A szerződések joga: semmisség és megtámadhatóság az új Ptk.-ban

Szerző: onlinejogsebesz
Dátum: 2014. december 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előfordul, hogy a szerződés szabályozása a polgári jog valamely rendelkezésébe ütközik, ilyen esetben a polgári jogi szabályozás a felek ilyen rendelkezését érvénytelennek nyilvánítja, amellyel a joghatás kiváltását eleve kizárja.


A szerződéses jogviszonyok általában az egyenjogú és mellérendelt jogalanyok egymás közötti jogait és kötelezettségeit határozzák meg, és nem szólnak egyéb, külső, a jogviszonyban nem részes személyek jogairól. Előfordul azonban olyan eset, amikor a szerződés szabályozása a polgári jog valamely rendelkezésébe ütközik, vagy a jog társadalmi rendelkezésével összeegyeztethetetlen célra irányul vagy ilyen hatást vált ki. Ilyen esetben a polgári jogi szabályozás a felek ilyen rendelkezését érvénytelennek nyilvánítja, amellyel a joghatás kiváltását eleve kizárja. Az érvénytelenség fajtája szerint lehet abszolút érvényű (semmisség) vagy relatív (megtámadhatóság). Az új szabályozás megtartja azt a szabályt, hogy a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, azaz hivatkozni lehet rá bármilyen, bírósági vagy hatósági eljárásban. Vannak azonban bizonyos különbségek, amelyeket az alábbi részletes szabályok között tárgyalunk.

A semmisség és megtámadhatóság intézménye megtalálható a korábbi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új Ptk.-ban. (A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen az új törvénykönyv jogszabályszövegét, azt az érintett jogszabályhely vonatkozásában ld. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.)

A semmisség fogalma
 
A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt (6:88. §)

Változás a régebbi szabályozáshoz képest, hogy a törvény szövegébe is bekerült: a semmisségi ok miatt a szerződés a törvény erejénél fogva a megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisséget a bíróságnak valamely eljárásában észlelnie kell arra tekintettel, hogy annak megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Meghatározza a törvény, hogy ki jogosult a szerződés semmisségére hivatkozni, illetőleg a törvény szövegébe emeli az uzsorás szerződés, illetve a közérdekben okozott sérelem esetén az ügyészi keresetindítás lehetőségét.

A megtámadás fogalma

A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.

A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond (6:89. §).

A törvény kifejezetten rögzíti, hogy csak az eredményes megtámadás (másik fél általi elfogadás vagy a bírósági megállapítás) teszi a szerződést érvénytelenné. A korábbi írásbeli alak már nem szükséges sem a megtámadáshoz, sem a korábbi szerződéses nyilatkozat megerősítéséhez. Korábban a Ptk. sorrendet állított fel a megtámadást illetően; a jelenlegi szabályozás szerint, a bírói gyakorlattal egyezően azonban már közvetlenül is lehetséges bírósághoz fordulni. A szerződési akarat megerősítéséhez, amely megszünteti a megtámadás jogát, a megtámadási ok ismerete is szükséges.

A szerződési akarat hibája

A tévedés

Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta (6:90. § ).

A megtévesztés és a jogellenes fenyegetés

Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett (6:91. §).

A titkos fenntartás és a színlelt szerződés

A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti. A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni (6:92. §).

Ingyenes szerződés

Ingyenes szerződés esetén tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel (6:93. §).

Változás, hogy az új szabályozás meghatározza: a tévedés akkor tekintendő lényegesnek, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötött volna szerződést, ugyanakkor nem tartja fenn a jogi kérdésben való tévedés szabályát. Új szabály, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta. A megtévesztés meghatározása is a törvényi rendelkezések közé került.

A szerződési jognyilatkozat hibája
 
A szerződés alaki hibájának orvoslása

Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött (6:94. §).

A teljesítés egy részének elfogadásával a szerződés a teljesített rész erejéig válhat érvényessé. Külön részletezi azokat az eseteket, amelyeknél a teljesítés elfogadása nem orvosolhatja a kötelező alakiság mellőzésével kötött szerződés érvénytelenségét. Ugyanezek az esetek vonatkoznak az orvosolhatatlanságra akkor is, ha a felek akaratából létrejött tényleges állapot lépne a kötelező alakiság mellőzésével kötött szerződés helyébe.

A célzott joghatás hibája

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása (6:95. §).
 
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (6:96. §).

Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (6:97. §).

A tilos szerződés két esete, egyrészről az effektíve jogszabályba ütközés, másrészről pedig az, amikor a felek szándéka a jogszabály megkerülésére irányul. A tilos szerződés objektív kategória. Ennél fogva a jogszabályba ütközőségből eredeztetett semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásánál nincs jelentősége a semmisségi ok bekövetkezésével kapcsolatos felróhatóságnak.
 
Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. A felek a fentebb megállapított megtámadási jogot – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják (6:98. §).

A feltűnően nagy értékaránytalanság kifejezést használja az új törvény a feltűnő értékkülönbség kifejezés helyett. Ha a fél a feltűnően nagy értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta, úgy nem illeti meg a megtámadás joga. Az értékaránytalanság esetében a szerződéskötéskor a megtámadás lehetősége kizárható, kivéve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket.

Semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul (6:99. §).

Fontos új rendelkezés, amely csak a külön szabályozott hitelbiztosítékokat ismeri el, így a zálogjogot, tulajdonjog-fenntartást, illetve az ugyanilyen szerepet betöltő lízinget és faktoringot, ugyanakkor semmissé nyilvánítja azt a szerződést, amely pénzkövetelés biztosítása érdekében tulajdonjog átruházására vagy vételi jog alapítására irányul.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér (6:100. §).

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata (6:101. §).

A fogyasztók jogainak törvényi szinten való elismerése új rendelkezés, a korábbi Ptk. ilyen szabályt nem tartalmazott.

Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (6:102. §).

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (6:103. §).

A feltétel egyedileg történt megtárgyalását a vállalkozásnak kell bizonyítania. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben már a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg nem tárgyalt feltétel nem egyértelműsége is megalapozza annak tisztességtelenségét.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani;
e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén;
i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli;
j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít (6:104. §).

Új rendelkezés, hogy a szabályozás példálózó jelleggel felsorolja mindazon eseteket, amely fennállása esetén a rendelkezés tisztességtelennek minősül. Ezek közül az első esetben (a-j.) a felsoroltak abszolút jellegűek, míg a második esetben a vállalkozásnak lehetősége van a vélelemmel szemben való bizonyításra.
 
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat
a) az ügyész;
b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetője;
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője;
d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és
e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet.

Közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

Közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása is, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

A fenti bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja az általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlót az alkalmazásra ajánlástól.

A közzétételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia (6:105. §).

A törvényi szabályozás a közérdekű kereset részletszabályait (ki indíthatja és melyek a kereset és a közzététel részletszabályai) átemeli az erre vonatkozó törvényerejű rendeletből (Ptké.).

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek (6:107. §).

Új kiegészítése a szabályozásnak, hogy rögzíti, hogy attól még a szerződés nem lehetetlen, hogy a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.

Forrás: Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs (HVG Orac, 2013.)
A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos (Complex, 2013.)

Összeállította: Ócsai József ügyvéd

Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt
2021. május 14.

Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt

Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni – mondta ki a Kúria.

Akadálymentesítés a hatóságoknál
2021. május 14.

Akadálymentesítés a hatóságoknál

Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria
2021. május 13.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatt szükséges elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása.

Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok
2021. május 13.

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.
2021. május 12.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a zavarás és a szükségtelenség fogalmaival foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.