A rokontartás bírói gyakorlata-2.rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk első részében többek között a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével is foglalkoztunk.

Mai cikkünkben pedig a gyermektartási perek kialakult gyakorlatát mutatjuk be. Olvashatnak többek között a bírósági statisztikákról, illetve, hogy mi minősül a gyermek alapvető szükségletének és mi tekinthető luxuskiadásnak.


A gyermektartási perek száma

A bírósági statisztikákból kiolvasható, hogy évről-évre egyre kevesebb gyermektartási per indul a bíróságokon és ezek egyre kevesebb ideig tartanak. Míg 2014-ben 12678 per volt, amelyek átlagosan 122,5 napig tartottak, addig 2016-ban 10408 pert fejeztek be átlagosan 108 nap alatt.[1]

Az OBH-nál kezelt statisztikai adatokból az a következtetés vonható le, hogy a Kúriánál a tartási perek száma több éven keresztül emelkedett, jelenleg pedig stabilan magas a gyermektartásdíjra vonatkozó felülvizsgálati kérelmek száma. Országosan az érkezések száma folyamatosan csökken. A polgári peres ügyeknek összesen 8%-át képezik a gyermektartással kapcsolatos perek, a családjogi pereknek pedig 20%-a a gyermektartásra vonatkozó per. A kimutatás azonban megtévesztő, mivel nem mutatja ki azokat a tartásdíjra vonatkozó kereseti kérelmeket, melyeket nem önálló perben érvényesítenek, hanem pl.: házasság felbontása vagy szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó perrel együttesen. Ezeknek a volumene pedig igen magas, tekintettel arra, hogy szinte minden olyan bontóperben, amelyben kiskorú gyermeke van a peres feleknek, egyezség vagy ítélet születik a gyermek tartására vonatkozóan is és a bíróság gyakran hasonlóan terjedelmes bizonyítást folytat le, mint az önállóan indított, elbírált gyermektartási perben. A gyermektartási perek időtartama stagnál. Természetesen minden olyan ügyben, ahol a kiskorú gyermek érdekének mielőbbi érvényesülése az alapvető cél, a jelenlegi idő intervallum sem kevés, ugyanakkor az ideiglenes intézkedés meghozatalának lehetősége indokolt esetben biztosítja a gyermek megfelelő ellátását a per tartama alatt is, illetve az új Pp. által megcélzott koncentrált pervezetés is kedvező változást eredményezhet.[2]

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

A kiskorú gyermek szükségleteinek bizonyítása

A Ptk. szerint a kiskorú gyermek indokolt szükségleteit kell biztosítani. Korábban a Csjt. még a tényleges jelzőt használta.

A jogszabályi megfogalmazásban bekövetkezett változás jól mutatja, hogy a gyermek tényleges szükséglete nem csak az alapszükségleteket, illetve a kiegészítő szükségleteket foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet – és ehhez szükséges technikai apparátust (számtógép, internet, telefon) – amely a gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését elősegíti.[3]

A Ptk. definiálja is az alapszükségleteket, de ha az ügy megkívánja a bíróság az eset egyedi körülményeit mérlegelve határozza meg azokat. Ha vita keletkezik a felek között, akkor a bíróság a kötelezett jövedelmének vizsgálatával és a család korábbi körülményeinek figyelembe vételével diszkrecionális jogkörében hozza meg a döntést.

A Csjt. alapján kialakult bírói gyakorlat már több részterületet hozott létre az alapszükségleteken belül. Ezek a lakhatás és a megélhetés mellett, a gyermek oktatására és egészségére fordított pluszkiadások, például különóra és gyógytorna.[4]

A bírósági perek gyakorlatából megállapítható, hogy az alapszükségletek tekintetében általában nincs vita a felek között. A tartásra jogosult szülő nagy vonalakban vagy forintosítva előadja az alapszükségleteket, a tartásra kötelezett fél pedig általában nem vitatja ezt a kérelmet. A vita például márkás ruhák esetén vagy a gyermek egészségét károsító szerek fogyasztásának támogatása esetén merül fel.[5]

[htmlbox beszedleiro]

