A szerkezetátalakítási eljárás helye a magyar csődjog rendszerében


Cikkemben azt vizsgálom, hogy miként alakult át 2020-2021-ben a magyar csődjog rendszere, milyen csődjogi környezetben kerül sor a szerkezetátalakítási eljárás bevezetésére. Összehasonlítom a szerkezetátalakítási eljárás legfontosabb szabályait a reorganizációs eljárás és a csődeljárás szabályaival, s az ügyérkezés adatai alapján megkísérlem megbecsülni azt, hogy milyen szerepe lesz a szerkezetátalakítási eljárásnak az egyéb reorganizációs típusú eljárások mellett a gazdasági szereplők pénzügyi nehézségeinek a kezelésében.

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2021. évi LXIV. törvény 6. §, 15. §, 22. §, 3336. §, 4243. §, 5152. §, 65. §; 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet 124. §; 1991. évi XLIX. törvény 1. §, 78. §, 12. §, 13. § (5) bek., 1820. §; Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1023 irányelve

Címkék: szerkezetátalakítás, reorganizáció, csődeljárás

1. A szerkezetátalakítási eljárás bevezetésének indokai

[1] 2022. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.), amely a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló 2019/1023 irányelv (a továbbiakban: Irányelv) I-II. címének (az „Általános Rendelkezések” és a „Megelőző Szerkezetátalakítási Keretek”) magyar jogba történő átültetését valósítja meg. Az Irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyképességének növelését tűzte ki célul. Az Irányelv gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. [2] A Szát. a vállalkozások szerkezetátalakítására vonatkozóan hozott létre új törvényi szabályozást.[1]  A szerkezetátalakítás bírósági hatáskörrel is járó ún. pre-insolvency eljárást szabályoz, ezért kiterjed rá a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya, amennyiben a magyar kormány ezt kezdeményezi. Feltehetően erre sor kerül, mert a törvény szövege több helyen is erre utaló rendelkezéseket tartalmaz. A törvény célja, hogy elsősorban a jogi személy vállalkozás, de emellett a polgári jogi jogalanyisággal felruházott egyéb szervezet gazdasági tevékenysége a pénzügyi nehézségei, sőt a fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén is fennmaradjon, és az adós pénzügyi helyzetének tartós helyreállítását célzó intézkedések a hitelezőkkel egyeztetve olyan módon történhessenek meg, hogy el lehessen kerülni a csődhelyzetet, és az ezzel járó fizetésképtelenségi eljárást. [3] Az Európai Unió tagállamainak többségében már létezik az irányelv implementálásából eredő megelőző – szerkezetátalak…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Jogszabályfigyelő 2022 – 31. hét

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2021. évi LXIV. törvény 6. §, 15. §, 22. §, 3336. §, 4243. §, 5152. §, 65. §; 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet 124. §; 1