhagyására való kötelezettségének teljesítését a rendőrség közreműködésével kényszerítse ki. Erre 2017. június 15-én került sor, a lakáskulcsokat az önkormányzat képviselőjének átadta, a lakást pedig lezárták. Ennek ellenére a terhelt még ugyanezen a napon visszament a lakáshoz, abba erőszakkal – a bejárati ajtót vállal benyomva – behatolt és 2017. július 5-ig ott is maradt. Az önkormányzat magánlaksértés bűncselekménye miatt magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben. 

 

A járásbíróság eljárása 

A járásbíróság jogerőssé vált döntésében a terhelttel szemben magánlaksértés vétségét állapította meg. 

 

A felülvizsgálati indítvány 

A főügyészség a felülvizsgálati indítványában úgy ítélte meg, hogy a járásbíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Az ügyészség álláspontja szerint mi­után a magánlaksértés bűncselekményének jogi tárgya a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog, így csak másnak a lakása jöhet szóba, ezért a még ki nem utalt, üresen álló önkormányzati lakás nem lehet elkövetési tárgya a magánlaksértésnek, mivel az nem minősül más lakásának. Így javaslata szerint a felülvizsgálattal megtámadott határozatot meg kell változtatni és a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában fel kell menteni. 

 

A Kúria megállapításai 

A Kúria kiemelte, a magánlaksértés vétségét [Btk. 221. § (1) bekezdés] az követi el, aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott benn marad. 

A magánlaksértés jogi tárgya a lakás, illetve a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog. Annak nincs jelentősége, hogy a lakás természetes vagy jogi személy tulajdonában van-e. A lakástörvény szerint az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, a lakásra a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Mindezek alapján az önkormányzati lakás esetében a lakhatásra rendeltség az önkormányzat és a bérlő által kötött szerződés létrejöttétől függ, mindaddig, amíg e rendelkezés meg nem történik, a lakás ténylegesen nem lakható. A Kúria kiemelte, a bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a lakás ténylegesen lakásként használt legyen. Így nem lehet tárgya a bűncselekménynek a még ki nem utalt önkormányzati bérlakás. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az az önkormányzati bérlakás, amit még nem utaltak ki és üresen áll, nem lehet elkövetési tárgya a magánlaksértésnek, mivel nem minősül más lakásának. Mivel a terheltet 2017. június 17-én lakoltatták ki, és a rendelkezésre álló adatok szerint új bérlővel az önkormányzat nem kötött szerződést, bérlőt nem jelölt ki, a lakás a tényállásban írt cselekmény elkövetésének időpontjában nem minősülhetett más lakásának. 

A Kúria megállapítása szerint, mivel a lakás, ahová a terhelt erőszakkal behatolt, nem volt más lakása, így a terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, azzal a magánlaksértés tényállását nem valósította meg, így a Kúria a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a terheltet a magánlaksértés vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. 

Kiemelte azonban, hogy magatartásával a terhelt megvalósította a szabálysértési törvény szerinti önkényes beköltözés és a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértését. Ha a bíróság úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a terheltet felmenti, a szabálysértést elbírálja. Szabálysértés miatt azonban nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt, és az elévülést nem szakította félbe eljárási cselekmény. Ilyenkor a bíróság a szabálysértés miatt az eljárást a megszünteti. Mivel az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése óta az elévülést nem szakította félbe eljárási cselekmény, az önkényes beköltözés szabálysértésének és a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnek a büntethetősége elévült, ezért a Kúria a szabálysértés miatt az eljárást megszüntette. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 1.328/2018.) a Kúriai Döntések 2019/4. számában 97. szám alatt jelent meg. 

Releváns jogszabályhely: Btk. 221. § (1) bekezdés. 

Kapcsolódó cikkek:


EP választás: kampányhajrá és szavazás
2019. május 24.

EP választás: kampányhajrá és szavazás

Véghajrájához érkezett az Európai Parlamenti választás kampánya. Írásunkban ezeket az utolsó pillanatokat és a választás napját járjuk körbe részletesebben a szavazás befejezéséig.

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban
2019. május 10.

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban

Az új felszámolói névjegyzékbe a pályázati keretszám miatt be nem került felszámolók a folyamatban lévő eljárásokban felmentésre nem kerülnek. Amennyiben tevékenységük során két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta őket a bíróság, akkor a többi folyamatban lévő eljárásból is fel kell menteni és a felszámolói szervezetet a névjegyzékből törölni kell – a Kúria eseti döntése.