Az elektronikai cikkek, úgymint mobiltelefon, számítógép és az internethozzáférés biztosítása a kialakult gyakorlat szerint szintén az alapszükségletek közé tartozik. A bírósági gyakorlat szerint szintén alapszükséglet az iskolán kívüli oktatási, tudományos, művészeti vagy sporttevékenység. A bíróságok az egészségügyi kiadásokon belül a speciális diétát, a különböző gyógyszereket, vitaminokat, allergia esetén speciális élelmiszereket, továbbá a szemüveg, illetve fogszabályozás költségét is az alapvető szükségletek közé sorolják.[6]

Egy speciális ügyben a bíróság az alapszükségletek közé sorolta a nagykorú, középiskolai tanulmányait Németországban folytató gyermek egészségbiztosításának fedezését.

Az oktatás terén a bíróságok elismerik alapszükségletként a speciális oktatási igénnyel rendelkező gyermekek esetében a logopédust, a lovasterápiát, illetve az autista és fogyatékos gyermekek magániskolai kiadásait, ugyanakkor nem tartották a skizofrén gyermek érdekének és alapszükségletének a dohányzást, amely megnyugtatja.[7]

Az érettségivel és a ballagással járó többletkiadásokat a bírói gyakorlat is elismeri és indokolt többletkiadásként veszi figyelembe.

Luxuskiadások

A luxuskiadások megítélésében még nem alakult ki egységes bírói gyakorlat.

A speciális képzést nem igénylő gyermekek magániskolai oktatását, amelynek tandíja az 500.000 Forintot is elérheti a bíróság már a luxuskiadások kategóriájába sorolja. A joggyakorlat elemző csoport egy két évvel ezelőtti ügyben született ítéletet vizsgált és azt a következtetést vonta le, hogy ha a szülők a gyermek beíratásakor megállapodtak a magániskola igénybevételében, akkor a tartásra köteles felet lehet kötelezni a költségek viselésére, ha ezt jövedelme megengedi. Ha a felek között nem jött létre megállapodás, akkor sem lehet a tartásdíjra kötelezettet a magániskola költségeinek viselésére kötelezni, ha erre jövedelme alapján lehetősége volna.[8]

Az iskolák által szervezett külföldi utazásokat, sítáborokat a bíróságok az iskolai kirándulás keretein kívül értelmezik és luxuskiadásnak minősítik. A fejlesztést nem igénylő gyermekek esetében a lovaglást és a vadászatot is luxuskiadásként értékelte a bíróság.

A joggyakorlat-elemző csoport felhívta a figyelmet a kulturális kiadásokra, amelyek általában eseti, kisebb kiadásokat foglalnak magukban, ezért sem a rendszeres havi költségek, sem a rendkívüli kiadások között nem szokták feltüntetni a felek.[9]

A bíróságok a tartásdíj mértékének megváltoztatása iránti perekben köztudomásúnak tekintik, hogy a gyermek életkorának változásával a költségek növekednek. A tartásdíj megállapítása után három évvel megindított perben a bíróság a költségek növekedését köztudomású tényként nem fogadta el, ugyanakkor egy másik esetben az öt év időtartamot már körülményváltozásként értékelték. A gyermek általános iskolásból középiskolássá válásával keletkező költségnövekedést szintén köztudomású tényként fogadják el a bíróságok.[10]

Jövő héten a kötelezett és a gyermeket nevelő szülő teljesítőképességének vizsgálatáról, illetve a perekben előforduló bizonyítási nehézségekről olvashatnak.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 22.

Első Magyar Jogi Könyvszalon – élmények a stand másik oldaláról

2021. szeptember 18-án az impozáns Károlyi-Csekonics-palota adott otthont a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös szervezésében francia mintára megrendezett Első Magyar Jogi Könyvszalonnak, a hazai jogi szakirodalom nagyszabású seregszemléjének. A Wolters Kluwer Hungary Kft. is képviseltette magát az eseményen – így láttuk e napot belülről.

2021. szeptember 22.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények – 1. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

2021. szeptember 21.

Brüsszel IIa rendelet

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Brüsszel IIa rendelet” cím alatti magyarázatát olvashatják.