A munkaügyi ítélkezésben szükség van az ülnökök egyéni látásmódjára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2023. május 23-án 43 ülnök tett ünnepélyes keretek között bírói esküt a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál.

Dr. Nyilas Levente, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy az ülnökök felelősségteljes munkát végeznek és a munkaügyi ítélkezésben szükség van az egyéni látásmódjukra. A törvény szerint a munkaügyi pereket két ülnökből és egy hivatásos bíróból álló tanácsnak kell elbírálnia, aminek szép hagyománya van a magyar ítélkezésben.

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint az elsőfokú munkaügyi jogviták elbírálásában a hivatásos bírák mellett a civil élet bármely területén tevékenykedő állampolgárok is részt vesznek. Ülnöknek választható az a 30. életévét betöltött magyar állampolgár, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá
büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem. Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat.

A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik és a vármegyei, illetve fővárosi képviselő-testületek választják meg a jelölteket a feladatra. Az ülnökök megbízatása négy évre szól, tisztségük gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt kell tenniük.

További három ülnök 2023. június 1-jén tett pótlólag bírói esküt, így a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához megválasztott ülnökök száma összesen 46 fő.

Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 4.

Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész

A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.