A sokat bírált Normafa törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Normafán létrehozandó sportcentrumról szóló törvényt a civilek tiltakozása ellen fogadta el az Országgyűlés.


A sokak által bírált 2013. évi CXLVIII. törvény a Normafa Park történelmi sportterületről szól.

A bevezető szerint az Országgyűlés a polgárok fizikai és szellemi épülése, a gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti, természeti és hitéleti értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a Normafa Park történelmi sportterületen a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületei, valamint a szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése céljából – Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvénnyel összhangban – alkotta meg a törvényt.

A jogszabály egyik pontja szerint a történelmi sportterület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt területét a kerületi építési szabályzatban az erdőterület területfelhasználási egységen belül történelmi sportterületként kell megjelölni.

Ez valójában az erdőterületen lévő fák kivágását, megritkítását jelenti. A jogszabály mellékletében az átalakítani kívánt erdőterület pontosan felmérhető.

Jogszabály:
2013. évi CXLVIII. törvény a Normafa Park történelmi sportterületről
Megjelent:
MK 2013/165. (X. 7.)
Hatályos:
2013. 10. 15.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.