A titkosszolgálati eszköz döntés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós szabályozással szemben a hazai jog nem ír elő műszaki paramétereket a titkosszolgálati eszközök tekintetében, de alkalmatlanságuk esetén ezek az eszközök nem lehetnek elkövetési tárgyai a haditechnikai termékkel visszaélés bűntettének – a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése.


A tényállás

A vádlottak 2009 októberétől kezdve foglalkoztak olyan elektronikai termékek on-line aukciós portálon történő értékesítésével, amelyek alkalmasak voltak személyek vagy járművek titkos nyomon követésére (pl.: GSM/GPS/GPRS Tracker), videofelvételek készítésére (pl.: SPY Pen kémtoll, Spy Watch karóra), vagy helyiségek titkos lehallgatására (pl.: GSM Spy poloska).

Magyarországi forgalomba hozatal céljából egy kínai székhelyű webáruházból GSM rendszeren keresztül működtethető lehallgató eszközöket, „poloskákat” rendeltek, amiket postai úton szállíttattak Magyarországra. A küldeményt a fuvarozó vám elé állította, ahol a vámhatóság teljes áruvizsgálatra jelölte ki, majd bűncselekmény gyanúja miatt lefoglalta a termékeket, így azok a vádlottak részére nem kerültek kézbesítésre.

A lehallgató eszközöket a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló Kormányrendeletben [16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet] leírt haditechnikai terméknek minősülő titkosszolgálati eszköznek minősítették, amelyek előállítása és szolgáltatása engedélyhez kötött. A vádlottak ezzel nem rendelkeztek.

Az elsőfokú bíróság eljárása

A törvényszék a vádlottakat az ellenük haditechnikai termékkel és szolgáltatással visszaélés bűntette (régi Btk. 263/B. §) miatt emelt vád alól felmentette. A döntés indokolásában a bíróság arra alapozta a felmentést, hogy bár a vádlottak büntetendő cselekményt valósítottak meg, de alapos okkal tévedtek cselekményük társadalomra való veszélyességében, mivel a szabályozás mögötti műszaki tartalom nem kellő részletességgel került megjelölésre, így a jogkövető magyar állampolgárnak nehéz meggyőződni arról, hogy e keretek közé mely eszközök illeszthetőek be. A tévedés alaposságát erősítette az is, hogy az ilyen eszközök az interneten minden különösebb nehézség nélkül hozzáférhetőek, mintegy sugallva azt, hogy ezek behozatalával nem követnek el bűncselekményt.

A fellebbezés tartalma

Mivel az ügyészség úgy ítélte meg, hogy a behozott termékek haditechnikai termékeknek minősülnek (szakértői vizsgálat alapján), de minőségük nem éri el azt a szintet, ami elvárható egy titkosszolgálati eszköztől, és egységes műszaki kritériumok hiányában a jogalkalmazó nem pótolhatja a jogalkotás hiányosságait, azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a vádlottak bűnösségét, de legyen figyelemmel a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély voltára is. Legcélravezetőbbnek ezek alapján a megrovás intézkedést alkalmazását tekintette.

A védő nem értett egyet a termékek haditechnikai terméknek minősítésével, szerinte a cselekmény nem bűncselekmény, így a formálisan tényállásszerű, de társadalomra nem veszélyes magatartás nem valósít meg bűncselekményt, tehát büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.

Az ítélőtábla megállapításai

Az ítélőtábla szakértői bizonyítás alapján megállapította, hogy a GPS nyomkövető eszköz nem tartozik a Kormányrendelet hatálya alá, mivel csupán egy polgári felhasználásra tervezett, olcsó helymeghatározó eszköz. Az R600 és az M100 típusú eszközöket ugyan már lehallgató eszköznek tervezték, de műszaki paramétereiket tekintve nem alkalmasak titkosszolgálati felhasználásra, így jogszerűen mentette fel a vádlottakat a törvényszék.

Nem értett egyet azonban az elsőfokú ítélet jogi indokolásával. Az elsőfokú bíróság a cselekmény társadalomra való veszélyességét vizsgálta, de megítélése szerint a bűncselekmény tényállási elemei meglétének a vizsgálata meg kell, hogy előzze a társadalomra veszélyesség vizsgálatát.  A szakértői vizsgálat eredményeként pedig egyértelműen megállapítható, hogy a vád tárgyává tett eszközök egyfelől polgári felhasználásra tervezett olcsó helymeghatározó eszköznek, másfelől ugyan lehallgató eszközök, de műszaki paramétereik alapján nem alkalmasak titkosszolgálati felhasználásra, így a Kormányrendelet hatálya alá tartozó titkosszolgálati eszközöknek materiális értelemben nem tekinthetőek, tehát nem valósul meg büntetendő magatartás. Büntetendő magatartás hiányában pedig a vádlottak cselekményhez fűződő tudattartalmának vizsgálata szükségtelen, mivel büntetendő cselekmény nélkül a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.

A meg nem határozott műszaki kritériumokkal kapcsolatban az ítélőtábla két dolgot rögzített. Egyfelől bár a régi Btk. 263/B. §-ába foglalt keretdiszpozícióval kapcsolatban egyetlen ágazati jogszabály sem írja elő az eszközök paraméterének vizsgálatát, de az elkövetési tárgy alkalmasságának vizsgálata minden egyes bűncselekmény megvalósulása szempontjából a jogalkalmazó számára szükséges és elvégzendő feladat. Másfelől a magyar szabályozással szemben az európai uniós szabályozás támaszt műszaki kritériumokat a titkosszolgálati eszközök esetében, és az uniós jog alapján sem minősül büntetendő magatartásnak a fenti eszközökkel kapcsolatos, vádlottaknak felrótt tevékenység végzése.

Mindezek alapján az ítélőtábla a vádlottakat az elsőfokú döntéshez képest bűncselekmény hiányában tekintette felmentettnek, és mivel ilyen esetben az eszközök nem eshetnek elkobzás alá, elrendelte azok kiadását.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.15/2013.) a Kúriai Döntések 2014/10. számában B.20. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.