A nemzetközi megfigyelők


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a nemzetközi megfigyelő jogintézményére és a nemzetközi megfigyelők választási eljárási részvételére (jogaira, kötelezettségeire) vonatkozó szabályozáshoz fűzött magyarázatát olvashatják el.


a) A nemzetközi megfigyelő jogintézményét 2014-et megelőzően a magyar választási jog nem ismerte, a nemzetközi megfigyelőkről a hazai jogszabályok nem tartalmaztak rendelkezéseket. A nemzetközi megfigyelők magyar választásokon végzett tevékenységének szabályait az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedései tartalmazták.

b) A nemzetközi választási megfigyelésről szóló egyik legfontosabb dokumentum: A nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről és a nemzetközi választási megfigyelők Magatartási Kódexéről szóló Nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat), mely New Yorkban került elfogadásra 2005. október 27-én. A Nyilatkozat aláírói között megtalálható többek között az Európai Bizottság, az Európa Tanács Parlamentje, a Velencei Bizottság, az IFES (International Foundation for Electoral Systems), a Nemzetközi IDEA (International Institute for Democracy and Electoral Assistance), az Interparlamentáris Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) és az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkársága is.

c) A Nyilatkozat 4. pontja szerint „A nemzetközi választási megfigyelés: a jogokra, eljárásokra és a választások levezetésével kapcsolatos intézményekre és a teljes választási környezettel kapcsolatos egyéb tényezőkre vonatkozó rendszeres, átfogó és pontos információgyűjtés; ezen információk pártatlan és szakszerű elemzése, és a választási eljárásokról szóló olyan következtetések levonására, amelyek a lehető legpontosabb információkon és pártatlan elemzésen alapulnak. A nemzetközi választási megfigyelésnek, ahol lehetséges, javaslatokat kell tennie a választási és az ezzel összefüggő eljárások integritásának és hatékonyságának javítására, beavatkozás és így ezen eljárások akadályozása nélkül.”

Hasonlóan határozza meg a nemzetközi megfigyelés szerepét a Velencei Bizottság a Code Of Good Practice in Electoral Matters című dokumentumában (I.3.2. pont) és az e dokumentumhoz fűzött magyarázatában. A Velencei Bizottság a dokumentum 88. pontjában rögzíti: „A megfigyelés nem korlátozott a szavazás tényleges napjára, ugyanakkor kiterjed annak megállapítására, hogy történt-e bármely szabálytalanság a szavazást megelőzően (pl. a választói névjegyzék helytelen vezetése, a jelöltek nyilvántartásba vételével szemben támasztott akadályok, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és a médiához való hozzáférésre vagy a választási kampányok állami finanszírozására vonatkozó szabályok megszegése által), a szavazás során (pl. a választókra gyakorolt nyomás, többszörös szavazás, a szavazás titkosságának megsértése útján), vagy a szavazást követően (különösen a szavazatszámlálás és az eredmények bejelentése során).”

d) Az adott államnak tehát a fentiekben idézett tevékenység végzéséhez szükséges megteremtenie a belső jogi feltételeket. Ennek érdekében a Ve. biztosítja a nemzetközi választási megfigyelők részére, hogy a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérjék, a választási szervek munkájánál jelen lehessenek, a választási bizottságok irataiba betekinthessenek, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhessenek, kérdést intézhessenek a választási szervek tagjaihoz, és felhívják azok figyelmét az általuk tapasztalt rendellenességekre.

e) Mindezek mellett a nemzetközi megfigyelőkre kötelezettségek is vonatkoznak. Így a Ve. szerint a nemzetközi megfigyelő köteles pártatlanul végezni tevékenységét. Ez a követelmény a Nyilatkozatban is egyértelműen megjelenik: a 6. pont szerint például „a megfigyelés az eljárásra összpontosít, nem érdekelt semmilyen konkrét választási eredményben, és az eredményekkel csak abból a szempontból foglalkozik, hogy azokat tisztességesen és pontosan jelentették-e átlátható módon és megfelelő időben”.

Annak érdekében, hogy a nemzetközi választási megfigyelés által a választásokról kiadott vélemény minden szempontból korrekt és pártatlan lehessen, a Nyilatkozat 10. pontja előírja, hogy „nemzetközi választási megfigyelő küldöttségeknek tevékenyen kell keresniük az együttműködést a fogadó ország választási hatóságaival”. A Magatartási Kódex ötödik bekezdése pedig egyértelműen rögzíti: „A megfigyelőknek mindenkor szigorú politikai pártatlanságot kell tanúsítaniuk, a fogadó országban töltött szabadidő alatt is.” A megfigyelők nem folytathatnak olyan tevékenységet, amellyel azt a látszatot kelthetik, mintha támogatnák vagy előnyben részesítenék a fogadó országban folyó választás valamelyik politikai résztvevőjét.

