A vadászható állat által okozott kárral és a vadkárral kapcsolatos néhány aktuális jogkérdés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmány a vadászható állat és a vadkár néhány aktuális jogkérdését járja körül, mint a vadászható állat által okozott kárért való felelősségi tényállás alkalmazhatóságának gyakorlati kérdései, ezen belül a vadak által belterületen okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerült jogi problémák, a vadkár és a vadászható állat által okozott kár felelősségi tényállásainak viszonya, a vadkárigény érvényesítése és bizonyítása, valamint a vadkárért való felelősség korlátozása.

A szerző cikke a Polgári Jog Folyóirat 2020/9‒10. számában jelent meg.

A témakörök megközelítése alapvetően a vadászatra jogosultak, azaz a kárfelelősséget viselők szemszögéből történik.

A tanulmány nem tér ki a vadászható állat (vad) és gépjármű ütközése témakörére, annak kifejtése, német, osztrák kitekintéssel, egy másik publikációba kívánkozik.

1. Fogalmi alapvetések

1.1. A vadászható állat és a vad fogalma

[1] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény különbözteti meg a vadon élő állatfajok körében a nem vadászhatóakat és a vadászhatóakat. A 11. § (4) bekezdés nevezi egységesen a vadászható állatfajokat „vad”-nak, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése ezt követve, szintén a „vad” kifejezést használja. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vtv. vhr.) 1. § (1) bekezdésének a) pontja sorolja fel a vadászható nagyvadfajokat (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas különböző fajai) és a b) pont a vadászható apróvadfajokat (pl. mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál stb.). [2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által használt vadászható állat kifejezés bár eltér a szakági törvények terminológiájától, az szakmailag kifogásolható, tartalmilag ugyanazt jelenti.

1.2. A vadászatra jogosult fogalma

[3] Ha egy vadászterület kizárólag egy személy tulajdonában van, a vadászati jog önállóan illeti, ő ún. önálló vadászati jogosult lesz.[1] Ha az adott vadászterület több személy tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen illeti, ekkor szólunk társult vadászati jogról,[2] amely esetén a vadászati jogot – a Vtv. 13. § (2) bekezdése alapján – kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján. Ekkor vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.[3] [4] A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, e nyilvántartásban lehet megkeresni, hogy az esetleges károkozáshoz, mely vadászatra jogosult kapcsolható.[4]

1.3. Vadászterület

[5] A Vtv. 8. § (1) bekezdése alapján, a vadászterület nagysága minimum háro…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

A szerző cikke a Polgári Jog Folyóirat 2020/9‒10. számában jelent meg.

A témakörök megközelítése alapvetően a vadászatra jogosultak, azaz a kárfelelősséget viselők szemszögéből történik.

A tanulmány nem tér ki a vadászható állat (va