A vagyoni elégtétel szabályai


Vagyoni elégtétel néven bevezetik a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálást.

2022. január 1-jével lép majd hatályba a 2021. évi XCIV. törvény, ami a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

 

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének megerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését a 6. cikk alapján, továbbá ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot a 13. cikk alapján. Ennek deklarálása megjelent az Alaptörvény XXVIII. cikkében, de az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt évtizedekben többször jelezte, hogy az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény teljesítésére a magyar jogrendszer nem biztosít olyan, az EJEB által hatékonynak ítélt hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná. A Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében az EJEB felhívta Magyarországot, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon, az EJEB esetjogában lefektetett egyezményes elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat.

Az új eljárásjogi kódexek (Pp., Kp., Be.) szabályozása rendszerszinten kívánja elejét venni az eljárások elhúzódásának. Emellett fontos azonban az eljárás esetleges elhúzódásával okozott jogsérelmet kompenzáló jogorvoslati eljárás megteremtése is. A törvény a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálását, illetve az ennek érvényesítését lehetővé tevő eljárást irányoz elő, elhatárolva ezzel ezt a vagyoni kompenzációt a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől.

A bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme olyan feltétlen helytállási kötelezettséget teremt, amely alól nem lehet mentesülni a Ptk. kártérítésre irányadó szabályai szerint. Mivel a Ptk.-ban a sérelemdíj és a kártalanítás szabályai között elhelyezett utaló normák több ponton visszautalnak – előbbi a felelősség megállapításával és a sérelemdíj összegszerűségével, utóbbi a kártalanítás módjával és mértékével kapcsolatban – az alkalmazott kártérítési jogra, ezért dogmatikailag e jogintézményektől eltérő terminológiát használ a törvény az alapjog megsértéséhez fűződő jogkövetkezmény elnevezésére. Az új sui generis jogintézmény bevezetésével a törvény különválasztja ezt az alapjogvédelmet a személyiségi jogi védelemtől is.

Mivel nem valamely kár okozása vagy személyiségi jog megsértése, hanem meghatározott alapjog megsértése a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja, a vagyoni elégtétel igénylése nem érinti a félnek azt a jogát, hogy a Ptk.-nak a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabálya, illetve a sérelemdíj érvényesítésére vonatkozó szabály szerint pert indítson a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben őt ért kár, illetve nemvagyoni sérelem orvoslása érdekében.

 

Határidőszámítás

Az elégtétel megállapításához kiemelkedő a vizsgált időtartamok, határidők pontos kezdő és befejező időpontjának meghatározása. A bírósági eljárás az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart. A törvény rögzíti, hogy az összegszerűség alapját képező időtartamba a kezdőnap, azaz az elsőfokú eljárás megindításának napja nem számít bele. Az időtartam számítása szempontjából az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napja tekinthető a bírósági eljárás befejező időpontjának, amely napot be kell számítani az időtartamba. A határozat közlése alatt annak kihirdetését és kézbesítését egyaránt érteni kell. Ha az ítélet kihirdetésén a fél jelen van, akkor az ítélet a fél vonatkozásában már a kihirdetéssel közöltnek tekintendő. Ha a fél nincs jelen az ítélethirdetésen, akkor az ítélet kézbesítésének a napja tekintendő a közlés napjának. A bírósági eljárás időtartamának számítása során az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- és másodfokú határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen. A perújítás ez utóbbi esetben azért nincs külön nevesítve, mert annak során is első-, illetve másodfokú határozatot hoznak a bíróságok. Ha a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, az eljárást befejező jogerős határozat alatt a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet kell érteni, mert csak ítélethozatal esetén fejeződik be véglegesnek tekinthető módon a Kúria előtt a bírósági eljárás, ezzel ellentétben hatályon kívül helyezés esetén megismételt eljárásra kerül sor.

Főszabály szerint az elsőfokú eljárás kezdőnapja a keresetlevél benyújtásának a napja. Ha azonban a fizetési meghagyásos eljárás alakul polgári perré, akkor a polgári peres eljárás kezdő időpontjaként a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének az időpontját kell figyelembe venni. Ilyen esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása minősül keresetindításnak, azaz a fizetési meghagyásos eljárás a peres eljárás hatálya alá tartozik az igényérvényesítési folyamat teljes időtartama szempontjából.

Ha a bíróság a fellebbezést érdemben bírálja el, akkor az elsőfokú és a másodfokú eljárás teljes időtartama összeadódik, amelybe az elsőfokú határozat meghozatalától a fellebbezés előterjesztéséig terjedő időtartam is beleszámít. Ha azonban a benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálatra bármely okból nem alkalmas, és ezért azt a bíróság jogerősen visszautasítja, a fellebbezési eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele. A megismételt eljárás vagy megismételt eljárási szakasz időtartamát és a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás időtartamát a bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani.