A Ve. előírásának megfelelően a nemzetközi választási megfigyelő a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja, és nem befolyásolhatja. A Magatartási Kódex hatodik bekezdése szerint: „a megfigyelők nem akadályozhatják a választási eljárás egy szakaszát sem, beleértve a választások előtti folyamatokat, a szavazást, az eredmények megszámlálását és megállapítását, valamint a választás napja után történő eseményeket. A megfigyelők – ha ezt a törvény nem tiltja – a helyszínen felhívhatják a választási tisztviselők figyelmét a szabálytalanságokra, csalásokra, vagy jelentős problémákra; mindezt az eljárást nem akadályozva kell megtenniük.

A megfigyelők kérdéseket tehetnek fel a választási tisztviselőknek, politikai pártok képviselőinek és más megfigyelőknek a szavazóhelyiségeken belül, és válaszolhatnak a saját tevékenységükre vonatkozó kérdésekre mindaddig, amíg a megfigyelők ezzel nem akadályozzák a választási folyamatot. A kérdések megválaszolásával a megfigyelők nem kísérelhetik meg a választási folyamat irányítását. A megfigyelők kérdezhetik a szavazókat és válaszolhatnak kérdéseikre, de nem kérdezhetik őket arról, hogy kire, melyik pártra vagy népszavazási kérdésre adták szavazatukat.” Szintén a választási szervek befolyásolásától való tartózkodásra hívja fel a nemzetközi megfigyelőket a Velencei Bizottság a Code Of Good Practice in Electoral Matters című dokumentumában [II.3.2. d) pont].

A Ve. szerint a nemzetközi választási megfigyelők a tevékenységük végzése alatt kötelesek a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni. Azaz egyértelműen ki kell tűnnie a választási eljárás minden szereplőjének a nemzetközi választási megfigyelő ebbéli minősége. A Magatartási Kódex is kiemelten kezeli ezt a kérdést: „a megfigyelőknek ki kell tűzniük a választási megfigyelő küldöttség által biztosított, valamint a nemzeti hatóságok által megkövetelt azonosító igazolványt, és kérés esetén be kell azt mutatniuk a választási tisztviselőknek vagy más érdekelt hatóságoknak” (hetedik bekezdés).f) A Nyilatkozat szerint a nemzetközi választási megfigyelői küldöttség hatékony munkavégzésének feltételeit az adott államnak biztosítania kell. Ezek egyike, hogy a választásokat tartó ország meghívót készít, vagy máshogyan jelzi hajlandóságát, hogy nemzetközi megfigyelőket fogadjon. Magyarország számára ez nem csupán jog, hanem egyben kötelezettség is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Koppenhágai Dokumentuma (1990. június 29.) aláírásával Magyarország ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzetközi választási megfigyelőket hívjon meg az országos szintű választásokra.

A hatékony munkavégzés további feltételeként határozza meg a Nyilatkozat, hogy a választásokat tartó ország a megfigyelők számára betekintést enged az összes választási folyamatba és valamennyi választási technológiához, biztosítja, hogy a megfigyelői misszió valamennyi választási tisztviselőt elérhesse, szabad mozgása legyen az ország egész területén, továbbá, hogy a kormányzati, biztonsági vagy választási hatóság ne avatkozzon be a választási megfigyelői küldöttség tevékenységébe.

g) A Ve. a nemzetközi követelményekkel összhangban más állam vagy nemzetközi szervezet részére biztosítja a választási megfigyelés lehetőségét. A nemzetközi választási megfigyelést folytatni kívánó másik állam vagy nemzetközi szervezet is csak abban az esetben folytathat azonban megfigyelői tevékenységet, ha a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette.

A választások megfigyelésének engedélyezése alapvetően diplomáciai kérdés, ezért nincs indoka annak, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének elutasító döntése esetére a jogszabály jogorvoslatot biztosítson.

A Ve. a nemzetközi követelményekkel összhangban nyilvánosságra hozza a nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét. A Nyilatkozat 7. pontja szerint „a küldötteknek nyilvánosan közzé kell tenniük jelenlétüket valamely országban, beleértve a küldöttség mandátumát, összetételét és a megfigyelés időtartamát”. […]

A cikk a Wolters Kluwer Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.




Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.

2022. június 24.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. június 23.

A metaverzum jogi kérdései – 2. rész

A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.