A szülői felügyelet gyakorlása újrarendezésének szempontjai a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás fényében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előző cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a Ptk. Családjogi Könyvének szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezései hogyan változnak 2022. január 1-jével. Arra is kitértünk, hogy az új szabályokat csak a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. Sok kérdés vetődik fel ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy egy már korábban meghozott jogerős bírósági döntés megváltoztatását lehet-e sikerrel alapítani a megváltozott jogszabályi környezetre hivatkozva vagy további feltételek fennállását is bizonyítani kell a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához. Ezekre a kérdésekre szakértőnkkel, Dr. Wopera Zsuzsával keressük a válaszokat.

Milyen jogértelmezési kérdések merülhetnek fel a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására irányuló perekkel kapcsolatban?

Több kérdés is felmerülhet, vegyük ezeket sorra. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére vonatkozó módosításokat, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a szülők megállapodásának hiányában az egyik szülő kérelmére is elrendelhesse a közös szülői felügyeletet, ha ez áll a kiskorú gyermek érdekében, a Ptké. 36/A. §-a alapján a 2022. január 1. napján és az azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni, a folyamatban lévő perekben nem. A jogalkotói szándék tehát egyértelműen arra irányult, hogy a Ptk. 4:167. § és 4:167/A. § alatt meghatározott új feltételrendszert a hatálybalépés után indult szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránt indított perekben lehessen alkalmazni, azaz felmenő rendszerben. Annak ugyanakkor nincs jogszabályi akadálya, hogy az egyik szülő pert indítson a szülői felügyelet gyakorlását rendező korábban meghozott jogerős döntés megváltoztatását kérve, ahogyan ez a joga a szülőnek jelenleg is fennáll a Ptk. 4:170. § (1) bekezdése alapján. Kérdés, hogy a több évtizedes bírói joggyakorlatban kiérlelt mérlegelési szempontok megváltozhatnak-e amiatt, hogy a Ptk. felmenő rendszerben kiegészíti a hatályos szabályozást? Elsőként tekintsük át ezeket.

Melyek a szülői felügyelet gyakorlása megváltoztatásnál irányadó szempontok a hatályos szabályos alapján?

Ptk. 4:170. § (1) bekezdése alapján „a szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.”

Korábban a Legfelsőbb Bíróság a gyermekelhelyezés megállapítása során figyelembe veendő szempontokról a 24. számú Irányelvvel módosított 17. számú Irányelvben adott útmutatást. A Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan a Kúria 1/2014. Polgári jogegységi határozata az új Ptk. eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak a 17. számú Irányelvet, azonban a jogegységi határozat indoklásában utalt arra, hogy az indoklásban foglalt, az új Ptk. szabályaival nem ellentétes jogi okfejtések, érvek, megállapítások figyelembe vehetők, idézhetők. Az irányelv V. pontja rögzítette a szülői felügyelet gyakorlásának a megváltoztatására vonatkozó szempontokat, amelyeket a gyakorlat a Ptk. tükrében is irányadónak tekint. Az irányelv a Ptk.-val összhangban kiemelte, hogy a gyermekelhelyezés, illetve a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására két feltétel együttes (konjunktív) teljesülése esetén kerülhet sor: ha a körülmények a korábbihoz képest lényegesen megváltoztak és a változtatás a gyermek érdekében áll. Ennek a két feltételnek az együttes fennállását kell vizsgálnia a bírónak akkor is, ha a szülők peren kívül, akár csak hallgatólagosan állapodtak meg arról, hogy a gyermeket melyikük neveli. A bírónak döntése során mérlegelnie kell, hogy a gyermeknek kiemelt érdeke, hogy állandóságban legyen. A körülmények módosulása a személyes ténybeli körülmények változását jelenti. A szülők életkörülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatában bekövetkezhetnek olyan, a korábbi egyezséghez, illetve bírói döntéshez képest lényeges változások, amelyek indokolttá tehetik a gyermek érdekében a szülői felügyeletre vonatkozó döntés megváltoztatását. A Ptk. kifejezetten utal arra a 4:170. § (1) bekezdésében, hogy a körülmények módosulását mindenképpen a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni.

szülői felügyeleti jog

Milyen mérlegelési szempontok érvényesülnek a bírói gyakorlatban a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásánál?

