A notórius pereskedő jóhírneve

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. február 1.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával. A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője,…

Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával.

A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet a közös képviselő a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az alperes tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult meg, mert a folyamatban lévő peres ügyek miatt a felperes kifogásolta a hitel felvételét. Az alperes felolvasta a bank levelét, amely szerint a perek lezárulása után történhet meg a hitelkérelem befogadása.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperesek a közgyűlésen elhangzott és kifogásolt közléseikkel megsértették a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, ezt a másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróságok megállapították, nem vitás, hogy a felperes kezdeményezésére számos polgári per és egyéb hatósági eljárás indult a társasházzal, illetve a közös képviselővel szemben, elsősorban elszámolási kérdések kapcsán. Mindez nyilvánvalóan nagyszámú irat másolását és a bíróságok, illetve más hatóságok részére való továbbítását tette szükségessé. Nem tartották valótlannak a bíróságok azt a sérelmezett kijelentést, hogy a fénymásolási költségek megemelkedését részben a bírósági perek nagy száma okozta. Ugyancsak tényszerű az a kijelentés, hogy a beszámoló és annak mellékletei 82 tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár.

Úgy ítélték meg, hogy a nem vitásan igen nagy számú eredménytelen per és hatósági eljárás kezdeményezése mellett az a kijelentés, hogy a felperes eddig minden pert elvesztett, a való tényeknek meg nem felelő részében nem volt alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja.

Megfelelt a tényeknek az is, hogy banknál a hitel felvétele a folyamatban lévő peres ügyek miatt hiúsult meg, ezt a bank alkalmazottjai igazolták is. A felperes maga is beismerte, hogy a hitelfelvétel kapcsán eljárt a pénzintézetnél, és kifejtette, hogy miért nem kell a társasháznak hitelt nyújtani. Így abból a valós tényből, hogy a felperes kifogásolta a pénzintézetnél a hitel felvételét, az alperes megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy a folyamatban lévő perek mellett, amelyeket ugyancsak a felperes indított, a felperes személyes eljárása is hozzájárult ahhoz, hogy a társasház a hitelt nem kapta meg. A kifogásolt közlés tehát részben való tényeket, részben pedig okszerű következtetést tartalmaz.

Összességében a bíróságok szerint a kifogásolt közlések a felperes személyiségi jogainak sérelmét, ezen belül a becsület és a jóhírnév sérelmét nem teszik megállapíthatóvá.

Perszimuláció 2 órába - REGISZTRÁLJON!

A perszimuláció során egy bíró és két ügyvéd keltik életre a polgári perrendtartás szabályait.

Időpont: 2019. február 26.

Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Joghallgatóknak 75% kedvezmény.

Ügyvédjelölteknek 50% kedvezmény.

Bővebb infó >>

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy az alperesek részben valós tényeket közöltek, részben véleményt fogalmaztak meg. A Ptk szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A Kúria álláspontja szerint a kifogásolt azon közlések, miszerint a felperes által indított perek miatt magas a fénymásolási költségek összege, a beszámoló és annak mellékletei valamennyi tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár, illetve a felperes minden pert elvesztett, tényállítás, amelyek nem nélkülözik a valóságalapot. Ez utóbbi közlés tartalmi megítélése szempontjából jelentéktelen pontatlanság az, hogy a felperes a számos eredménytelen pereskedése mellett egy esetben pernyertes lett, egy másik esetben pedig az ügy az alperes elmarasztalásával járt. Ezért azt megállapítani, hogy a szóban forgó közlések valótlan tényállításnak minősülnek nem lehet.

A közlés érintett személyt sértő jellegével kapcsolatban kiemelte, hogy a személyiségvédelmi igények vizsgálata esetén sem mellőzhető a kifogásolt magatartás általános közfelfogáson alapuló, objektív szempontok szerinti megítélése. Egy közlés sértő jellegének megítélése során nem az egyéni érzékenység, hanem az általános élettapasztalat alapján lehet megítélni, hogy az alkalmas-e az érintett személy sérelmének kiváltására. A felperes a társasházközösség ügyeiben aktív szerepet vállaló, a közös ügyek intézését rendszeresen bíráló magatartásával szemben a való tények felperes által sérelmezett csoportosításával történt közlése a személyiségvédelmet megalapozó sértő jelleget nem teszi megállapíthatóvá.

Annak feltételezése, hogy a társasház azért nem kapott hitelt, mert nagy számú peres ügy volt folyamatban a társasházzal szemben és a felperes a bankban kifogásolta a hitel felvételét, a valós tényekből levont következtetés, vélemény, amely értéktartalmától, helyes vagy helytelen voltától függetlenül megfogalmazható. E vélemény kifejezésmódjában nem volt indokolatlanul bántó, sértő, vagy lealázó, ezért a becsület megsértése nem állapítható meg.

Mivel a felperes aktív szerepet vállalt a társasházközösség életében, ebből okszerűen levonható az a következtetés, hogy a felperes a társasházközösségben ismert, a lakóközösség életében mintegy közszereplőnek minősülő személy volt. A társasházközösségben ilyen módon aktív szerepet vállaló felperesnek számolnia kellett azzal, hogy tevékenységét, megnyilvánulását mások bírálattal illetik. Ezt a bírálatot, kritikát, illetve vele szemben megfogalmazott esetleges elmarasztaló véleményt a felperes – az önkéntes, aktív szerepvállalására tekintettel – fokozottabban tűrni köteles.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Pfv. IV. 21.743/2017.) a Kúriai Döntések 2019/1. számában 13. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 2:45. §

Kapcsolódó cikkek:


Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni
2019. január 25.

Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni

Lakásszövetkezet belső szabályzatainak a jogszabállyal azonos tartalmú azon rendelkezését, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van, úgy kell helyesen értelmezni, hogy a ténylegesen megválasztott, szavazati jogot gyakorolni tudó küldöttlétszám figyelembevételével kell a határozatképességet megállapítani – a Kúria eseti döntése.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.