A sajtónak fokozottan kell ügyelnie a valóságra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a sajtó által közöltek széles körben válnak ismertté, ezért fokozottan ügyelnie kell a valóságnak megfelelő hírek megjelentetésére – mondta ki a Debreceni Ítélőtábla.


Az ügy előzményei

Az alperes által kiadott napilap szerkesztőségében megjelent hölgy állításaira, valamint az általa bemutatott ambulánslapra és rendőrségi feljelentésre alapozva, a felperes megkérdezése után a felperes ügyvédről olyan tartalmú cikkeket jelentetett meg, amely szerint a felperes bántalmazta az alperest. A cikkekben megjelent a felperes nyilatkozata is, miszerint ezzel nem ért egyet. Az újságíró a cikkek megjelentetése előtt megkérdezte a megyei kamara elnökét is, aki tájékoztatta őt arról, hogy a hölgy már korábban is tett panaszt a felperes ellen, amelyet – mivel állítását nem tudta bizonyítani – elutasítottak. A cikkeknek a napilapban és a sajtószerv internetes oldalán való megjelenése után a hölgy feljelentését visszavonta.

A felperes ezek után magánindítványt terjesztett elő rágalmazás vétsége miatt; a büntetőeljárás során az érintettek megállapodtak abban, hogy az alperes a napilapban megjelenteti a felek által kölcsönösen elfogadott tartalmú, a visszavont feljelentés alapján indult büntetőeljárás eredményét, valamint az általa megvádolt ügyvéd által rágalmazás vétsége miatt tett magánindítvány alapján indult büntetőeljárás addigi alakulását tartalmazó cikket a perbeli cikkel azonos elhelyezéssel. Erre sor is került, amire tekintettel a felperes a vádat ejtette s az eljárás megszüntetésre került.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a napilap általa megjelölt lapszámának 1. és 3. oldalain az „Ütött az ügyvéd?” kezdetű cikkével megsértette a jóhírnevét, mert valótlanul állította, hogy ütött és G. Gy.-né nyakát megszorította, térdét megrugdosta. Ugyancsak megsértette a jóhírnevét az újság 3. oldalán „Tettlegességig fajult vita?” című cikkében azon valótlanul állítással, hogy G. Gy.-nére rákiabált, takarodjon, különben kivágja, és hogy gallérjánál fogva az előszobai székre dobta. Az 1. oldalon megjelent cikk címe is sérti annak valótlan tartalma miatt a jóhírnevét, mert az a kérdőjel ellenére ténylegesen állítás. Kérte továbbá megállapítani, hogy az alperes az internetes portálon ugyanilyen valótlan tartalmú cikkekkel megsértette a jóhírnevét. A jogsértés megállapítása mellett az internetes portálon megjelent cikk hozzáférhetőségének a megszüntetésére, valamint 1 000 000 Ft kártérítés és kamatai megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság megállapításai

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az újságíró hivatása gyakorlása során a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni (jelenleg Smtv 10. §, 13. §).

Az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a cikkben a valóságnak megfelelő tényállításokat tette, illetőleg, hogy a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően tette közzé, amely kötelezettségének nem tett eleget.

Önmagában az, hogy az újságíró azt a személyt is meghallgatja és az ő nyilatkozatát is ismerteti, akire a hír vonatkozik, még nem mentesíti a sajtót a fenti kötelezettsége alól, s mivel az általa közöltek széles körben válnak ismertté, fokozottan ügyelnie kell a valóságnak megfelelő hírek megjelentetésére.

Az Ítélőtábla megállapításai

Az Ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, ám az abból levont jogi következtetései részben helytelenek voltak.
A sajtóról szóló és a cikk megjelenésekor hatályban volt 1986. évi II. törvény elsőfokú bíróság által is felhívott 3. §-ának (1) bekezdéséből, valamint a 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjából következően az alperesnek nem volt elegendő mindkét felet meghallgatnia, s további vizsgálódás nélkül közölni a felperest vádló hölgy által elmondottakat. A kellő körültekintés megkövetelte volna, hogy az újságíró. utánajárjon a történteknek, különös figyelemmel arra, hogy az ellene szóló állításokat a felperes tagadta, valamint az ügyvédi kamara tájékoztatása és a látlelet tartalma önmagában is kétséget ébresztett az előadottak vonatkozásában. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, miszerint osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a perbeli cikk kérdőjelesen megfogalmazott címe is alkalmas volt a jóhírnév megsértésére, ám mivel ezzel összefüggésben a felperes fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő, a keresetet ebben a részben elutasító döntés nem volt felülbírálható.

Az ismertetett döntés (Debreceni Ítélőtábla Pf. I. 20 493/2012/7.) a Bírósági Döntések Tára 2013/4. számában 52. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.