A szülői felügyelet rendezése iránti perekben a bírónak a gyermek legfőbb érdekét kell feltárni, azt, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, és ennek megfelelően dönteni. E körben a bírói gyakorlat mindig arra helyezi a hangsúlyt, hogy hosszú távon mi kedvez a gyermeknek. Ehhez a bírónak – többek között – a szülők személyiségét, életvezetését, illetve erkölcsi tulajdonságait kell megismernie. Az egyes tényezők vizsgálata során figyelemmel kell lenni a gyermek korára éppúgy, mint egyik vagy másik szülőhöz fűződő érzelmi kötődésére, testvéri kapcsolataira. Kiemelt szerepe kell, legyen az egyes bizonyítékok mérlegelésénél az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének. A szülői felügyelet megváltoztatása iránti perben a bíróságnak a kiskorú gyermek kinyilvánított akaratát értékelnie kell. Ez kizárólag akkor mellőzhető, ha a nyilatkozat megtételekor nincs ítélőképessége birtokában. A gyermek ítélőképességének meglétét a bíróságnak minden esetben egyedileg kell vizsgálnia, ennek során az életkor nem döntő tényező [BH2019. 298] A Kúria Pfv. 22.657/2017/5. sz. döntésében kiemelte, hogy „Lényeges körülményváltozás hiányában a gyermekelhelyezés megváltoztatásának nincs helye, de a lényeges körülményváltozás bizonyítása is vezethet a kereset elutasításához, ha az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekeivel ellentétes. A gyermekelhelyezés megváltoztatása esetén a körülmények megváltozását mindig a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég a körülmények lényeges megváltozása, további feltétel az is, hogy az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében álljon. A gyermek környezetében bekövetkezett változás kizárólag akkor lehet alapja a gyermekelhelyezés megváltoztatásának, ha az a gyermek érdekében áll.”

A Kúria Pfv. 21.499/2019/4. sz. döntésében hangsúlyozta, hogy „a Ptk. 4:170. § (1) bekezdése – hasonlóan a Csjt. 72/A. § (2) bekezdéséhez – nem tekinti véglegesnek a szülői felügyeletre vonatkozó megállapodást, illetve ítéleti döntést. A szülők körülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatban, a gyermek kötődésében ugyanis olyan lényeges változások következhetnek be a korábbi szülői, bírói döntés idején fennálltakhoz képest, amelyek indokolttá, adott esetben pedig a gyermek érdekében szükségessé teszik az előzményi megállapodás vagy bírói határozat megváltoztatását. A szülői felügyelet gyakorlására tárgyában hozott bírói döntés (perbeli egyezség) a régi Pp. 229. § (1) bekezdése szerinti nem ítélt dolog, de csak akkor változtatható meg, ha a gyermek fejlődése addigi környezetében, a szülői felügyelet gyakorlására korábban feljogosított szülőnél már nem biztosítható. A keresetet benyújtó szülőnek tehát nem azt kell bizonyítania, hogy nála biztosítható kedvezőbben a gyermek fejlődése [Ptk. 4:167. § (2) bekezdés], hanem annak a kettős feltételnek a megvalósulását, hogy a körülmények lényeges módosulása következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll.”

Várható-e az eddigi ítélkezési gyakorlatban érvényesülő mérlegelési szempontok megváltozása a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása terén a 2022. január 1-jén hatályba lépő módosításokra tekintettel?

Fontos kiemelni, hogy a 2021. évi CXXII. törvény nem változtatott a Ptk. 4:170. § (1) bekezdésén, ami a Csjt. 72/A. § (2) bekezdését emelte át a Ptk.-ba, emiatt álláspontom szerint továbbra is irányadónak kell tekinteni a több évtizedes, következetes ítélkezési gyakorlatban kialakított szempontokat a szülői felügyelet gyakorlása megváltoztatásánál. Erre tekintettel a jövőben is a két feltétel együttes teljesülése szükséges a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához: a körülmények korábbiakhoz képest lényeges megváltozása és az, hogy a változtatás a gyermek érdekében álljon.

A körülményváltozás értékelésénél biztosan nem lesz elégséges feltétel a jogszabályi környezet megváltozása, mert a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához a felek személyes életkörülményei tekintetében bekövetkező változás szükséges, azaz a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához a jogszabályváltozáson túl feltétlenül szükséges valamely, a korábbi döntést vagy megállapodást megalapozó tényekhez képest új tényállási elem felmerülése is.

Ezt az érvelést erősíti az, hogy a Kúria a gyermektartás megváltoztatása kapcsán hozott döntéseiben már vizsgálta a jogszabályváltozás jelentőségét a körülményváltozás szempontjából és arra a következtetésre jutott, hogy az önmagában nem elegendő a korábbi döntés megváltoztatásához, így pl. a Kúria Pfv. 21.660/2019/4. számú döntésében vagy a  BH2017. 368. számon közzétett döntésében.

Összefoglalva az eddigieket, az a határozott szakmai álláspontom, hogy a szülői felügyelet gyakorlása megváltoztatásához a jogszabályi környezet megváltoztatása önmagában nem értékelhető elégséges körülményváltozásként. Önmagában a jogszabályi környezet megváltozása nem vezethet a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához, ahhoz – a több évtizedes bírói  gyakorlatnak megfelelően – a ténybeli körülmények lényeges változása szükséges, elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekének figyelembe vételével.




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?
2021. november 22.

Változások a közös szülői felügyelet gyakorlásában 2022. január 1-jétől

2021. november 17-én hirdették ki az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amelynek 86-88. §-ai 2022. január 1-jei hatálybalépéssel módosítják a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyvének szülői felügyeletet érintő rendelkezéseit. A módosításokat szakértőnkkel, dr. Wopera Zsuzsával értelmezzük.