Bármilyen eljárás eredményeképpen kerül is sor a bírósági eljárás meghatározott szakaszának megismétlésére, azt a bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani, mégpedig ahhoz az eljárási szakaszhoz, amelynek megismétlésére vonatkozik. Ha tehát az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelez például a másodfokú határozat, akkor a korábban lefolytatott elsőfokú eljárás időtartamához hozzá kell számítani a megismételt elsőfokú eljárás időtartamát is, ha pedig a megismételt elsőfokú eljárást követően másodfokú eljárás lefolytatására is sor kerül, annak időtartamát a korábban lefolytatott másodfokú eljárás időtartamához kell hozzászámítani. A jogerős közbenső ítélet meghozatalát követően pedig értelemszerűen a követelés összegszerűségének megállapítására irányuló elsőfokú eljárás időtartamát is hozzá kell számítani a közbenső ítélet meghozatala érdekében korábban lefolytatott elsőfokú eljárás időtartamához. Ugyanez irányadó a másodfokú eljárásokra is. A megismételt elsőfokú eljárás ugyanakkor nem minősül a bírósági eljárást megkezdő elsőfokú eljárásnak, mivel ekkor már a bírósági eljárás folyamatban van, ezért annak kezdőnapja a folyamatban lévő eljárás időtartamába beleszámít.

Perújítás esetén a bíróság által megengedett perújítási eljárás időtartamát engedi beszámítani a bírósági eljárás összeszámítható időtartamába. A bírósági eljárás időtartamába ugyanakkor nem számítandó bele az eljárást befejező jogerős határozat közlése és a perújítási kérelem előterjesztésének napja közötti időtartam. Nincs lehetőség az alaptalan perújítási kérelem alapján lefolytatott eljárás időtartamának beszámítására, amely esetben nem kerül sor a kérelem érdemi vizsgálatára. Ennek indoka a visszaélések elkerülése. A perújítási eljárás eljárási szakaszai önálló eljárási szakaszoknak minősülnek, vagyis azokat nem kell a perújítás alapjául szolgáló eljárás eljárási szakaszainak időtartamához hozzászámítani.

A felülvizsgálati eljárással kapcsolatban érdemi vizsgálat esetén a felülvizsgálati eljárás időtartama hozzászámítódik az alapeljárás teljes időtartamához, beleértve az alapeljárás befejezésétől a felülvizsgálat kezdeményezéséig tartó időszakot is. Alaptalan eljárásindítás esetén ugyanakkor nem kerül sor a felülvizsgálati eljárás időtartamának beszámítására. Ha a jogerősen befejeződött alapeljárással összefüggésben felülvizsgálati eljárás indul, és annak következményeként a Kúria új eljárás lefolytatásának szükségességéről dönt, a felülvizsgálat, illetve az annak alapján folyatott új eljárás idejét is hozzá kell számítani az alapeljárás időtartamához. Ez esetben az alapeljárást megindító irat benyújtásától a felülvizsgálati eljárás befejezéséig, illetve új eljárás lefolytatása esetén az annak során meghozott eljárást befejező jogerős határozat közléséig terjedő időintervallumot kell figyelembe venni.

Nyári képzési akció

Az észszerűnek tekinthető időtartamok

A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a hatvan hónapot. Az eljárási szakasz időtartama pedig akkor minősül észszerűnek, ha

– az elsőfokú eljárás időtartama a harminc hónapot,

– a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a harminchat hónapot,

– a másodfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot, valamint

– a felülvizsgálati eljárás időtartama a tizenkét hónapot nem haladja meg.

Kivételt jelent a személyi állapotot érintő per, a kiskorú gyermek tartása iránt indított per, a sajtó-helyreigazítás iránt indított per, valamint a munkaügyi per, ha ilyenkor az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a harminchat hónapot. Itt az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek, ha

– az elsőfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot,

– a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a huszonnégy hónapot,

– a másodfokú eljárás időtartama a tizenkét hónapot, valamint

– a felülvizsgálati eljárás időtartama a hat hónapot nem haladja meg.

A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság ezen időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz észszerűnek minősülő időtartamát, ha az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

Ezen túl a vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság ezen időtartamoknál hosszabb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás észszerűnek minősülő időtartamát, ha perújítási eljárást is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához és az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

Ezen időtartamok túllépése az, amit a jogalkotó a bírósági eljárás tekintetében objektív szempontból olyannak tekint, amely alkalmas az alapvető jog megsértésére.

