A védőbeszédről szóló rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. március 7.
Rovat:

Cikksorozatunk előző részében az ügyész elsőfokú bírósági eljárásban betöltött szerepéről és a vádbeszédről esett szó. A mostani írás a védőbeszédre vonatkozó szabályozást ismerteti, de nem tér ki a védőnek a büntetőeljárásban betöltött teljes körű szerepére, hiszen erről korábban már szó volt.


Az új büntetőeljárási törvény (Be.) rendelkezései értelmében a védőbeszéd tartalmi elemeit – a vádbeszédtől, továbbá a sértett, a magánfél, a vagyoni érdekelt felszólalásától eltérően – a kódex nem szabályozza. Kitér viszont a jogalkotó az alábbi kérdésekre:

– A védőbeszédre mikor kerülhet sor?

– Több védő együttes eljárása során ki tarthat perbeszédet?

– Tarthat-e védőbeszédet az ügyvédjelölt és a helyettes védő?

– Ki tartja a védőbeszédet, ha nincs jelen a védő?

– Mit tartalmaz a védőbeszéd?

– Megvonható-e a szó a védőtől?

– Mi a perbeszédek sorrendje a másodfokú tárgyaláson?

A védőbeszéd helye a tárgyalás menetében

Nem közvetlenül a vádbeszéd után következik a védőbeszéd, mert utóbbit még megelőzi a sértett és a magánfél felszólalása, sőt ezt követik a vagyoni érdekeltek. Mindezek után következhet a védőbeszéd.

Az új Be. értelmében a perbeszédekben és a felszólalásokban elhangzottakra reagálhatnak a jogosultak. A sorrend itt is ugyanaz: ügyész, sértett, vagyoni érdekelt, védő, vádlott. A viszontválaszra további viszontválasz is adható, de utoljára a védő, illetve a vádlott szólhat. Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke határozza meg.

Köztudott, hogy az utolsó szó joga mindig a vádlottat illeti. Ez a nyilatkozat viszont nem minősül perbeszédnek, de felszólalásnak sem, ezért erre viszontválasznak nincs helye.

Több védő együttes eljárása során ki tarthat perbeszédet? Nos, ez esetben a vezető védő tartja a védőbeszédet. Amennyiben nem él ezzel a jogával, akkor kijelölheti azt a védőt, aki megtartja a perbeszédet.

Az új kódex lehetővé teszi, hogy az ügyvédjelölt a vádemelés előtt és után is eljárhasson, ám perbeszédet csak a járásbíróság előtt tarthat

Tarthat-e perbeszédet az ügyvédjelölt és a helyettes védő?

Az új törvény lehetővé teszi, hogy az ügyvédjelölt a vádemelés előtt és a vádemelés után is eljárhasson. Perbeszédet viszont csak a járásbíróság előtt tarthat, a törvényszék előtt nem.

A helyettes védő jelenlétében a bizonyítási eljárás nem fejezhető be, és a helyettes védő perbeszédet sem tarthat.

Ki tartja a védőbeszédet, ha nincs jelen a védő?

Ha a védő a tárgyaláson nincs jelen, a vádlott jogosult a perbeszéd megtartására.

Mit tartalmaz a védőbeszéd?

A perbeszéd az ügy érdemére vonatkozó összefoglaló álláspont, melynek kötelező tartalmára a védőbeszéd esetében a törvény nem tér ki. A jó védőbeszédben viszont a védőnek mindazokkal a kérdésekkel foglalkoznia kell, amelyekre az ügyész is kitért, hiszen a védőbeszéd lényegében egyfajta válaszadás is az ügyész perbeszédére. 

A vádbeszéddel ellentétben, a védőbeszéd tartalmazhat alternatív indítványt.

A hétköznapok jogalkalmazása korábban már kialakította, az új Be. pedig szentesítette, miszerint a perbeszédeket a jogosultak (így a védő is) írásban benyújthatják. Ennek egyik következménye, hogy az eljárás fő résztvevőinek kézbesíteni kell a vád-, illetve a védőbeszédet. További következménye, ha valamelyik fél írásban nyújtja be a perbeszédét, hogy a szóbeli tárgyaláson nem a teljes vád- vagy védőbeszéd elmondására kerül sor, hanem az eljárás gyorsítása érdekében csak a lényeges részeit fogják a felek ismertetni, de a bíróság dönthet a teljes terjedelem mellett.

Amennyiben a védőbeszéd olyan adatot tartalmaz, vagy olyan körülményre utal, amelynek megvizsgálása a bizonyítási eljárásra tartozik, akkor a bíróság – a hatályos szabályoknak megfelelően – a bizonyítási eljárást újra megnyitja.

Itt kell megjegyeznünk, ha a vádbeszédben foglalt nyilatkozatok alapján a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, akkor a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja.

Megvonható-e a szó a védőtől?

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Mivel az érdemi döntés előtt a védőbeszédben tud a védő utoljára nyilatkozatot tenni, ezért fő szabály szerint a védőtől a szó nem vonható meg. Kivételesen viszont a jogalkotó lehetőséget ad a bírónak arra, hogy a védő nyilatkozattételi jogát korlátozza, ha felmerül annak a lehetősége, hogy a védő perbeszédével az eljárás elhúzására törekszik. Ekkor a bíró a védőt figyelmezteti a visszaélésszerű joggyakorlás tényére. Ismételt esetben pedig a bíró a védőtől megvonhatja a szót.

Amennyiben pedig a védőbeszédben bűncselekményt megvalósító kifejezések is elhangzanak, vagy rendzavarás történik, akkor a bíró félbeszakíthatja a perbeszédet.

A védőbeszéd helye a másodfokú tárgyalás folyamán

A másodfokú tárgyaláson az ügy előadása, illetve a bizonyítás felvétele után következnek a perbeszédek. Ezek sorrendje eltér az első fokú tárgyalásétól, hiszen perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyészség is fellebbezett, akkor először az ügyész mondja el perbeszédét.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.