Vagyoni elégtétel

A vagyoni elégtétel a bírósági eljárásban félként részt vett személyt az alapvető jogának sérelmére tekintettel illeti meg. Elégtételre kizárólag a fél jogosult, az eljárásban részt vevő egyéb személyek számára a törvény nem biztosít igényérvényesítési jogosultságot. A megítélhető összeg a bírósági eljárás időtartamához igazodik. A tételes összegok kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

Nem jár vagyoni elégtétel a félnek, ha a fél az EJEB előtti eljárásban már részesült ún. igazságos elégtételben a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt. Ha a fél a vizsgált bírósági eljárásnak nem a figyelembe vehető teljes időtartamára kapott igazságos elégtételt az EJEB-től, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy a fennmaradó időre vagyoni elégtétel iránti igényt érvényesítsen. Ilyenkor a bírósági eljárás teljes időtartamára eső vagyoni elégtétel összegébe be kell számítani az EJEB által megítélt igazságos elégtétel összegét, és a félnek vagyoni elégtételként csak a beszámítás eredményeként fennmaradó különbözet jár.

Az igényérvényesítés

A fél a vagyoni elégtétel alapjául szolgáló bírósági eljárásban elsőfokon eljárt bírósággal szemben érvényesítheti igényét. Az igényt mindig azzal a jogi személy bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke az elhúzódó ügyben eljárt bíróság bírái tekintetében a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ha elsőfokon járásbíróság járt el, akkor az a jogi személy törvényszék lesz az eljárásban a kérelmezett, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található. A vagyoni elégtétel iránti igény bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesíthető, melyben kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

A nemperes eljárás lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Debreceni Törvényszék, a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Pécsi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

Fontos szabály, hogy a vagyoni elégtétel iránti igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

Vagyoni elégtétel iránti igény folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető, folyamatban lévő ügy esetén azonban az igényérvényesítés feltétele, hogy az észszerűnek minősülő időtartamot a pertartam vagy az adott eljárási szakasz tartama meghaladja. Ha a bíróság folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban a bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél számára jogerős határozatában vagyoni elégtételt ítélt meg, a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban csak a vagyoni elégtétel tárgyában hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt. Ha a vizsgált bírósági eljárást befejező jogerős határozat vonatkozásában például felülvizsgálati eljárás indul a nemperes eljárás folyamatban léte alatt, akkor az addig befejezettként vizsgált ügyet a továbbiakban folyamatban lévő ügynek kell tekinteni. A jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban a nemperes eljárás megindítására a törvény a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négy hónapos jogvesztő határidőt állapít meg.

A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap. A törvény a kérelem visszautasítása terén a Pp.-ben meghatározottakon túl rögzít egy további visszautasítási okot. Ha ugyanis a bíróság folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban a bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél számára jogerős határozatában vagyoni elégtételt ítélt meg, a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban csak a vagyoni elégtétel tárgyában hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt. Ha egy éven belül terjeszti elő a további vagyoni elégtétel megfizetésére irányuló igényét, a kérelmet vissza kell utasítani, ami azonban nem akadálya annak, hogy az egyéves határidő elteltét követően a fél igényét érvényesítse.

Az ellenirat írásbeli benyújtására harminc nap áll rendelkezésre, amely a kérelem kézbesítésével veszi kezdetét. A bíróság a kérelmezett indokolt kérelmére az ellenirat benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

A bíróságnak az ellenirat beérkezését követő három hónapon belül az eljárást befejező érdemi határozatát meg kell hoznia. A döntés során a bíróság által általánosan vizsgálandó szempont az, hogy a bírósági eljárásban félnek minősülő kérelmező, valamint a bírósági eljárást lefolytató bíróság eljárási cselekménye, illetve mulasztása mennyiben járult hozzá az eljárás elhúzódásához. Vizsgálja, hogy az alapul fekvő bírósági eljárás során volt-e olyan időszak, amely akár a kérelmező, akár a vizsgált bírósági eljárásban eljárt bíróság érdekkörében felmerülő, elhárítható ok miatt szükségtelenül telt el. A vagyoni elégtétel elbírálására jogosult bíróságnak a kérelmező érdekkörébe tartozó ilyen tétlenségi időszakot le kell vonnia a bírósági eljárás időtartamából. Ilyen lehet, ha az ellenérdekű felek a vizsgált eljárás szünetelését közösen kérték, azaz saját akaratukból nem haladt előre a folyamatban lévő eljárás, vagy ha a keresetlevél többszöri visszautasítására (annak érdemi vizsgálatát megelőzően) azért került sor, mert a fél a bíróság hiánypótlási felhívása ellenére nem pótolta kérelme hiányosságait.

A másodfokú bíróság az elsőfokú nemperes eljárást érdemben befejező végzés elleni fellebbezést negyvenöt napon belül, az egyéb végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.


Kapcsolódó cikkek

2021. július 9.

Hatályba lépett a pedofil törvény

A tegnapi napon hatályba lépett a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvény. Jelen cikkben az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket mutatjuk be, az lmbt+ közösséggel szemben meghozott szabályokat nem ismertetjük.
2021. július 8.

Digitális bűncselekmények – 5. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt  Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy az önvezető járművekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.